Nagyócsáról a XVII-XVIII. zzázad fordulóján igen hosszú volt az út a hallei egyetemig. Bél Mátyás nem volt rest ezt az utat végigjárni, majd Halleban megállapítani, hogy milyen keveset tudnak nyugaton a Magyar Királyságról. A polihisztor rövid németországi tanítóskodás után 1708-ban haza is tért, és 100 évvel Széchenyi előtt hozzálátott a magyar nyelv, kultúra, oktatás felvirágoztatásának. A Németországban látott példa alapján átalakította a besztercebányai gimnáziumot, majd a pozsonyi evangélikus líceum vezető lelkésze lett. Ő kutatta először a székely rovásírást. Szimpatizát Rákóczival, amiért Heister tábornok kis híján kivégeztette. Legfontosabb, máig ható tudományos jelentőségű munkája a Notitia Hungariae novae historico-geographica volt. Saját identitását úgy fogalmazta meg latinul, hogy „lingua Slavus, natione Hungarus, eruditione Germanus”, vagyis, hogy szlovák anyanyelvű, magyar nemzetű és német műveltségű. Nem sokkal halála után a Magnum decus Hungariae (Magyarország nagy ékessége) címet kapta. A besztercebányai egyetem ma az ő nevét viseli.

Nem is csoda, hogy szülőfaluja központjában, az egykori szülőház helyén áll szobra, amelyet születésének 300. évfordulóján, 1984-ben emeltek. A szobor mögötti iskola is Bél Mátyás nevét viseli, míg 3 házzal feljebb, az utca jobb oldalán emlékszobája is van Nagyócsa neves szülöttének. (A múzeum telefonszáma: +421455349073)

A szobor mellett áll a Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma, mely a XIV. században épült. Gótikus jegyeitől a későbbi átépítések többnyire megfosztották, de azért így is “megér egy misét”, főleg, ha tudjuk, hogy oltárát Lőcsei Pál mester készítette.

(A jelvényszerző mozgalom igazolópontja Bél Mátyás szobra.)