Sztracenai-völgy

Sztracenai-völgy

A Gölnic megirigyelve északi testvére, a Hernád gyönyörű alkotását, szintén szurdokot vájt magának a karsztvidékbe, amelyet a földrajz Sztracenai-sziklaszorosnak nevez. Régebben a völgyön keresztül kanyargott a főút, a gépkocsi forgalom ma már az új alagúton jut át a hegyen. Így a gyalogos turisták zavartalanul sétálhatnak át a piros jelzésen a Gölnic mellett a meredek sziklafalak alatt a Sztracenai-hasadékvölgyön.

A völgyön átvezető aszfaltút kijáratánál a sziklafalban Coburg Ferdinánd herceg emléktáblájára lelünk. A környék birtokosa 1840-ben építtette a több helyen is sziklába vájt utat, amelynek 1867-ben állítottak emléket.

A Sztracenai sziklakapu látványa Tompa Mihályt is verselésre késztette:
A sztraczenai hegyszorosban
Magas, sötét szirtkapu áll,
Tekints fel és kebled megdobban,
Amint az ív alá jutál;
Bõsz órjásokat lát a képzelet,
Kiknek vaskarja szirtet szirtre vet.
Pedig, mikép él a regében,
A Gnómok épiték e szirtfalat,
Kicsiny, arasznyi teremtések,
Kiknek országa van a föld alatt.
Morzsákból épült, s felépült, mivel
Az egyesült erõ csudát mivel…

A piros jelzés elvezet bennünket a névadó településre, a festői Sztracenára, melynek neogótikus temploma felett a Hárs-fennsík sziklabércei virítanak.

 

Mádai-szoros

Máda fölött a Gyógyi-patak egyik ága pazar hasadékot vájt ki magának. Nyáron, alacsony vízállásnál a patakmederben gázolva lehet végigjárni, egy alig 4,5 km hosszú túra keretében, ahol egy gyönyörű forrást is megcsodálhatunk.

Tordai-hasadék

A környék legismertebb látványossága a Tordai-hasadék. Keletkezését a tudomány a Hesdát-patak rovására ír, de mi, magyarok jól tudjuk: itt Szent László hite repesztett hegyet.

3 kilométer hosszan és 300 méter mélyen hasadt meg a föld, olyan varázslatos mikrovilágot teremtve, ahol közel 1000 féle-fajta növény él, olyanok is, amik sehol máshol Európában. Amíg bujdosók menedéke volt, még jól is jött elzártsága, aztán a turistaság megjelenésével ez a szurdok is az EKE nyomán lett átjárhatóvá.

A bércfalakban 32 feltárt barlang van, közülük a legismertebbek az egymással szemben tátongó Kis- és Nagy-Balika.

A Tordai-hasadék első menedékházát az Erdélyi Kárpát Egyesület 1894-ben építette. A hasadék keleti végében a mostani turistaházat 1935-ben avatták fel.

Túri-hasadék

Ezt a hasadékot a Rákos –patak alakította ki. Közel 2 kilométer hosszan tört utat magának a Peterdi-tető, a Kőhegy és a Koppánd-tető között. Az 1905-ben felavatott, a hasadékon átkelő turistaösvényt Czárán Gyulának köszönhetjük, amit az EKE kolozsvári osztálya azóta is gondoz.

Vöröstoronyi-szoros

Isten tudja, hogy az Olt miért éppen itt, a Kárpátok „legvastagabb”, és a legnagyobb átlagmagasságú hegységei között vágott magának utat, hogy a Fogarasi-havasok és a Lotru-hegység között hagyja el Erdélyt, s fusson tovább délre, Havasalföld irányába. A hadak és kereskedők útja látta a rómaiaktól az erdélyi vajdákon és szebeni szászokon át a törököket és havasalföldi csapatokat, de szerepe volt a Rákóczi, majd az 1849-es szabadságharcban is, és szemtanúja volt annak is, amikor 1916-ban itt vertük vissza a ránk törő román sereget.

Túra a Kolostor-szorostól Diódig

A gyepes dombvidéki tájba szervesen illeszkednek a hegyi mócok jellegzetes, szalmafedeles tanyái. Az enyhén hullámzó legelőkön oldalazva egyre jobban kitárulkozik alattunk a Kolostor- és a Remetei-szoros sziklavilága. Észak felé a Bedellő karsztvidéke tárul elénk.

Keletről lassan a szomszédos Érchegység tetői is mellénk szegődnek.

A Torockói-hegység varázsát legfőbb alkotó kőzetének, a mészkőnek köszönheti, ami helyenként akár a 700 méteres vastagságot is elérheti. A látványos szorosok, hasadékok, szakadékok és szirtek a mészkőmasszívumot szétrepesztő kéregmozgások és a víz oldó és koptató munkájának az alkotásai.

A Nika-kő aljába érve meredek emelkedő vár ránk a sziklabérc tetejéig. A lankás dombvidékből hirtelen kibukkanó mészkőszirtek amilyen látványosak, olyan nehéz feljutni a tetejükre.

A hegység egyik legvadregényesebb szurdoka, a Remetei-szoros, ahol vaslétrák és sodronykötelek segítik az előre jutást. A szoros egyik ikonikus pontja a sziklakapu, vagy, ahogy a helyiek hívják, Viadukt rég beomlott barlangfolyosója klasszikus fotó háttér.

A szorosból a Diódi-völgybe érkezünk meg.

Kis-Békás-szoros

A Kis-Békás szurdokán turistaút vezet végig. A patak fölötti függőhídról visszatekintve a Pokol tornáca hegyes sziklája hajol fölénk. A part menti erdei út mentén haladva pazar kép tárul elénk vizesésekkel, zúgókkal, óriás sziklatömbökkel tarkított patakról.

Ronki-szoros

Az Aranyos mellékvölgye csodálatos szurdokvilággal rendelkezik. Az első szoros az Aranyosronk felett nyíló gigászi Ronki-szoros. A nagyszerű látvány az Aklos pataknak köszönhető, amely évmilliók munkájával fűrészelt magának szűk medret az 500 métert is elérő mészkőfalak között.

A Ronki-szoros pereme már egész magashegyi jellegű. Pedig ezek az ormok nem érik el az ezer métert. A merész kúpok és a szurdok mélységének kontrasztja mégis monumentálissá teszi a látványt.

Kazán-szorosok

Az Al-Duna leglátványosabb szakasza a 150 méter széles, és több, mint 70 méter mély vizű szurdok, a Nagy-Kazán-szoros. A Kazánok között a Duna egy rövid szakaszon kiszélesedik. Éppen itt, a dunatölgyesi öblözetben van a meder legmélyebb pontja, több mint 80 méterrel a víz alatt.

Aztán újra közelebb hajolnak egymáshoz a sziklafalak: és már hömpölyög is tovább a folyam a következő szűkületen, a nem kevésbé látványos Kis-Kazán-szoroson.

A Vaskapu áttörhetetlen roppant bérctömegén az első rést a rómaiak ütötték.  A hajók vontatását is biztosító hadiút építését kiteljesítő Traianus császár művét örökítette meg a Miroc falában egy emléktábla. Ám a munkálatok már Tiberius idején elkezdődtek. Abban az évben, amikor a rómaiak épp a szoros jobb parti sziklafalába vájt út építésével foglalatoskodtak, pár ezer kilométerrel odébb, a jeruzsálemi Golgota hegyen épp egy Jézus nevű férfit feszítettek keresztre.