Ahol a Kárenta-pataka beletorkollik a Tatrosba, ott húzódik az ezeréves határ. Felette egy dombon a völgy első római katolikus temploma, a kontumáci Nagyboldogasszony kápolna áll. Mellette közvetlenül világháborús katonai emlékhely fogad. A szorosban a MÁV legkeletibb őrháza található, ahol Bilibók Ágoston vasúttörténeti gyűjteménye tekinthető meg. Az őrház fölött, a Kőorr-hegycsúcs Antalok sorka nevű nyúlványán áll a romos Rákóczi vár, melynek szerepe mindig is a határ ellenőrzése volt.
Az 1195 m magas Bilibók csúcsán található. A II. világháborúban véres ütközetek színhelye volt. A hősök dicsőségére a tetőn emlékművet állítottak. Innen rálátás nyílik a Gyimesi-szoros vidékére.
A Szép-havason is egy kápolna romjai találhatók, egykori búcsújáró hely, ahol a moldvai csángók és az erdélyi magyarok találkoztak. Ma az erdélyi Szép-havas Egyesület munkálkodik azon, hogy a romoknál emlékhely épülhessen.
Őstörténetünkre oly jellemző, hogy a Pogánynak nevezett havason a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye 1000 éves alapításának emlékére áll fakereszt, aminek felirata a magyarság ősi Krisztus-hitére emlékezteti a vándort, aki innen megcsodálhatja a Nagy-Hagymás mészkőszikláit, valamint a Tar-kő havast és a gyimesi tájat is.
A Csíki-havasok főgerincének legfontosabb pontja a Gyimes-hágó, más néven Fügés-tető. Innen remek kilátás nyílik a Gyimesi-medencére, a Tatros völgyére és a Gyimes völgyére.
A Fehér-Tisza völgyében elterülő hegyvidéki ruszinok lakta településeket, Nyilast, Vidráspatakot, Tiszabogdányt és Láposmezőt érintve közelíthető meg a Csornahora-hegység főgerince. A Hoverla patak völgyében felfelé, a Hoverla-nyeregtől meredek emelkedőn érhető el az egész Északkeleti-Kárpátok legmagasabb csúcsa, a Hóvár. A legendás csúcs Kárpátalja 1939-es visszacsatolása után Észak-Erdély visszatéréséig, Magyarország legmagasabb csúcsa volt.
A Hóvártól keletre ideális gerinctúra terepet jelent a Csornahora-hegység főgerince. A cirkuszvölgyekkel szegélyezett gyephavas háton olyan csúcsok emelkednek, mint a Breszkul, a Bölényhavas, vagy a Kishavas. A katlanokban fekvő tengerszemek közül az egyik legismertebb, a Neszamovite-tó. A főgerincen néhol még az ezeréves határ lövészárok maradványai is fellelhetők. A főgerinc jellegzetes csúcsa az Iván pap-havasa, amelyen az egykori csillagvizsgáló és meteorológiai állomás romjai láthatók.
A Kelemen-havasok hatalmas vulkáni kráterének peremén vezető piros jelzésen, a Negoj-nyergen keresztül érhető el az egykori ezeréves határ magyar oldalán magasodó Magyar-Negoj csúcs. A II. világháború egyik magyar védvonalát alkotó egykori lövészárkok mentén tovább haladva mászhatunk fel a kráter peremének legmagasabb csúcsára, a Nagy-Kövesre. 1940-ben, Észak-Erdély visszatértekor a csúcsot Teleki Pál miniszterelnökről nevezték el. Tiszta időben innen a Máramarositól a Fogarasi-havasokig belátni a Kárpátok bérceit. Innen látható a Román-Negoj legyalult csúcsa is, amelyen a kommunista időkben kénbányát nyitottak. A főgerinccel párhuzamosan végig húzódó Mária Terézia-útja Magyarország és Moldva határőrútjának épült 1762-ben. A központi főgerinc utolsó csúcsát a Ruszka-havas különleges sziklaalakzatai jelölik.
A Kelemen-havasok központi részében, a Lomás-patak hosszú völgyén keresztül közelíthető meg a Büdös-patak fejében elterülő Bánffy-tengerszem. A másik nevén Jézer-tó a Rekettyés tető alatti vulkanikus kőzet üregében talált magának fekvőhelyet. A Borókás övezte tavacska az egyetlen tengerszem Erdély vulkáni hegyláncában. A tó fölötti Rekettyés tető oldalában egy meteorológiai állomás található.