Archives

Ósánc

Az Ósán­ci-szo­ros Magyar­or­szág leg­dél­ke­le­tibb határ­át­ke­lő­je. Az út mel­lett fek­vő vám­épü­le­tek, határ­őr lak­ta­nyák a rég­múlt idők­ről tanús­kod­nak, de máso­dik világ­há­bo­rú­ban elesett német hősök is itt nyug­sza­nak.

Vereckei-szoros

Vereckei-szoros

Itt, a Lator­ca patak leg­szű­kebb részén, a Verec­kei-szo­ro­son át lép­tek be őse­ink 895-ben ősi föl­dünk­re. A Mil­le­ni­um ide­jén táb­lát állí­tot­tak a Hon­fog­la­lás emlé­ké­re, amit bar­bár kezek eltűn­tet­tek. Ma már csak a helye lát­ha­tó. A szo­ros másik érde­kes­sé­ge a II. világ­há­bo­rús bun­ker­ma­rad­vány. A hegy­ol­dal­ban lát­ha­tó szik­la­szir­tet Napó­le­on szik­lá­nak neve­zik.

Tatár-szoros

A Kőhát egyik leg­lát­vá­nyo­sabb ter­mé­szet­vé­del­mi terü­le­te a Tatár-szo­ros. A lenyű­gö­ző lát­ványt az Ist­ván-mező­ből ere­dő pata­kok­nak köszön­het­jük, ame­lyek össze­gyűlt vize egy 600 m hosszú és 90 méter szé­les szur­do­kot vájt magá­nak a Kőhát ande­zi­tes kőze­té­be.

Tömösi-szoros — Magyarvár

A Déli-Kár­pá­tok egyik leg­szebb és leg­je­len­tő­sebb átjá­ró­ja a Tömö­si-szo­ros. Az 1848-as sza­bad­ság­harc­ban egy áru­lás követ­kez­té­ben itt elesett kato­nák emlé­két őrzi a Magyar­vár, amit a román meg­szál­lók már több­ször is meg­gya­láz­tak

Rozsnyói-sziklaszoros

A Kis-Vidom­bák patak völ­gyé­ben halad­va érde­mes bepil­lan­ta­ni a mész­kő­szik­lák­ba fara­gó­dott Rozs­nyói-szik­la­szo­ros­ba, mely mere­dek fala­i­val, kőtör­me­lék­be öltö­zött csú­csa­i­val fel­eme­lő lát­ványt nyújt.

Zernyesti-szoros

A Király­kő észak­ke­le­ti lábá­nál talál­ha­tó Zer­nyes­ti-szo­ros a hegy­ség egyik leg­is­mer­tebb, és leg­könnyeb­ben bejár­ha­tó lát­vá­nyos­sá­ga. Aljá­ban, az idő­sza­kos patak­me­der mel­lett kényel­mes séta­út vezet, a szur­dok lát­vá­nyos szik­la­fa­la­in viszont sok­szor lát­ha­tunk igen nehéz utak­kal pró­bál­ko­zó sport­má­szó­kat.

Gyimesi-szoros (Gyimesbükk, Kontumác, Rákóczi vár)

Ahol a Kár­en­ta-pata­ka bele­tor­kol­lik a Tat­ros­ba, ott húzó­dik az ezer­éves határ. Felet­te egy dom­bon a völgy első római kato­li­kus temp­lo­ma, a kon­tu­má­ci Nagy­bol­dog­asszony kápol­na áll. Mel­let­te köz­vet­le­nül világ­há­bo­rús kato­nai emlék­hely fogad. A szo­ros­ban a MÁV leg­ke­le­tibb őrhá­za talál­ha­tó, ahol Bili­bók Ágos­ton vas­út­tör­té­ne­ti gyűj­te­mé­nye tekint­he­tő meg. Az őrház fölött, a Kőorr-hegy­csúcs Anta­lok sor­ka nevű nyúl­vá­nyán áll a romos Rákó­czi vár, mely­nek sze­re­pe min­dig is a határ ellen­őr­zé­se volt.

 

Békás-szoros

Békás-szoros

A Kár­pá­tok leg­is­mer­tebb szur­dok­völ­gyét, a Békás patak áttö­ré­sét hatal­mas, néhol két-három­száz méte­res mész­kő­szik­lák sze­gé­lye­zik. A Gyil­kos-tó fölé a Kis-Cohárd maga­so­dik. A hatal­mas szik­la­to­rony, az Oltár-kő igen nehe­zen mász­ha­tó meg. A Békás-szo­ros mel­lék­szur­do­kai, mint pél­dá­ul a Lapos-patak kanyon­ja is igen lát­vá­nyo­sak. A Békás-szo­ros leg­mo­nu­men­tá­li­sabb része a Pokol tor­ná­ca. Ahol a Kis-Békás bele­fo­lyik a Békás-patak­ba, ott áll a Magya­rok híd­ja marad­vá­nya. A II. világ­há­bo­rú ide­jén a magyar had­se­reg kezd­te kiépí­te­ni, ám Erdély eles­te miatt már nem sike­rült befe­jez­ni­ük. A Békás szo­ros leg­szű­kebb része, a Pokol tor­ka.

Kőközi-szoros

Kőközi-szoros

A Toroc­kói-hava­sok karszt­vi­dé­ké­nek jel­leg­ze­tes­sé­ge a három kilo­mé­ter hosszú Kőkö­zi-szik­la­szo­ros Toroc­kó­gyer­tyá­nos és Nyír­me­ző között. Lenyű­gö­ző lát­vány, ahogy az Enyed-patak jó 250 méter magas­sá­gú szik­la­fa­lak között tör át a Csi­tá­tye szik­la­or­ma tövé­ben. A szo­ros mind­két olda­lán kivá­ló kilá­tó­he­lyek­re kapasz­kod­ha­tunk fel, ahon­nan per­sze nem csak a Kőköz, hanem a Toroc­kói-hegy­ség észa­ki részé­nek lát­vá­nya is elénk tárul. S ha a szo­ros bar­lang­ja­i­ba is bekuk­kan­tunk, ne feled­jük, 1704-ben még a laban­cok elől buj­do­só nagy­enye­di­ek­nek nyúj­tot­tak mene­dé­ket.