A források szerint a várat a 13. században egy bizonyos Zsámboki Smaragdus ispán apja, Ajnárd építtette. Későbbi birtokosai, Csák Máté vagy Stíbor vajda neve már többet mond a Felvidéket járó turistának. Utolsó tulajdonosa Petrőczy István volt, aztán 1672-ben megérkezett a várak hóhérja, Heister tábornagy, és a földdel tette egyenlővé ezt az áldozatát is.
Archives
Keselőkő vára
A Nyitra völgye felett őrködik Keselőkő vára. Annak idején a Hont-Pázmány nemzetség tagjai építették a várat. Az évszázadok során leghosszabb ideig a Majtényi család uralta, egészen a Rákóczi-szabadságharcig, azóta már csak falai őrzik a dicső múlt emlékét.
Revistye vára
Búsan, borongósan kapaszkodnak a Madaras-hegység Garam mosta sasbércébe Revistye várának romfalai. Elfáradt már a régi küzdelmekben, s talán még jobban az évszázados nagy semmittevésben. Tudja jól, soha nem lesz már olyan daliás, mint a középkori ifjúságában. Mégis, jól esik az öregnek, ha egy-egy vándor meglátogatja és a régi időkről kérdezi. Revistye várát egykor Mátyás király özvegye adományozta Dóczi Orbán püspöknek.
Ahogy a régi várakat felfalják a modern idők, úgy kerül lassan rezervátumba a természetes élővilág is. A vár alatt kialakított parkban több mint 30 állatfaj él. 21 hektáros területen ismerhetjük meg a környék vadon élő állatait: őzeket, szarvasokat, vagy éppen muflonokat. De a hazánk tájain nem honos különlegességekkel is találkozhatunk. Nem mindennap láthat az ember példának okáért jávorszarvast. De kuriózumszámba megy a kaukázusi kecske is.
Krizba vára
A Persányi-hegység egyik sziklafokán a Várhegyen leli a vándor a Barcaság egyik őrének maradványait. A vár eredete kétséges, egyesek szerint a Német Lovagrend építette, így ez a híres Öltövényi vár. Egy másik elmélet szerint Hidvégi Nemes Mihály építette a 13. században, de vannak, akik azt állítják, hogy ez a vár egyike azon erődítményeknek, ahol a pogány magyarság védte magát a kereszténységgel szemben.
Krizba várának sziklaormáról egész Barcaság belátható.
Pogányvár (Felcsík)
A Galusa-tető vagy más néven Rákosi-Hargita főcsúcsának keleti oldalán, a Várpatak és a Szilas patak közötti kimagasló szirten porladoznak Pogányvár romjai. A név ködbe vesző múltat sejtet. A székely emlékezet szerint a tető az ősi magyar hitvilágot őrző rabonbánoknak volt az egyik kultuszhelye. A vár a középkorban a székely határvédelmi rendszer része lehetett. A 15. századig lakták, majd a császáriak lerombolták.
Szilágycseh és Cseh vára
Szilágycseh mellett a dombon alussza örök álmát Cseh vára. Az Árpád-kori erősséget fénykorában, a XV. század környékén Tövishát fő urai, a Jakcsok, majd a Drágffyak bírták. Később a Báthory, a Gyulafi, majd a Kapi családok uradalma lett. A török időkben végvári szerepe volt, majd a 18. században jöttek a Bornemisszák és a vár helyére udvarházat építettek. Aztán a nagy sötét üresség költözött be a kastélyba és fel is emésztette falait. Néhány gazdátlan, bús düledék és egy reneszánsz kút töredéke: ennyi maradt a régi dicsőségből.
A régi mezőváros, Szilágycseh legszebb látnivalói az épületek. Ilyen az egykori Járási Bíróság épülete, vagy a bank, ami Észak-Erdély visszatértekor Úri Kaszinóként üzemelt.
A falu református temploma a 16. század elején épült, a Drágffy család nevéhez kötődik.
Léta vára
Léta vára a 12-13. században épült. Főúri vár volt, ami a 16. században egy Habsburg-Báthory összetűzésben részben megsemmisült, majd egy Ghiczy János nevű főúr építette újjá. A romtól csodálatos kilátás nyílik a Gyalui-havasokra.
Salgó vára
A vidéken birtokos Kacsics nemzetség ősi erősségét a Szécsényiek, a Bebekek, később a Derencsényiek birtokolták. Közben Csák Máté és a husziták is megszállták, de legcsúfosabb eleste az 1554-es esztendőhöz kötődik, amikor a török harc nélkül, csellel vette be.
Krivádiai Perényi-torony
A Gyaluivári-dombon fekszik a krivádiai őrtorony. 1528-ban Perényi Péter építette vámszedés céljából.