Archives
Ágaskő
Rima-torkolat
Éberhárd – Hódvár
Zavratnica-öböl
Jánosik-szikla
Juraj Jánosik utazásait bizony Benyovszky Móric is megirigyelhetné: szinte nincs olyan hegysége a Felvidéknek, ahol ne lenne legalább egy barlang, sziklaszirt elnevezve az 1711 és 1713 között tevékenykedő szlovák betyárról. Ily módon a Polyána sem maradhatott ki a sorból. A Horháti-völgy felett emelkedő 200 méter hosszú és 30 méter magas andezitszikla róla kapta újkori nevét. A legenda szerint a sziklaszirtben van egy barlang, amelybe Jánosik kötéllel ereszkedett le, hogy elrejtse kincseit.
A geológusok azt mondják, hogy a sziklaszirt andezitbreccsából épült, melyet andezittufa cementált össze. A mállás egy kis barlangra emlékeztető nyílást is kialakított a szikla közepén, illetve oldalában van egy üstszerű mélyedés. A sziklaszirt szigorúan védett, tetejére nem szabad felmászni. Horhátból a kék jelzésen tudunk idesétálni a völgyben, az alatta lévő rétre felsétálva tudjuk a legjobban megközelíteni.
(A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a szirt alatti rét.)
Sárkányok kertje
Almás-Galgafalu határában találjuk a lenyűgöző Sárkányok kertjét. Különböző kőzettani felépítésű tornyokat csodálhatunk meg itt, az ösvény is egész jól kiépített. Természetesen egy legenda is kapcsolódik ehhez a természeti képződményhez, mely így szól:
„A környéken élt valaha egy csodálatosan szép pásztorleány, akibe beleszeretett egy nyalka vadász. Mivel a lány szegény volt, mint a templom egere, a szerelmüket nem nézte jó szemmel az a módos gazda, aki a lányát a vadásznak szánta. Egyszer, amikor a pásztorleány és a vadászlegény beszédbe elegyedett, a juhok szétszéledtek, és a tilalmasban kezdtek legelni. A gazda, amikor észrevette ezt, elátkozta a pásztorleányt, mire az azon nyomban kővé vált a juhaival együtt. Hajnalonként és alkonyatkor az árnyékok játékában felfedezhetjük a juhnyájat.”
Galbina-kőköz és az Eminenciás-vízesés
Utunk a Galbina-patak vad szűkületébe vezet. Valójában egy beomlott hajdani barlang folyósóján lépkedünk. A nehezen járható szurdokot még 1901-ben építette ki Czárán Gyula. A legvadabb szakaszt nem véletlenül nevezte a Pokol-tornácának, amely szédülésre hajlandóknak nem ajánlható.
Az Eminenciás-vízesés után a szoros szinte derékszögben és igen meredeken északnak fordul.
12 apostol sziklacsoport
Az óceánban strázsáló oszlopóriások közül ma már csak csak hét apostol maradt. A többit a hullámok állandó ostroma ledöntötte.