A feny­ve­sek koszo­rúz­ta ten­ger­szem hara­gos­zöld víz­tük­re felett ellent­mon­dást nem tűrő­en maga­so­dik az Osz­ter­va-csúcs. Kemény menet vár ránk, ha oda fel aka­runk jut­ni, ezért nem árt egy kis pihe­nő, hogy erőt gyűjt­sünk, mielőtt ost­ro­má­ba kez­de­nénk.
Az emlí­tett ten­ger­szem az 1494 méte­res ten­ger­szint felet­ti magas­ság­ban fek­vő Pop­rá­di-tó. A Tát­ra ötö­dik leg­na­gyobb tava a Men­gusz­fal­vi-völgy­ben, az Omla­dék-völgy tor­ko­la­ta előtt ter­pesz­ke­dik. Nevé­nek német alak­já­val, a Pop­per­see-vel már Frö­lich Dávid 1644-ben kiadott művé­ben talál­ko­zunk. Bél Mátyás már Halas­tó­nak neve­zi 1736-ban, való­szí­nű­leg azért, a Magas-Tát­ra déli olda­lán csak ebben a tóban éltek halak. Ám Halas­tó már volt a len­gyel olda­lon is, így a turiz­mus fel­len­dü­lé­se ide­jén ezt a tavat Kis-Halas­tó­nak, Pop­rá­di-Halas­tó­nak, Men­gusz­fal­vi-tónak nevez­ték. 1879-ben épült a mai Maj­láth-mene­dék­ház előd­je, ter­mé­sze­te­sen a Kár­pát Egye­sü­let­nek köszön­he­tő­en. Ekkor kap­ta a tó vég­le­ges, mai nevét.

A Maj­láth-mene­dék­ház­ban 5 szo­bá­ban össze­sen 16 ágy van, a ház hon­lap­ján meg­ta­lál­ha­tó­ak a leg­fris­sebb árak. (A Haza­já­ró Egy­let tag­ja­i­nak mi intéz­zük a szál­lás­fog­la­lást; hívd Jakab Sán­dort: 00421/908433762.)
A leg­könnyeb­ben Csor­ba­tó­tól jut­ha­tunk ide: a zöld és a piros jel­zé­sen is kb. 1 órás erdei sétá­ra szá­mít­ha­tunk. A Pop­rá­di-tó vas­út­ál­lo­más­tól 50 perc alatt érünk fel az asz­falt­úton, köz­ben több­ször átsé­tá­lunk a Kru­pa-patak felett. Innen aztán a Men­gusz­fal­vi-völgy­ben fel­fe­lé elin­dul­ha­tunk a Ten­ger­szem-csú­csot vagy a Kapor-csú­csot is meg­hó­dí­ta­ni: előb­bi 3 óra 20 perc, utób­bi 2 óra 50 perc innen. Mi marad­tunk az ere­de­ti terv­nél, az piros jel­zés Osz­ter­vá­ra veze­tő szer­pen­tin­jé­nél, amely­nek min­den kanyar­já­ból lőt­tünk egy fotót a Tát­ra egyik leg­szebb fek­vé­sű tavá­ról.

Fotó: Nagy Árpád

(A jel­vény­szer­ző moz­ga­lom iga­zo­ló­pont­ja a mene­dék­ház.)