„A falombok nyílásain át egykori tűzokádó krátere kezd előnkbe mélyedni. Az egykori tűztölcsér helyén nem köd, mit megpillant a vándor: egy kristály-tiszta tó tükre az, merészen emelkedő hegyek kerítik, fenyők s bikkfák lombjait tolva ég felé. Beléptünknél, partján kápolna emelkedik; szent jele a búcsújárásnak, mit a székelyek évenként szent Anna napján itt szoktak tartani. A víz tükrére fenyőfák hajlanak, mintha mondanák: ember, közel állsz istenedhez! Felébb szelídebb fák lombjai, mintha susognák: légy jó ember, s a havasok is teremnek gyönyörűséget számodra!” (Kőváry László)

Ha van tó, amelynek tükrében magyar embernek egyszer az életben szembe kell néznie önmagával, a Csomád vulkáni kráterében ülő Szent Anna-tó az. A természeti különlegességet már az ősi magyar hitvilágban kultusz övezte, majd a keresztény időkben búcsújáró hellyé vált, melynek nyugodt víztükre ősi regékről mesél.
Az egyik rege szerint valamikor régen egy égigérő bérc emelkedett a tó helyén, vele szemben pedig egy másik kopár csúcs ostromolta a hegyet. Mindkét hegy tetején egy-egy vár állt, amelyet két gonosz testvér, Sándor és Gáspár épített. Az egymással versengő, civódó grófok állandó rettegésben tartották a környékbeli lakosságot. Egy alkalommal egy gazdag utazó, aki gyönyörű négylovas hintón érkezett Sándor úr várához, éjjeli szállást kért a vár urától. A kapzsi gróf, miután nem tudta rábeszélni vendégét az irigyelt fogat eladására, kockajátékon elnyerte tőle. Eldicsekedvén szerzeményével Gáspár grófnak, az fogadást ajánlott, miszerint, ha ő egy nap leforgása alatt sokkal szebb és drágább fogatot nem szerez, akkor vagyonát öccsének adja. Gáspár ördögi tervet eszelt ki: a környék falvaiból összeszedette a nyolc legszebb szüzet és gyönyörű lószerszámmal ellátva befogta őket a legszebb hintójába. A szerencsétlen teremtések azonban meg sem bírták mozdítani a kocsit. Erre Gáspár gróf – szörnyű haragjában – ostorával rávágott a fogat élén levő legszebb lányra, akit Annának hívtak. Isten meghallgatva a fájdalomtól térdre rogyott Anna könyörgését, szörnyű ítéletet hozott: megmozdult a föld, megnyíltak az ég csatornái, s az istentelen grófok várai a várhegyekkel együtt, nagy robajjal a mélységbe zuhantak. Helyükön másnapra egy sötét vizű tengerszem tükrözte vissza a felkelő nap sugarát. Errefelé azt mondják: ha nem hiszed, járj utána!
A tavat a maar-tipusú vulkanizmus hozta létre, azaz a magma és a kürtőbe bejutó víz kölcsönhatása okozta robbanás nyomán keletkezett. Fatörzsek maradványaiból Harangi Szabolcs és Kiss Balázs vizsgálata megállapította, hogy az utolsó vulkánkitörés itt 32000 évvel ezelőtt volt, azóta gyűlik a kráterben a csapadékvíz. A közel kör alakú tó felszíne 0,22 km², medre, amely az egykori vulkán krátere volt, tölcsér alakú. Lefolyása nincs, a víz a fölbe szivárog el, hogy a vulkán külső palástján bukkanjon majd fel forrásokból. A tó mélysége 1867-ben még 12 méter volt, jelenleg már csak 7 méter, aminek oka a feltöltődés és a növényzet terjedése. Ez a folyamat néhány évtized alatt a szomszédos Mohos-tőzegláp sorsára juttathatja a tavat. Ezt igyekszik lassítani a terület gondnoka, a Pro Szent Anna Egyesület. 2018 óta például tilos fürdeni a tóban, de az autók behajtása is korlátozva van. A gépjárművel érkezőket a tó feletti nyeregben sorompó fogadja, itt kell megvenni a belépőt. Aki valamelyik turistaúton gyalogosan érkezik a tóhoz, annak nem kell fizetnie. Ezt Tusnádfürdő, Bálványosfürdő, Lázárfalva és Sepsibükszád felől is megtehetjük. A tavat a piros jelzésen lehet körbesétálni, közben ügyeljünk a medvékre, akiket szintén igyekeznek kiszorítani a területről. Aki medvét szeretne látni, a tó szomszédságában, Máté Bence természetfotós medvelesét ajánljuk. Itt ember és a medve számára is biztonságos a szórakozás, testközelből láthatják az érdeklődők a barnamedvét saját, természetes környezetében. A tó partján már hosszú évszázadok óta áll a Szent Anna-kápolna, melyet időről időre bekövetkezett pusztulása után eredeti helyén mindig újjáépítettek. A tóra nyújt kilátást a Szent Anna-kilátó a két parkoló közt.

A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a tó melletti Szent Anna-kápolna.
Magasság: 960 m
Nyitva: a tó szezonban, májustól októberig reggel 9-től este 7-ig, szezonon kívül reggel 9-től este 5-ig látogatható.
Megközelítés: a parkolótól a kék jelzésen 670 méter.