Magas-szikla

Magas-szikla

Nem illik úgy hazamenni egy hegységből, hogy nem jártunk legmagasabb pontján. Valahogy így voltunk a Pieninek csúcsával, az 1050 méteres Magas-sziklával is, amelyet több úton is meg lehet közelíteni. A legegyszerűbb Nagymajor felől meghódítani, ahonnan 1 óra alatt jutunk fel, miközben 400 méter szintemelkedést győzünk le. A lengyel oldalon lévő, szép sziklaalakzatairól is nevezetes Jaworkiból is egy óra alatt lehet felérni, szintén zöld jelzésen. Érdemes azonban egy fél napot is rászánni a hegycsúcsra, amely mégis csak az ezeréves magyar-lengyel határ egyik ikonikus pontja. Ez esetben indulhatunk Erdősből, Hársádból vagy Nagyhársasból is. A Pieninek ezen a déli oldalán már megszelídül, kevésbé jellemzők a vad mészkőszirtek, inkább juhnyájakat látunk legelészni a gyephavas hegyháton. Odafentről egész Pazar kilátás tárul elénk: jó idő esetén nem csak a Pieninek, vagy a szomszédos hegységek tárulnak elénk, hanem a Szepesi-Magura mögötti Magas-Tátra is.

Holló-kő (Pieninek)

Holló-kő (Pieninek)

A Pieninek egyik legszebb kilátást nyújtó hágójában, az Erdős és Nagyhársas közti átjáróban szemlélődve látványos sziklaszirten akadhat meg az utazó szeme. Északi irányban a hazánk egykori természetes határát alkotó Kis-Pieninek főgerince húzódik, melynek jellegzetes, várromra emlékeztető mészkőorma, a Holló-kő kiemelkedik a hegység lankás hullámaiból. A helyi mondavilág úgy tartja, a Holló-kő alatt rejtegetik a Vöröskolostorba vezető kereskedelmi úton összerabolt kincseket.

Amennyiben ennek utána akarunk járni, a hágóból a sárga jelzésen egy óra alatt érhetjük el a főgerincet, amelyen balra fordulva mászhatjuk meg a festői sziklát. Turistajelzés nem vezet a 843 méter magas csúcsra, amely északi irányba 50 méteres sziklafallal szakad le. A csúcsról északi irányba, a Korona-hegy felé nyílik szép kilátás, de ha teljes panorámát szeretnénk, akkor a szomszédos Magas-hegyet (900 m) is érdemes megmászni.

Kis-Viszoka

Kis-Viszoka

„S ha felérünk a tetőre, ha elsüllyed a mélyben a hétköznapok világa, ha a melegebben zengő napsugarak elűzik lelkünk árnyait s tekintetünk büszke örömmel öleli magához a hegyek tengerét s a párába vesző messze síkot egyaránt: úgy érezzük, hogy mégis csak ez a legigazibb Tátra, a turisták Tátrája.” Nyugati irányban a Tengerszem-csúcs és a Tátra-csúcs, délre a Gerlachfalvi-csúcs, délkeletre a Nagyszalóki és a Bibircs, keletre a Nagy-Tarpataki-völgy, a Lomnici-csúcs, a Jég-völgyi-csúcs, a Fecske-torony… Schermann Szilárd tátrai gondolatait visszhangozza lelkünk a Kis-Viszoka 2428 méteres csúcsán, miközben a páratlan kilátást szemléljük.

A három völgy (Felkai-, Nagy-Tarpataki- és Poduplaszki-völgy) találkozási pontján magasodó népszerű csúcs egyike annak a hétnek, amely szabadon látogatható a Tátrában. Hírneve a Magas-Tátra középpontjában elfoglalt helyének köszönhető, és az sem mindegy, hogy viszonylag könnyen elérhető: a zöld jelzéssel Tátraszéplakról 4 óra alatt érhető el a Felkai-völgyön a Lengyel-nyereg, ahonnan a sárga jelzéssel 45 perces meredek kapaszkodó után érünk fel a csúcsra. Persze jöhetünk Ótátrafüredről a Nagy-Tarpataki-völgyön és a Rovátka-hágón keresztül is, de akkor majd 7 órás úttal számoljunk. És jöhetünk északról, Lysza Polana felől is a Poduplaszki-völgyön, ez esetben 6 órás út vár ránk. Bármelyik utat is válasszuk, a Kis-Viszoka nyújtotta kilátás nem fog csalódást okozni.

(A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a Kis-Viszoka csúcsa.)

Dobogókő

Dobogókő

Vegyük az alaphelyzetet: felszerpentinezik az ember a Visegrádi-hegység legmagasabb hegyére, kifizeti a parkolás horribilis összegét, sétál pár száz métert, elkészíti a kötelező fotót a páratlan panorámát nyújtó kilátóban, majd beül valamelyik étkezdébe, ahol eszik valamit, majd hazaaraszol a dugóban.
Valljuk be, Dobogókő ennél azért sokkalta többet tud nyújtani. Persze nem az elhagyott, romos épületekre gondolunk, hanem a természeti látnivalókra és turista elődeink úttörő munkájára, amely lépten-nyomon szembejön, ha alaposabban körbenézünk Dobogókőn.
A hely szelleme már idejekorán megérintette a Magyarországi Kárpát Egyesület Budapesti Osztályát, majd az abból kiváló Magyar Turista Egyesületet is, amely Dr. Téry Ödön és Dr. Thirring Gusztáv vezetésével elkezdte a környékbeli túraútvonalak kijelölését. A nehéz megközelítés miatt egy dobogókői túra ekkor kényelmesen két napot vett igénybe, ezért már 1889-ben kacérkodtak egy menedékház építésének gondolatával. A Prokop Géza erdész telkén épült, Pfinn József által tervezett kétszobás, 14 személy befogadására alkalmas faházat aztán 1898. június 5-én avatták fel. Ez az épület ma turistamúzeumként szolgál, melynek kiállítása a turistaság hőskorába vezeti vissza a látogatót (nyitvatartás szombatonként 10 és 14 óra között, belépés ingyenes). A növekvő forgalom szükségessé tette egy nagyobb menedékház építését, így épült fel a faház melletti kőből emelt, 42 személy befogadására alkalmas turistaház, melyet 1906. június 3-án adták át, majd 1912-ben bővítettek. A kommunista nemtörődömség ezt az örökséget is halálra ítélte, de a magyar turistatársadalom 1983-ban Mészáros János vezetésével összefogott, és megmentette a pusztulástól a létesítményeket. Sőt, az 1989-ben újjá alakult Magyar Turista Egyesület több éves munkával helyrehozta a házat, és azóta is működteti. Az egyesület elnökéről, báró Eötvös Lorándról elnevezett menedékház egész évben nyitva van, bejáratánál ott találjuk a kék túra bélyegzőt. (A ház egyben Hazajáró Pont, innen indul a minden év októberében megrendezendő Hazajáró őszi túra.) A menedékház mögött, a kilátónál áll Téry Ödön emlékműve, akinek nevét és szellemét a Dömös-Dobogókő piros szakasz is őrzi. A Turista Emlékparkban az I. világháborúban meghalt egyesületi tagoknak, a II. világháborúban elesett természetjáróknak és az 1938-as Szent István vándorlásnak is van emléke, de itt kapott emléktáblát Cholnoky Jenő földrajztudós és Mészöly Győző erdőmérnök is. Itt láthatjuk a Nagyboldogasszony tiszteletére 2006-ban felállított faoszlopot is, ahogy Dobogókőn sok más ősi motívumainkat tartalmazó emléket is láthatunk.
Thirring Gusztávnak, a Magyar Turista Egyesület megalapítójának emléktáblája a menedékház éttermében található, de a nagy elődről van elnevezve a Thirring-körút, amelyen a sárga körtúra vezet végig. A majd 2 kilométeres körtúra a kilátótól indul, egy kapun leereszkedik északi irányba, érinti a Siketnémák Mária kegyhelyét, az impozáns Thirring-sziklákat, a tragikusan fiatalon elhunyt Hegedűs Róbert kopjafáját, majd visszakapaszkodik a gerincre. A gerincen akár jobbra is fordulhatunk, és a sárga jelzésen szintben elsétálhatunk a dobogókői kilátónál is szebb panorámát kínáló Rezső-kilátóba, ahonnan elénk tárul a szemközti Börzsöny, de jó időben a Mátráig és a Tátráig is ellátni. A menedékháztól 850 méteres sétával elérhető kilátópont Tirts Rezsőről lett elnevezve, aki ez első turistajelzéseket festette Dobogókőn; domborműve a kilátónál található. Szintén rövid, de látványos túra vezet a kilátótól 2,4 kilométerre lévő Zsivány-sziklához a piros körtúra jelzésen. Télen, megfelelő hóviszonyok esetén érdemes ellátogatni az 1923-ban kialakított dobogókői sípályához, amelynek közelében találjuk a Makovecz-stílusban épült Zsindelyes vendéglőt és a jurta szállásokat. Dobogókőn működik a jezsuiták Manréza lelkigyakorlatos háza, melynek épületét a rendszerváltás után kárpótlásként kapta meg a rend. A ház kápolnájában minden vasárnap 10 órakor szentmisét tartanak, úgyhogy valóban van élet a kilátón túl is Dobogókőn!

Megközelítés:
Dobogókőre a Volánbusz is indít járatokat Pomázról és Esztergomból is, de aki gyalog szeretné megmászni a Visegrádi-hegység legmagasabb pontját, az több útvonal közül is választhat. Pilisszentkeresztről a piros jelzésen a Fagyoskatonát is érintve 1 óra 20 perc alatt érünk fel a csúcshoz (3,7 km; 358 m szint), míg az országos kéken a Zsivány-sziklát érintve 1 óra 25 perc alatt (4,2 km). Ha letennénk az autót a Két-bükkfa-nyeregben, akkor a zöld kereszt jelzésen 50 perc alatt érnénk el a kilátót (2,9 km; 110 m szint). Dömös központjából a sárga és a piros jelzés hoz fel Dobogókőre; mindkét útvonal 8 kilométer hosszú, 2 óra 45 perces utat jelent 590 méter szintemelkedéssel, de míg a sárga a Lukács-árkon át jön, addig a piros – más néven Téry-út – a Szakó-nyerget érintve. Pilisszentlászlóról az országos kéken 10,5 km a csúcs, amelyet átlagosan 3 óra alatt lehet megtenni 432 méter szintet emelkedve. A Rám-hegy felől érkező zöld négyzet, a Király-kúttól emelkedő piros háromszög és a kék körtúra is a dobogókői túrák tárházát gazdagítja.

(A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a dobogókői kilátó.)

Simonka-csúcs

Az ősbükkösök rengetegében vezet a sárga jelzésű ösvény. A Grimov Laz nyereg érintésével érjük el a vonulat legmagasabb csúcsát, a Simonkát.

Túra a Sárkány-csúcsra

A Visói-havasok formakincse is igazolja, mennyire változatos táj fogadja az ide látogatót. Amíg a Toronyága tömbje vulkáni eredetű, addig a Sárkány-csúcs mészkőből épül fel, amit a gallérján előbukkanó jellegzetes fehér szirtek is jeleznek.

De ami a Sárkányra vezető túrát igazán felemelővé teszi, az a déli szomszédvár, a Radnai-havasok látványa. A Visó-völgyén túli hegység felhőkarcoló sziklaormaival, az Ünő-kőtől a Horthy csúcsig húzódó főgerincével egészen lenyűgöző paravánul szolgál. Az Ünő-kő éles orma talán erről az oldalról a legmarkánsabb.

Az utat törpefenyők nehezítik. Ha valaki úgy dönt, hogy hátat fordítva a Radnai-havasoknak, a délkeleti végéből, a Borsai-hágóból lát neki a Máramarosi-havasok bejárásának, egyből egy impozáns, de vad és áthatolhatatlan hegytömbbe ütközik. Akárhogy is nézzük, épp ez az érintetlenség és feltáratlanság az értéke és szépsége ennek a hegységnek.

Vulkán-csúcs, Ordas-kő

Útban a csúcs felé, már a Vulkán-hágóról is remek kilátások kísérnek az Érchegység környező hegycsoportjaira. Az előtérben a Verespataki-hegycsoport kérkedik a hatalmas Detunátákkal. Háttérben a Gyalui-havasok is előtűnnek. A szomszédos Bihar-gerinc is ideköszön, központjában a Nagy-Biharral.

A mészkőszirteket megmászva csodás kilátás tárul elénk a környező hegyek felé.

Piliske

Piliske

A Bodzafordulói hegyek legmagasabbja a Piliske-tető. A túra kiindulópontja Dobolló. Innen Enyhén emelkedő úton kanyargunk felfelé a Piliske erdő borította bérce felé.

A fáradalmakért fenséges kilátás kárpótol: A Háromszéki-medencén túl felsejlik a Feketehalom fölé magasodó Kotla-hegy és a horizontba vesző Baróti-hegység.

Délnyugat felé a Keresztény- és a Nagykő-havas, mögöttük pedig a Bucsecs őrködik.

Túra az Iván-havasra

Túránk Krasznavisóról indul. A bükkerdőben kaptatva jut időnk megemlékezni a Magyarországi Kárpát Egyesület Máramarosi Osztályáról, amit 1880-ban alapított Siegmeth Károly, és aminek munkáját 1913-tól a Magyar Turista Egyesület vitte tovább. Több mint száz éve tárták fel a Tisza vadregényes forrásvidékét, utakat jelöltek ki, útmutató táblákat helyeztek el, mígnem a háború derékba törte működésüket és Trianon után a szép jövőt ígérő osztály kénytelen volt beszüntetni működését.

A meredek ösvény az erdőhatár fölé ér. Mögöttünk a Visó és az Iza völgyén túl visszaköszönnek a belső vulkáni vonulat tagjai: a Széplestől a Láposon és a Gutinon át a Kőhátig.

Előttünk egyre markánsabban fitogtatja erejét az Iván-havas masszívumának karéja a Garasfőtől egészen a Serbánig.

A Juharos fölött a gerincre érve már láthatjuk a szomszédos Várkő gyephavas csúcsait. Északra meg a Máramarosi-havasok legmagasabb gerincei, a Csornahora és a Fagyalos is megmutatják magukat. És hogy teljes legyen a kép, délkeletre már a Radnai-havasok köszönnek ránk.

Az Iván Pap havasára nemrég még tilos volt belépni. Ma már az 1943 méteres csúcsot elérve csodálatos kilátás tárul elénk.