A Déli-Kárpátok lábainál, a Páring és a Retyezát ölelésében fekszik Petrozsény. 200 éve itt még egy kicsiny, békés pásztorfalu állt. Aztán a föld alatt felfedezték a környék kincsét, a feketeszenet, amelynek kitermeléshez sok-sok emberre volt szükség, így a falu idővel a monarchia hatalmas iparvárosává duzzadt.
Archives
Karasznyán
Itt található a Pongrácz család egykori reneszánsz, míves parkkal övezett várkastélya.
Vágnedec
A Nedeczky család ősi birtoka Vágnedec, amelynek reneszánsz várkastélya a 16. században épült.
Vágtapolca
Temploma évszázadok óta zarándokhely, ugyanis itt található a már életében is szentként tisztelt Zsófia grófnő mumifikálódott ereklyéje.
Sztrecsény
Ahol a Vág kettészeli a Kis-Fátrát, ott fekszik Sztrecsény. A település fellegváráról ismert, amit a Balassa család építtetett a 13. században. A vár a 14. század elején Csák Mátéé, majd Károly Róbert egyik uradalmi székhelye lett. Később birtokolta a Pongrácz család, Corvin János, Szapolyai János, de a Kosztka, a Dersffy, majd a Wesselényi család is. 1698-ban I. Lipót császár parancsára felrobbantották.
Magyarberkesz
A település nevezetessége a református templom, amely három fázisban épült. Legrégebbi része a szentély, ami a 14-15. században épült, majd 1824-ben a templomhajó, és 1874-ben a torony a felekezeti iskolával együtt.
Nagysomkút
Miután Kővárat lerombolták, az addigi jelentéktelen falucska szerepe felértékelődött, és Kővárvidék központja lett. 1905-öt írtunk, amikor szolgabíróját a román többségű kerület országgyűlési képviselőjévé választották. Teleki Pálnak hívták a fiatalembert, aki később hazánk miniszterelnöke lett. Bizonyára sokat imádkozott az 1896-ban épült katolikus templomban, amelynek főoltárképéről Barabás Miklós alkotása, Szent László király köszön ránk.
Kővárhosszúfalu
A kastélyban a Teleki-család sarja, Imre élt. Itt született lánya, a magyar nőnevelés úttörője Teleki Blanka, akit a ’48-as szabadságharc bukása után felségárulás vádjával 10 év börtönre ítéltek. A kővárhosszúfalui kastély sorsát is megpecsételte a 20. század: berendezését, könyvtárát kifosztották. Ma román tulajdonban van. A falu mellett egykor a Teleki-család kriptája állt, amit a román megszállók leromboltak, helyét beszántották, de pár síremlék megmaradt az orgonabokrok között.
Pribékfalva
A Telekiek hagyatéka Pribékfalva 1700-as években épült kastélya. Igazi polihisztor – író, politikus és akadémikus – volt gróf Teleki Géza, aki fényes kastélyából igazgatta birtokát. Egyetlen fia, a későbbi földrajztudós és miniszterelnök, Teleki Pál is itt töltötte gyermekéveit. Trianon után a birtokot elvették, de a kastély megmaradt, így Teleki Pál még a két háború között is szívesen tért vissza Pribékfalvára. A II. világháború után a Telekieknek végleg el kellett hagyniuk Pribékfalvát, azóta a kastély elhagyatottan áll.