A Göl­nic meg­iri­gyel­ve észa­ki test­vé­re, a Her­nád gyö­nyö­rű alko­tá­sát, szin­tén szur­do­kot vájt magá­nak a karszt­vi­dék­be, ame­lyet a föld­rajz Sztra­ce­nai-szik­la­szo­ros­nak nevez. Régeb­ben a völ­gyön keresz­tül kanyar­gott a főút, a gép­ko­csi for­ga­lom ma már az új alag­úton jut át a hegyen. Így a gya­lo­gos turis­ták zavar­ta­la­nul sétál­hat­nak át a piros jel­zé­sen a Göl­nic mel­lett a mere­dek szik­la­fa­lak alatt a Sztra­ce­nai-hasa­dék­völ­gyön.

A völ­gyön átve­ze­tő asz­falt­út kijá­ra­tá­nál a szik­la­fal­ban Coburg Fer­di­nánd her­ceg emlék­táb­lá­já­ra lelünk. A kör­nyék bir­to­ko­sa 1840-ben épít­tet­te a több helyen is szik­lá­ba vájt utat, amely­nek 1867-ben állí­tot­tak emlé­ket.

A Sztra­ce­nai szik­la­ka­pu lát­vá­nya Tom­pa Mihályt is ver­se­lés­re kész­tet­te:
A sztrac­ze­nai hegy­szo­ros­ban
Magas, sötét szirt­ka­pu áll,
Tekints fel és keb­led meg­dob­ban,
Amint az ív alá jutál;
Bõsz órjá­so­kat lát a kép­ze­let,
Kik­nek vas­kar­ja szir­tet szirt­re vet.
Pedig, mikép él a regé­ben,
A Gnó­mok épi­ték e szirt­fa­lat,
Kicsiny, arasz­nyi terem­té­sek,
Kik­nek orszá­ga van a föld alatt.
Mor­zsák­ból épült, s fel­épült, mivel
Az egye­sült erõ csu­dát mivel…

A piros jel­zés elve­zet ben­nün­ket a név­adó tele­pü­lés­re, a fes­tői Sztra­cen­á­ra, mely­nek neo­gó­ti­kus temp­lo­ma felett a Hárs-fenn­sík szik­la­bér­cei virí­ta­nak.