A fenyvesek koszorúzta tengerszem haragoszöld víztükre felett ellentmondást nem tűrően magasodik az Oszterva-csúcs. Kemény menet vár ránk, ha oda fel akarunk jutni, ezért nem árt egy kis pihenő, hogy erőt gyűjtsünk, mielőtt ostromába kezdenénk.
Az említett tengerszem az 1494 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő Poprádi-tó. A Tátra ötödik legnagyobb tava a Menguszfalvi-völgyben, az Omladék-völgy torkolata előtt terpeszkedik. Nevének német alakjával, a Poppersee-vel már Frölich Dávid 1644-ben kiadott művében találkozunk. Bél Mátyás már Halastónak nevezi 1736-ban, valószínűleg azért, a Magas-Tátra déli oldalán csak ebben a tóban éltek halak. Ám Halastó már volt a lengyel oldalon is, így a turizmus fellendülése idején ezt a tavat Kis-Halastónak, Poprádi-Halastónak, Menguszfalvi-tónak nevezték. 1879-ben épült a mai Majláth-menedékház elődje, természetesen a Kárpát Egyesületnek köszönhetően. Ekkor kapta a tó végleges, mai nevét.
A Majláth-menedékházban 5 szobában összesen 16 ágy van, a ház honlapján megtalálhatóak a legfrissebb árak. (A Hazajáró Egylet tagjainak mi intézzük a szállásfoglalást; hívd Jakab Sándort: 00421/908433762.)
A legkönnyebben Csorbatótól juthatunk ide: a zöld és a piros jelzésen is kb. 1 órás erdei sétára számíthatunk. A Poprádi-tó vasútállomástól 50 perc alatt érünk fel az aszfaltúton, közben többször átsétálunk a Krupa-patak felett. Innen aztán a Menguszfalvi-völgyben felfelé elindulhatunk a Tengerszem-csúcsot vagy a Kapor-csúcsot is meghódítani: előbbi 3 óra 20 perc, utóbbi 2 óra 50 perc innen. Mi maradtunk az eredeti tervnél, az piros jelzés Osztervára vezető szerpentinjénél, amelynek minden kanyarjából lőttünk egy fotót a Tátra egyik legszebb fekvésű taváról.
Fotó: Nagy Árpád
A helyiek addig fúrták a Csahó-hegyet, míg a szénbányák lassan beszakadtak, majd 1863-ban a hegy oldala megindult, és fokozatosan lecsúszott a hegyoldalon, hogy végül 1929-ben hatalmas gátként eltorlaszolja a Szuhony patak vizét. Így lett a hajdani rétek és kaszálók helyén az Arlói-tó.
A táj sajátos elemei azok a mesterséges bányatavak, amelyeket a 18. században építették ki a hegység völgyeiben. Ilyen az Irtványosi-tó is.
Gyékényes határában az 1920-as években kezdték el kitermelni a sódert. Így alakult ki a Kotró, ez a kiváló vízminőségű, kristálytiszta kavicsbánya-tó, ami nemcsak a horgászok paradicsoma, de a búvároknak is kedvelt merülőhelye. Vize olyan tiszta, hogy még az édesvízi medúza is megél benne.
Az 1700-as években német faszénégetők alapította Ferencfalva víztározója egykor ipari célokat szolgált. A Ferencfalvi-tó partján kiépült üdülőtelepen ma már a turizmus a meghatározó.
A Szepesi-Magura egyetlen tava a fenyvesekben megbújó csodálatos Jezerszko-tó, ami egy földcsuszamlás következtében keletkezett.
A Szamos-menti dombok között a vizet át nem eresztő mezőségi mésztartalmú agyagnak köszönhetjük a vidékre jellemző kisebb-nagyobb tavakat. Ilyen a Csukás-tó is. Erdély legmélyebb édesvizű természetes tava egy régi sóbánya helyén keletkezett. Mélysége eléri a 10 métert. A sporthorgászok a sok csuka miatt kedvelik, a természetvédők a több mint százféle madárfajért látogatják.
A Balog-völgyében egy szép tó csillan fel. A Meleghegyi–víztározót a 70-es évek végén kezdték kialakítani a Balog folyó felduzzasztásával. Felvidék legmelegebb vizű tavának hőmérséklete eléri a 27 °C-ot is. Egyik oldala főleg strandolásra és vízisportokra alkalmas, érintetlenebb öble ugyanakkor a vízimadarak kedvelt fészkelőhelye.
Ahol a Balog völgye összeszűkül, a Ratkói-hegyek déli lejtőin, a ‘Derencs’ nevű táltostól származó Derencsényiek ősi birtokán különleges természeti képződmény bújik meg.
A patak mentén tanösvény vezet a Derencsényi-karszt látványosságaihoz. Közel negyven kisebb-nagyobb karsztüreg vagy barlang nyílik itt, közülük az ismertebbek, a Kislyuk és Nagylyuk, más néven Magyarlyuk, melyekben már az ősidőkben emberek éltek. Az egyik barlangban Mátyás király korában még hamis pénzverde is működött. Ma már főleg denevérek telelnek át a védett üregekben.
A Milic északi oldalának ékessége az Izra-tó. A 4 hektáros, átlagosan 8 méter mély tavat több kis forrás is táplálja, vizét az Izra patak vezeti le a Ronyvába. Különleges rovarok, hüllők és halak is élnek benne.
