A Garam jobb partján, fontos utak kereszteződésében elterülő Breznóbánya ideális kiindulópont az Alacsony-Tátra gyömbéri részének bebarangolására. A Felső-Garam-medence kulturális és ipari központja. Breznóbánya szimbóluma az 1830-ban épült Várostorony, de az idelátogató megcsodálhatja a régi városházát és a gótikus eredetű, majd a 18. században átépített római-katolikus plébániatemplomot is. A főteret szépen felújított régi polgárházak szegélyezik.
Archives
Kevevára
Az ősi Kevevára egy Duna-parti dombon fekszik, romjaiból szinte semmi nem maradt, pedig a krónikák szerint már az Árpád-kor előtt is erősség állt itt, majd a Szenti István alapította vár évszázadokon át őrízte az ezeréves határt.
Kevepallós
Kevepallóson a Mária Terézia korában épült nevezetes téglahíd maradványai emlékeztetnek: egykor itt, Ószerbia határához közel folyt a Duna egyik mellékága, a Panyóca folyó.
Székelykeve
Hazánk legdélebbi és legkülönlegesebb magyar szigete Székelykeve. A falut a bukovinai székelyek alapították 1886-ban. A falu 1886-ban épült tájházában megtekinthető a néprajzi örökség. 1892-re készült el Szent István templomuk, melynek oltárképe a Kárpát-medence legdélebbi Szent István ábrázolása.
Fejértelep
A dél-bánsági szórványság legdélebbi települése. Az iskolában van magyar tagozat.
Versec
Régi magyar település a Dél-Bánságban. A 18. századtól a Temesi bánság egyik területi székhelye, a dualizmus korában a Monarchia egyik leghíresebb borvidéke lett. A főtérhez közel magasodik a város legnevezetesebb épülete, a Szent Gellértről elnevezett neogótikus katedrális, ami kísértetiesen hasonlít a budavári Mátyás templomhoz. A templom 1914-ben épült különleges orgonájáról is nevezetes. De az idelátogatók nem mulaszthatják el a város szülöttje, a két háború közti korszak egyik legnagyobb írója, Herczeg Ferenc szülőházának meglátogatását sem.
Illés
A Szitnya csúcsáról a zöld jelzésen haladva érjük el Illést. A falu temploma állítólag hazánk legrégebbi templomai közül az egyik.
Szentantal
A falu nevezetessége a 18. század közepén épített késő gótikus kastély, mely évszázadokon át a Hont vármegye főispánjait adó Koháry, majd a Coburg család birtokát képezte. Megyegyűléseket is tartottak a falai között, s a kastély arról is nevezetes, hogy egy esztendő szimbolikája alapján építették: ha van türelmünk megszámolni, kiderül, hogy 4 bejárata, 12 kéménye, 7 árkádja, 52 szobája és 365 ablaka van.
Bélabánya
Saskő urai a 13. században szemet vetettek a szomszédos Selmechez tartozó Fehérbányára, sikertelenül. Az ezüstjéről ismert Bélabánya csak később vált el Selmecbányától, majd 1450-ben városi rangot kapott. A központban ma is áll a 13. században, későromán stílusban épült Szent János katolikus plébániatemplom.