A Forrásliget a harmincas évek derekán vált a Rozsály turisztikai központjává, amikor az Erdélyi Kárpát Egyesület egy szép menedékházat épített ide, majd helyi síversenyeknek adott otthont. Innen a Fernezelyzi-patak völgyében folytatódik az út Nagybánya felé. A patakot Felső-és Alsófernezely között 1965-ben felduzzasztották, kialakítva a mesterséges Fernezelyi-tavat.
Archives
Sajáni-tó
Az Avas lábainál, a gyógyhatású ásványvizeiről ismert Saján mellett egy csodás víztározó csillog. Az Avas kúpjaiból feltörő borvizekzhez különös legenda fűződik: „Régen a településre ellenség támadott, s az erdőben elrejtőzött Saján családot is üldözőbe vették. Ahol a családját védő apa holtan esett el, ott nőtt ki a legmagasabb, Saján nevű hegy. A másik két hegy a fiú és anyja halálának helyén nőtt a magasba. Idővel a hegyekről friss, éltető ásványvíz kezdett csobogni. Ez a víz segíti a Sajánba látogató embereket, hogy erőre kapjanak”
Bilea-tó
A Bilea-tóhoz a Ceaucescu-i időkben épült Transzfogarason keresztül vezet az út.
Bakónaki-tó és a Szent Vid forrás és kápolna
A tavat a patak mesterséges felduzzasztásával hozták létre, remek kirándulóhely. A Bakónaki-tó közelében fekvő erdőben található a Szent Vid forrás, melynek vize gyógyító erővel bír a látási és hallási panaszokra. Felette magaslik a Szent Vid kápolna.
Bacsófalvi-tó
A bacsófalvi egyike azoknak a hegységre jellemző művíztárolóknak, melyeket – mivel Selmecbányának nem voltak természetes vízfolyásai – a múltban a bányák vízelárasztása céljából alakítottak ki a 16. századtól kezdődően, a világon egyedülálló vízgazdálkodási rendszert hozva létre. A több mint 60 víztárolóból mára alig több mint 20 maradt, amik napjainkban – főleg nyáron – turisztikai célokat szolgálnak.
Kőpataki-tó
A legenda szerint 1708-ban Buchholtz György, a Tátra egyik első hegymászója és kiváló ismerője fogadásból beúszott a Kőpataki-tó közepén található sziklához, hogy abba örök mementóul belevésse a nevét. Ma már persze természetvédelmi okokból sem vállalkoznánk hasonló fogadásra, de ami fájóbb, az az, hogy lassan a fogadás tárgya tűnik el. Az 1754 méter magasan fekvő Kőpataki-tó vize ugyanis 1937 óta a mentési munkálatok ellenére eltűnőben van. Ehhez minden bizonnyal hozzájárultak a közeli építkezések. Itt van ugyanis a lomnici felvonó egyik állomása, és a Kőpataki-menedékház is. A ház mellett nevezetes sziklaüreget láthatunk. A „Tüzelőkőnek” nevezett szirt és hasonló társai a tátrai turistaszállások megépülése előtt a kincskeresőknek, pásztoroknak és az első turistáknak szolgáltak alvóhelyül. Innen egyébként megkapó a látvány a Lomnic-csúcs, a csipkézett tarajú Villa-gerinc, a Késmárki-csúcs és a Hunfalvi-csúcs alkotta katlanra. Erre túrázott a hegység első név szerint ismert hegymászója, a késmárki Frölich Dávid is, akinek a Tátra első túrabeszámolóját is köszönhetjük. A cipszer polihisztor 1639-ben megjelent művében írta le, hogy késmárki diák korában két osztálytársával együtt, a magasabb régiók kutatása céljából eme csúcsokon túrázott.
Túralehetőség márpedig akad erre bőven, hisz a tátrai Felső-körút is itt halad át Tarajka illetve a Zöld-tó felé. Tátralomnicról nem csak a felvonóval jöhetünk fel ide, hanem a zöld jelzésen is, ami 2 óra 45 perces utat és 900 méter szintemelkedést jelent. A Start állomásról induló kék jelzés is ide a Kőpataki-tóhoz vezet, igaz ezt egy 3 órás kerülővel teszi. A Kőpataki-tótól ülős felvonóval juthatunk fel a Lomnici-nyeregbe, ahonnan a zöld jelzésen egy 600 méteres sétával érhető el a Nagy-Lomnici-torony kilátópontja, ahonnan pompás kilátás tárul elénk.
A tömegturizmus korában ma már nem olyan könnyű jegyet váltani a lomnici felvonóra, de lehetőség van online jegyvásárlásra. Erről itt olvashatsz bővebben, az online jegyvásárlást pedig itt intézheted. A Kőpataki-tó alatt, a Felső-körút mellett találjuk az 1934-ben épült, mai formáját 1953-ban elnyerő, egész évben nyitva tartó menedékházat. A szűk kapacitású házban 8-an tudnak elaludni egy közös helyiségben. (A Hazajáró Egylet tagjainak intézzük a szállásfoglalást; hívd Jakab Sándort: 00421/908433762.)
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a Kőpataki-tó.)