Az egykori vármegye egyik legősibb települése Sajógömör. Kicsi falu hatalmas múlttal. A királyi birtok a 14. században már a vármegye székhelye volt. A huszitáktól Mátyás király 1460-ban foglalta vissza. A régi birtokosokra, a magyar történelem ismert családjaira emlékeztet a központban a 18. századi Szent-Ivány-kastély. A tudást 1884-ig az evangélikus polgári fiúiskola szolgálta.
A faluban Igó Aladár is letette a névjegyét: a község legendás szülöttjét, a XVIII. századi cigányprímást, Cinka Panna hegedűvirtuózt öntötte szoborba. Azt a kivételes tehetségű leányt, akinek nagyapja II. Rákóczi Ferenc udvari zenésze volt.
És van itt, az evangélikus templom mellett egy másik szobor is, Holló Barnabás 1917-ben közadakozásból felállított Mátyás-szobra, amit egy híres Mátyás király monda ihletett. Úgy regélik, az igazságos király itt kapáltatta meg a népet lenéző főurakat, tanulságos leckét adva nekik a földműves nehéz munkájáról.
Kassa a Kojsói-havasok és a Tokaj-Eperjesi-hegység találkozásánál fekszik. A fényes múltú várost méltán nevezték anno Felsőmagyarország metropolisának. Ma csaknem negyedmillióan élnek itt, az egyetemeknek, kulturális intézményeknek, katolikus érsekségnek és egyben ipari létesítményeknek is otthont adó Kassán.
Nevezetességei:
A gótikus Szent Erzsébet Székesegyház. Közepén látható a csillárt tartó magyar szent korona. A király-oratóriumhoz vezető híres Királylépcsőn maga Mátyás király lépdelt fel itt jártában. A szentélyben a templom legkiemelkedőbb építőművésze, Kassai István mester keze munkáját, a 15. századi szentségházát csodálhatjuk. Szemben fejet hajthatunk a szárnyas főoltár előtt is, ami az 1400-as években készült a nevezetes kassai képfaragó műhelyben. Az altemplomban II. Rákóczi Ferenc fejedelem és bujdosótársai, köztük gróf Bercsényi Miklós alusszák örök álmukat.
A város halottait idézi a dóm szomszédságában a Szent Mihály-kápolna, amely hajdan temetőkápolna volt, s körülötte terült el egykor a középkori temető.
A központban szinte minden épület történelmünk egy-egy nagy eseményének a színfala. A főutcán ott sorakoznak egymás mellett a felvidék nemesi családjainak kúriái. Itt van példának okáért az egyik legrégebbi épület, a 14. századi Lőcsei-ház, ahol Tinódi Lantos Sebestyén is lakott, és ahol Bethlen Gábor, miután elfoglalta Kassát, 1626-ban fejedelmi esküvőjét tartotta Brandenburgi Katalinnal.
A Hóhér-bástya udvarán a Rodostói-ház idézi fel II. Rákóczi Ferenc fejedelem törökországi száműzetését.
A városban szobra van Kassa országgyűlési képviselőjének, Esterházy Jánosnak és a kassai polgárnak, Márai Sándor írónak, akinek gyermekkora színhelyén, a Mészáros utcai házban emlékszobát is berendeztek.
Felcsík legnépesebb községe, a közel 7000 lakosú színmagyar település az Olt folyó partján. Itt született Erdély nagy püspöke, Márton Áron, akinek szobra, Szervátiusz Tibor alkotása a központban áll. A szent életű püspök szülőházát emléktábla jelöli. Az árpád-kori eredetű katolikus templom melletti iskola épületében kialakított múzeumban is lehetőségünk nyílik megismerkedni Márton Áron példamutató életútjával. A falu határában a Pásztorbükk nevű dombon gyilkolták meg 1599-ben az oláh vajda által felbérelt székelyek Báthory András bíborost, erdélyi fejedelmet.
