Omis és a Cetina-szoros

Ki tudja, Béla király talán ezt a csodát is látta, ahogy Omisnál a Cetina folyó rést üt a hatalmas mészkőtömbön és szűk sziklaszoroson tör át a szirteken, hogy beleolvadjon a végtelen adriai tengerbe. Micsoda látvány ez. Ha tudnának mesélni a sziklaóriások és az omisi kalózok középkori fellegvárának romjai, talán elmondanák, mit érezhetett az üldözött uralkodó.

Ördöngős-szoros

Az Ördöngős-szorosban előfordul, hogy a mészkőfalak között a patak a teljes völgyet elfoglalja, így az út hidakra kényszerül. A szurdok legvadabb részén alig 2-3 méter széles. Mészkőszikláiban több mint 70 kisebb-nagyobb barlang rejtőzik.

Ósánc

Az Ósánci-szoros Magyarország legdélkeletibb határátkelője. Az út mellett fekvő vámépületek, határőr laktanyák a régmúlt időkről tanúskodnak, de második világháborúban elesett német hősök is itt nyugszanak.

Vereckei-szoros

Itt, a Latorca patak legszűkebb részén, a Vereckei-szoroson át léptek be őseink 895-ben ősi földünkre. A Millenium idején táblát állítottak a Honfoglalás emlékére, amit barbár kezek eltűntettek. Ma már csak a helye látható. A szoros másik érdekessége a II. világháborús bunkermaradvány. A hegyoldalban látható sziklaszirtet Napóleon sziklának nevezik.

Ojtozi-szoros (Rákóczi vár, Ojtoztelep, Körültáj (Erzsébet emlékmű)

Az Ojtozi-patak szurdoka nemcsak a Kárpátok egyik természetes szurdokvölgye, hanem a történelem során egy átvonulási út is, valamint nagy csaták színhelye is volt, ahol a székelység a Magyar Királyság határát évszázadokon át védte.

A Rakottyás hegy tövében már csak a Vár-kút emlékeztet, hogy a fenti hegykúp nyakán állt egykoron a szorost védelmező, ma már romokban heverő Rákóczi-vár.

Volt idő, amikor az első település, ahová a keletről jövő idegenek történelmi hazánkba érkeztek, Ojtoztelep volt. Aztán a határt egy faluval keletebbre, Sósmezőre helyezték át. De az igazi baj akkor jött, amikor nem egy kőhajításnyira, és nem keletre, hanem 500 km-re, és nyugatra tolták a határt a világ dolgait igazító urak. Így vesztette el végleg jelentőségét az egykori stratégiai átjáró.

A Felső-Háromszéki-medence egyik nevezetes helye Körültáj. Ősi magyar elnevezés, amely csak itt maradt meg eredetiben, törzsi gyűlést jelent. Körültáj mellé építették az Erzsébet-királyné emlékművet, 1898-ban a Sisi meggyilkolása után.

Tatár-szoros

A Kőhát egyik leglátványosabb természetvédelmi területe a Tatár-szoros. A lenyűgöző látványt az István-mezőből eredő patakoknak köszönhetjük, amelyek összegyűlt vize egy 600 m hosszú és 90 méter széles szurdokot vájt magának a Kőhát andezites kőzetébe.

Vargyas-szoros (Orbán Balázs barlang és Csala-tornya)

Székelyföld egyik legszebb karsztvidéke, a Vargyas patak mészkőszirtekkel tarkított szorosa a Persány-Rika és a Dél-Hargita hegységek találkozásánál alakult ki. Nem kevesebb, mint 125 barlangot tartanak itt számon. A Lócsűrrel szemben a patak túloldalán meredek hegyoldalba vájt létrákon közelíthető meg a szoros leghosszabb, több mint másfél kilométeres, korábban Kőliknak is nevezett legendás barlangja, amit 1931-ben kereszteltek át Orbán Balázs barlangnak. Szemben a sziklát Csala-tornyának hívják. A legenda szerint a tatárjárás idején a vargyasiaknak a barlang adott menedéket. Mikor a tatár csapatok elvonultak, Csala vezér felmászott a szemben lévő sziklára, hogy meggyőződjön az ellenség hollétéről. Mivel a tatárok már hét határon túl jártak, nagy örömében lezuhant az oromról, és szörnyethalt.

Tömösi-szoros – Magyarvár

A Déli-Kárpátok egyik legszebb és legjelentősebb átjárója a Tömösi-szoros. Az 1848-as szabadságharcban egy árulás következtében itt elesett katonák emlékét őrzi a Magyarvár, amit a román megszállók már többször is meggyaláztak

Rozsnyói-sziklaszoros

A Kis-Vidombák patak völgyében haladva érdemes bepillantani a mészkősziklákba faragódott Rozsnyói-sziklaszorosba, mely meredek falaival, kőtörmelékbe öltözött csúcsaival felemelő látványt nyújt.