Dédabisztráról a Bisztra, majd az Utas-patak völgyein keresztül érhető el a Kelemen-havasok jellegzetes platós csúcsa, az Istenszéke. A hatalmas andezit sziklákkal szegélyezett csúcs a Bisztra és a Galonya völgye fölé magasodik, ragyogó kilátást nyújt a Maros-völgyére és a Görgényi-havasokra.
Archives
Tatár-hágó
A Máramarosi Havasok vízválasztója, a Kárpátok egyik legforgalmasabb történelmi átjárója, a Tatár-hágó. A régi út mentén még látható az egykori határt jelző határsorompó maradványa és az Osztrák-Magyar Monarchia idejében épített magyar őrbódé is.
Békás-szoros
A Kárpátok legismertebb szurdokvölgyét, a Békás patak áttörését hatalmas, néhol két-háromszáz méteres mészkősziklák szegélyezik. A Gyilkos-tó fölé a Kis-Cohárd magasodik. A hatalmas sziklatorony, az Oltár-kő igen nehezen mászható meg. A Békás-szoros mellékszurdokai, mint például a Lapos-patak kanyonja is igen látványosak. A Békás-szoros legmonumentálisabb része a Pokol tornáca. Ahol a Kis-Békás belefolyik a Békás-patakba, ott áll a Magyarok hídja maradványa. A II. világháború idején a magyar hadsereg kezdte kiépíteni, ám Erdély eleste miatt már nem sikerült befejezniük. A Békás szoros legszűkebb része, a Pokol torka.
Nagy-Hagymás
A hegység névadó, egyben legmagasabb csúcsa, a Nagy-Hagymás tetején a Gergyói EKE által állított kereszt áll. A csúcsról remek körkilátás nyílik a kiszélesedő főgerinc platójára és a szomszédos hegyekre. A csúcsról egy nyiladék vezet le a Fehér-mező fennsíkjára. A hatalmas, pásztorszállásoknak helyet adó havasi legelő több fontos turistaútvonal csomópontja.
Egyeskő
A Hagymás-hegység ikonikus sziklatornya, az Egyeskő. A tetejére menet a néhol szinte függőleges falakon acélsodronyok segítik a mászást. A hatalmas mészkő sziklatömb tövében, több turistaút találkozási pontjában 1932-ben épült az Egyeskő-menedékház.
Öcsém-tető
Az Ördög-hágó felől közelíthető meg a Hagymás főgerincének legendás, tarfejű mészhegye, az Öcsém-tető. A csúcson 2010-ben a gyergyói hegymászó, Tóth Károly állított 4 méteres keresztet a hegyimentők segítségével. Az Ecsém után a gerincen robosztus képet mutat az Ördögmalom, mely legendával is rendelkezik. E szerint egy itt élő pásztor azzal ijesztgette az ördögöt, hogy ha nem őrli le a kalibája mögötti követ, kifüstöli őt a pokolból! Szegény ördög azóta is csak őrli és őrli a sziklát, megállás nélkül, míg a pásztornak már se híre se hamva…
Bukura-tó
A Retyezát katlanaiban csaknem száz kisebb-nagyobb tó idézi a jégkorszakot. Közülük a legismertebb, Erdély legnagyobb tengerszeme, a Bukura-tó. A glaciális eredetű tó a Retyezát központi csúcsainak kedvelt kiindulópontja. Déli partján a nemzeti park által kijelölt sátorozóhely található.
Imrikfalva
A Szepesség és Gömörország kulturális értékeit felfűző Gótikus autóútról szép kilátás nyílik a kiszélesedő Gölnicre, amelynek mentén fekszik a karsztvidék legnagyobb tava, a folyó 1954-es felduzzasztásával keletkezett Imrikfalvi-tározó. A nyáron fürdőzőktől és a vízisportok szerelmeseitől, télen síelőktől hangos Imrikfalva (Dedinky) a Káposztafalvi-karszt déli részének turisztikai bázisa panziókkal, éttermekkel. Innen indulhatunk a rövid, de kalandos Zejmár-szakadék bejárására.
Dobsinai-jégbarlang
Ha a Káposztafalvi-karszttól délre fekvő Dobsinai-hegyekben járunk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül Európa egyik legnagyobb jégbarlangját, a világhírű Dobsinai-jégbarlangot. A 972 m magasan található sziklaüreg a Gölnic menti főútról, közel fél órás gyalogtúrával érhető el. Valahol itt kapaszkodott fel 1870. július 15-én Ruffiny Jenő, dobsinai királyi bányamérnök, Láng Gusztáv honvédhadnagy és Méga Endre városi tisztviselő társaságában, hogy elsőként fedezzék fel a Jéglyukat. Dobsina város hamar felismerte a barlang jelentőségét és sokat áldozott annak feltárására és kiépítésére. Előbb fából készült gyalogjárókkal és lépcsőkkel látták el, majd 1887-ben – a világon elsőként – villanyvilágítást kapott. A Magyarországi Kárpát Egyesület népszerűsítő tevékenységének köszönhetően a barlang a turisták egyre népszerűbb célpontjává vált. Az érdeklődés nem csappant az elmúlt évtizedekben sem. A barlang különlegességét jelzi, hogy 2000-ben az UNESCO Világörökség részének nyilvánították és a világ 14 természeti csodája között is számon tartják. A mintegy másfél km hosszú barlang egyharmada ma már szigorú rend szerint, csak vezetővel látogatható. Világítani nem szabad, egy csoport legfeljebb fél órát tölthet lent. Érdemes nyáron is melegen felöltözni, mert a levegő hőmérséklete a barlang alsó részeiben, télen-nyáron fagypont alatt marad. A 400 ezer éves barlang jegének folyamatos kicserélődése 5-7000 évig tart, a jég folyamatos mozgásban van, vízszintesen úgy 3-4 cm-t halad évente. A jégréteg vastagsága a Nagyteremben eléri a 27 métert is. Itt, a legtágasabb teremben láthatjuk a leglátványosabb jégformákat, az „oltár”, és a „kút” elnevezésű képződményeket is. Mikor a Dobsinai-jégbarlangot meggondolatlanul összekötötték a Sztracenai-barlangrendszer járataival, a megváltozott huzatviszonyok miatt a jég rögtön olvadni kezdett. Amint ajtóval lezárták az átjárót, a jelenség megszűnt; ez is jól mutatja a jégbarlang érzékenységét.
A barlangot Jókai Mór is meglátogatta és élményeit be is építette „A lőcsei fehérasszony” című regényébe:
„A magyar föld természeti ritkaságainak Kohinoorja, a dobsinai jégbarlang. Itt e hegy mélyében lakik az egyik demiurgus, a földszellem, aki jégből alakít. Kezdi mint bányász, mély üregeket váj, vízzel, szénsavval, azután folytatja mint építész, óriási boltozatokat emel a mélységek fölé, rengeteg oszlopokkal jégből. Aztán oltárt emel, magasat, széles grádicsokkal. Nem feledkezik meg a boltozatos folyosókról sem,(…) van, óriásoknak való szánkapálya, a mesebeli üveghegy, hanem a főtermében a tükörpadlaton egész mulatozó emberi társaság számára van elég hely. Mikor épít, vakmerő, mint egy titán, mikor díszít, gyöngéd, mint egy tündér.”
Megközelítés, nyitvatartás, árak: A barlangot ne Dobsina városában keressük, hanem attól 18 kilométerrel északra, Dobsinska településrésznél. Itt tehetjük le az autót (parkolás 3 euro) és sétálhatunk fel a barlanghoz, az út mindössze 1 km, amit fél óra alatt tehetünk meg. A jégbarlang május közepétől szeptember végéig tart nyitva keddtől vasárnapig. Másfél óránként indulnak turnusok, az első 9:30-kor, majd 11:00-kor, 12:30-kor, míg az utolsó 14:00 órakor. A felnőtt belépő 9 euro, a gyerek 4,50, a diák (6-15 éves korig) és a nyugdíjas (70 felett) 8 euro. A jégbarlang honlapját itt találjuk.
