Az Ósánci-szoros Magyarország legdélkeletibb határátkelője. Az út mellett fekvő vámépületek, határőr laktanyák a régmúlt időkről tanúskodnak, de második világháborúban elesett német hősök is itt nyugszanak.
Archives
Vereckei-szoros
Itt, a Latorca patak legszűkebb részén, a Vereckei-szoroson át léptek be őseink 895-ben ősi földünkre. A Millenium idején táblát állítottak a Honfoglalás emlékére, amit barbár kezek eltűntettek. Ma már csak a helye látható. A szoros másik érdekessége a II. világháborús bunkermaradvány. A hegyoldalban látható sziklaszirtet Napóleon sziklának nevezik.
Tatár-szoros
A Kőhát egyik leglátványosabb természetvédelmi területe a Tatár-szoros. A lenyűgöző látványt az István-mezőből eredő patakoknak köszönhetjük, amelyek összegyűlt vize egy 600 m hosszú és 90 méter széles szurdokot vájt magának a Kőhát andezites kőzetébe.
Tömösi-szoros – Magyarvár
A Déli-Kárpátok egyik legszebb és legjelentősebb átjárója a Tömösi-szoros. Az 1848-as szabadságharcban egy árulás következtében itt elesett katonák emlékét őrzi a Magyarvár, amit a román megszállók már többször is meggyaláztak
Rozsnyói-sziklaszoros
A Kis-Vidombák patak völgyében haladva érdemes bepillantani a mészkősziklákba faragódott Rozsnyói-sziklaszorosba, mely meredek falaival, kőtörmelékbe öltözött csúcsaival felemelő látványt nyújt.
Zernyesti-szoros
A Királykő északkeleti lábánál található Zernyesti-szoros a hegység egyik legismertebb, és legkönnyebben bejárható látványossága. Aljában, az időszakos patakmeder mellett kényelmes sétaút vezet, a szurdok látványos sziklafalain viszont sokszor láthatunk igen nehéz utakkal próbálkozó sportmászókat.
Gyimesi-szoros (Gyimesbükk, Kontumác, Rákóczi vár)
Ahol a Kárenta-pataka beletorkollik a Tatrosba, ott húzódik az ezeréves határ. Felette egy dombon a völgy első római katolikus temploma, a kontumáci Nagyboldogasszony kápolna áll. Mellette közvetlenül világháborús katonai emlékhely fogad. A szorosban a MÁV legkeletibb őrháza található, ahol Bilibók Ágoston vasúttörténeti gyűjteménye tekinthető meg. Az őrház fölött, a Kőorr-hegycsúcs Antalok sorka nevű nyúlványán áll a romos Rákóczi vár, melynek szerepe mindig is a határ ellenőrzése volt.
Békás-szoros
A Kárpátok legismertebb szurdokvölgyét, a Békás patak áttörését hatalmas, néhol két-háromszáz méteres mészkősziklák szegélyezik. A Gyilkos-tó fölé a Kis-Cohárd magasodik. A hatalmas sziklatorony, az Oltár-kő igen nehezen mászható meg. A Békás-szoros mellékszurdokai, mint például a Lapos-patak kanyonja is igen látványosak. A Békás-szoros legmonumentálisabb része a Pokol tornáca. Ahol a Kis-Békás belefolyik a Békás-patakba, ott áll a Magyarok hídja maradványa. A II. világháború idején a magyar hadsereg kezdte kiépíteni, ám Erdély eleste miatt már nem sikerült befejezniük. A Békás szoros legszűkebb része, a Pokol torka.
Kőközi-szoros
A Torockói-havasok karsztvidékének jellegzetessége a három kilométer hosszú Kőközi-sziklaszoros Torockógyertyános és Nyírmező között. Lenyűgöző látvány, ahogy az Enyed-patak jó 250 méter magasságú sziklafalak között tör át a Csitátye sziklaorma tövében. A szoros mindkét oldalán kiváló kilátóhelyekre kapaszkodhatunk fel, ahonnan persze nem csak a Kőköz, hanem a Torockói-hegység északi részének látványa is elénk tárul. S ha a szoros barlangjaiba is bekukkantunk, ne feledjük, 1704-ben még a labancok elől bujdosó nagyenyedieknek nyújtottak menedéket.
