Szendrő vára

A hatalmas kiterjedésű, még romjaiban is impozáns várat Brankovics György szerb despota építette a 13. században. 1448-ban Hunyadi János az albán Szkander béggel szövetkezve támadt a Balkánon a törökre, ám miután Brankovics György elárulta Hunyadi tervét, a törökverő ezúttal vereséget szenvedett a II. Rigómezei csatában. És bizony, az Úr 1492. esztendejében éppen e vár ostrománál halt hősi halált nagy hadvezérünk, Kinizsi Pál is. Később Szendrő évszázadokon át a habsburg-oszmán határvonalat képezte, gyakran cserélve gazdát, míg végül 1867-ben szultáni rendelettel került újra szerb kézre. A vár a modern kor háborúiban is szerepet kapott. Az I. világháborúban az Osztrák-Magyar Monarchia csapatai szállásolták itt el magukat, és talán a legnagyobb csapás a II. világháborúban, 1941-ben érte, amikor a várban tárolt lőszer felrobbant, nem kevesebb, mint 2500 ember halálát okozva. Így múlt el a vár dicsősége.

Verseci Vár

A korábbi nevén Érsomlyó várát feltételezhetően a török betörések elleni délmagyarországi várrendszer részeként emelték még Zsigmond király idejében, a 14. században. Az egykori királyi vár később Perényi Miklós szörényi báné, majd szerb despotáké lett, míg 1444-ben Hunyadi János szerezte meg. A sokáig az erdélyi fejedelemség végváraként szolgáló erődöt a törökök többször is elfoglalták.

Saskő vára

Meredek ormon áll Saskő egykori várának romja. Története a 14. századig nyúlik vissza. Nagy Lajos király idejében Vesszős mester volt Saskő ura; hat falut foglal el Selmecz bányavárostól, és Szobonya László saskői várkapitány 1352-ben királyi írott parancsra adta vissza az elkobozott falvakat a városnak. Zsigmond király e várat 1424-ben feleségének, Borbálának adja; majd a Lippay családé lett; utóbb Beatrix királyné Dóczy Orbánnak, a nagy tekintélyű egri püspöknek ajándékozta. A vár a Dóczyak birtokában maradt 1648-ig; ekkor a család kihalt és birtokaik a kincstárra szálltak. 1677-ben Thököly Imre foglalta el, majd a Rákóczi szabadságharc után az enyészeté lett.

Karasznyán

Itt található a Pongrácz család egykori reneszánsz, míves parkkal övezett várkastélya.

Óvár – Sztrecsény mellett

A vár sorsa kísértetiesen hasonlít a Sztrecsényiéhez. A Balassa nemzetség építtette a 13. században egy meredek sziklaszirtre, az itt beszűkülő folyóvölgy ellenőrzésére. Az évszázadok alatt híres-neves magyar családok birtokolták, mígnem 1680-ban jött a császári haditanács, és leromboltatta.

Kővár vára

A várról már a 13. században készültek írásos feljegyzések. Ekkor még lovagvár volt, majd a század végén, Zsigmond király uralkodása alatt tovább építették. A 15. században épült az alsó és a középső vár. Annak idején bevehetetlen vár volt, majd a császáriak a Rákóczi-szabadságharc leverése után felrobbantották. Azóta csak a rom látható.

Sebes vára

A Kalota-havas lábánál, a Sebes patak melletti hegyormon fekszik. A vár egykor a völgyek felett őrködött, ma már elhagyatva áll.

Liptó vára

Felvidék legmagasabban fekvő várát, a 993 méteres sziklameredélyen emelkedő Liptóvárat a 13. században építették az ország határainak védelmére. A kezdetben királyi várban olyan neves tulajdonosok adták egymásnak a kilincset, mint Csák Máté,  IV. Vencel cseh király, a Garák vagy a Pongráczok. Pusztulását Komorovszky Péter árvai és liptói ispánnak köszönheti, aki Hunyadi Mátyás idején a lengyel-magyar viszályban a lengyel király oldalára állt, amiért Mátyás busásan megjutalmazta: elfogatta, bezáratta, várát pedig leromboltatta.

Likavka vára

Rózsahegy mellett fekszik Likavka. A falu feletti dombon a 13. században, Károly Róbert ajtónállója, bizonyos Dancs mester által építtetett vár várja az idelátogatót. Hunyadi Mátyás király is előszeretettel járt innen vadászni a kócsi erdőkbe, és sokáig lakott a falak között fia, Corvin János is. Aztán birtokolták a Zápolyák, a Thurzók és a Báthoryak is, majd miután a Wesselényi féle összeesküvésbe belekevert édesapja meghalt, az elárvult, 13 éves Thököly Imrének is innen kellett elmenekülnie. Az utolsó hír a várról, hogy 1707-ben Rákóczy kurucai elfoglalták.