Tren­csén­tep­lic meleg­vi­zű, gyógy­ha­tá­sú for­rá­sa­it már a római kor­ban ismer­ték. Tör­té­nel­mi hazánk egyik leg­ré­geb­bi für­dő­köz­pont­ja a király­ság ide­jé­ben mél­tán érde­mel­te ki a „Kár­pá­tok gyön­gye” nevet. A Csesz­ne­ky csa­lád ősi bir­to­ka, „Ter­ra Tep­li­ca” a 13.-tól egé­szen a 19. szá­za­dig a tren­csé­ni ura­da­lom­hoz tar­to­zott. Első für­dő­te­le­pét az 1500-as évek­ben az Illés­há­zy­ak emel­ték, akik közel negyed évez­re­dig vol­tak a bir­to­ko­sai. Az a neme­si csa­lád, amely nem a haszon­le­sés­ben, hanem a gond­ja­ik­ra bízott érté­kek köz­kinccsé téte­lé­ben gon­dol­ko­zott.

A bir­to­kot később a bécsi ban­kár Sina csa­lád vásá­rol­ta meg és fej­lesz­tet­te tovább. Ők épí­tet­ték az ere­de­ti ori­en­tá­lis stí­lu­sát máig őrző Ham­mam für­dőt is, de per­sze azóta már busás belé­pő­díj is kell a gyógy­víz élve­zé­sé­hez. Oda­bent ma is a régi szi­go­rú rend­sza­bá­lyok ural­kod­nak. Tren­csén­tep­lic közel 40 fokos vize főleg a mozgás­szer­vi- és ideg­rend­sze­ri meg­be­te­ge­dé­sek­re nyújt gyógy­írt.

Hazajáró epizódban szerepelt:

• 155. rész: Sztrázsó-hegység — Trencséni emlékek