A természeti környezet mit sem változott a Kis-Fátra déli részének nevet adó, ősi múltú Rajecen. Azon kívül szinte minden. Az ókorban erre, a Rajcsánka mentén húzódott a Baltikumból az Adriáig vezető Borostyánkő út. A mai települést a 12. században betelepülő németek alapították. Határában vár is volt, aminek mára nyoma sem maradt. Nem úgy a főtér sok szép régi épületének, melyek Rajec kiváltságos múltjára emlékeztetnek. A tér közepén áll a régi lábasház, a városháza. De érdekes a helyi múzeum épülete is, ami szebb korokban még sörfőzde volt. A királyságról mesél a gótikus eredetű Szent László templom is.
Archives
Trencsén és vára
Trencsén óvárosába a 16. századi várostorony kapuján keresztül vezet az út. Kellett is az erődítés, hisz a Magyar Királyság egyik legjelentősebb városa mindig is a hadak útjában állt. Felsorolni is sok, hány birtokosa volt, hányféle sereg és veszedelem támadta. Trencsén szomorú esemény helyszíne volt 1708-ban. A várostól délre Rákóczi seregei súlyos vereséget szenvedtek a császáriaktól.
És a történelem fogaskerekei fel is őrölték magyarságát. A legújabb időkben a magyar múlt sok nyoma veszett el a városban. A vár alatti sziklafalon az első világháborúban elesett hősök emlékére 1916-ban szentelt Hunnia dombormű helyén ma már a huszita Jiskra János alakja domborodik.
De van itt egy mementó, amit nem lehet csak úgy lecserélni. A fedett lépcsőn keresztül történelmi hazánk egyik múltban és kiterjedésben is legnagyobb várába emelkedünk. És a sok ostromot megélt ősi falak mesélni kezdenek. Megidézik Szent István királyunkat, a betörő tatárokat, az itt köttetett békeszerződést Károly Róbert, János cseh és Kázmér lengyel király között. Itt dübörögnek előttünk a cseh husziták, a Habsburgok, és Bocskai seregei, és 1622-be lépve itt látjuk megcsillanni a Szent Koronát is. Aztán bevonul a vezérlő fejedelem, Rákóczi Ferenc, hogy végül gondatlan osztrák helyőrség vegye be magát a falak közé. Így érkezünk el az 1790-es évhez, amikor egy tűzvész pusztítja a várat. Azóta védelmi szerep nélkül, turista látványosságként meredeznek megújult tornyai, de legendáit még nem emésztette fel az új világrend.
Trencsénteplic
Trencsénteplic melegvizű, gyógyhatású forrásait már a római korban ismerték. Történelmi hazánk egyik legrégebbi fürdőközpontja a királyság idejében méltán érdemelte ki a „Kárpátok gyöngye” nevet. A Cseszneky család ősi birtoka, „Terra Teplica” a 13.-tól egészen a 19. századig a trencséni uradalomhoz tartozott. Első fürdőtelepét az 1500-as években az Illésházyak emelték, akik közel negyed évezredig voltak a birtokosai. Az a nemesi család, amely nem a haszonlesésben, hanem a gondjaikra bízott értékek közkinccsé tételében gondolkozott.
A birtokot később a bécsi bankár Sina család vásárolta meg és fejlesztette tovább. Ők építették az eredeti orientális stílusát máig őrző Hammam fürdőt is, de persze azóta már busás belépődíj is kell a gyógyvíz élvezéséhez. Odabent ma is a régi szigorú rendszabályok uralkodnak. Trencsénteplic közel 40 fokos vize főleg a mozgásszervi- és idegrendszeri megbetegedésekre nyújt gyógyírt.
Hegyesmajtény
Egy méltatlanul elfeledett legendás magyar huszár, a „világ legöregebb katonája”, Skultéty László, alias Gábris született itt 1738-ban. 12 éves korában mindjárt be is került egy huszárezredbe, ahol 81 éven keresztül szolgált. 22 háborúban teljesített szolgálatot, örökre zászlótartó maradt. Újaradon helyezték végső nyugalomra. Romániához csatolt sírhelyét feldúlták és csontjait átszállították Szlovákiához került szülőfalujába.
Illava
Hajdan szabadi királyi város volt Illava, egykor itt volt a székhelye a Magyar Turista Egyesület Vágvölgyi Osztályának. Kolostora mára börtönné lett.
Klobusic, Barossháza
Az egyik jeles hazafi emlékét őrzi Barossháza. Egy kis dombok közötti medencében bújik meg a régi Pruzsina, ami 1899-ben új nevet kapott. Itt született ugyanis 1848-ban a vasminiszter, Baross Gábor.
Baross Gábor erősen kötődik e földhöz. Trencsén megye főjegyzője is volt, 1875-ben a puchó-illavai kerület képviselőjeként került be a parlamentbe, majd közlekedési és kereskedelmi miniszter lett. Egész életét a nemzet szolgálatának szentelte.
A vasminiszter a közeli Klobusicban álló díszes mauzóleumban alussza örök álmát.
Nógrádszentpéter, Alsósztregova
Az Árpád-kori erődtemplomáról ismert Nógrádszentpéteren keresztül visz tovább utunk Alsósztregova, Madács Imre szülőhelye felé.
A Széchenyiek után a 15. századtól a Madách család lett a birtokos Alsósztregován. Ősi kastélyaik leégtek. Az evangélikus templom mellett ma is látható családi székhely a 18. században épült. Itt született, alkotott és hunyt el Madách Imre. A kastély eredeti bútorokkal és az író életét és munkásságát felvonultató személyes tárgyaival van berendezve. Ez az a híres “oroszlánbarlang”, ahol megszületett a magyar, sőt a világirodalom egyik legnagyobb és legismertebb drámai költeménye, az „Ember tragédiája.” A mű, amely egyetemes, örök érvényű kérdéseket feszegetve, látnoki erővel vonultatja fel az első ember, Ádám és a soha nem alvó Lucifer szemével a világ történelmét.
Nagykürtös
A hagyomány szerint Lehel vezér ezen a dombon fújt kürtjébe, így lett a község neve Kürtös. Ha látná, mi lett ősi földjéből, talán ma vészriadót fújna. A tót atyafiak a 19. században indult szénbányászatot kicsit túltolták a kommunizmus idején. Sorra nőttek ki a lakótelepek, s költöztek beléjük szlovákok tömegei. A jó palócok lassan szórványba kerültek.
Mikszáth rá se ismerne Kürtösre, s a behemót panelházak között bolyongva talán még a templomot is nehezen találná meg, amelyben keresztvíz alá tartották.
Mikszáthfalva (Szklabonya)
Szklabonya felé indulunk tovább, de Mikszáthfalvára érkezünk meg. 1847-ben itt, a tót atyafiak és jó palócok földjén született, és ma is itthon van halhatatlan lelke a magyar széppróza mesterének, Mikszáth Kálmánnak.
A ház, ahol a nagy palóc nevelkedett, ma emlékház, az író életéről és munkásságáról szóló kiállítással. Ifjúkori élményei, a hely szelleme köszön vissza műveiből. Tájak, falvak, emberek elevenednek meg írásaiban.
Egy olyan világ, amitől az író, ha el is szólították az élet kihívásai, lélekben soha nem tudott, de nem is akart elszakadni. Ahogy Csáky Károly néprajzkutató fogalmazott: A szülőföldjéhez mérte a világot, a világhoz önmagát.
Szinte nincs már magyar szó a zegzugos kis faluban. De itt vannak még azok az emlékhelyek, amelyek képesek életre kelteni és halhatatlanná tenni Mikszáth írásait.
Mikszáth szülőháza már nem áll, helyén emlékoszlopot állítottak. És ott őrzi a rendet a volt szülőház előtt a Szűz Mária szobor is.