Kelnek is ősi székely település. Érdekesség, hogy a 12. században innen áttelepült székelyek alapították Sepsikálnokot.
Kelnek ősi templomát a település szász elöljáró családja, a Kelnekiek jelentős kővárrá bővítették. A kettős védőfallal körülvett erősség ellenállt Mihály vajda és a tatárok ostromainak is, de a következő századok pusztító árjai és az etnikai földrengések megrendítették Kelneket. Ma már az eltűnt székelyek és szászok után lassan a románok is kisebbségbe kerülhetnek…
Az Apor család ősi birtokán várkastély is épült, amit Báthori Gábor és Bethlen Gábor fejedelmek Kézdiszék központjává tettek.
Felsőháromszék egyik legnagyobb és legrégebbi települése a báró Apor család ősi fészke Torja. A család 17. századi kastélyát a kommunisták államosították, de miután visszaperelték, vissza is költöztek az ősi falak közé.
Az Aporok erdélyi vajdát, ispánt, fővezért és számos kiváló hazafit adtak Erdélynek. Talán a legismertebb sarjuk, Apor Péter író volt.
A torjai székelyek már beleszülettek a faragás művészetébe. Van, amiben Torja világelső. Ez pedig nem más, mint a helyi Pethő Sándor alkotása, a világ legnagyobb kopjafája, amely egész pontosan 15 méter 15 centi magas.
Nemcsak a kopjafa a legnagyobb itt a világon, de itt készült a legnagyobb túróspuliszka, és persze hogy itt áll a legnagyobb székelykapu is.
A Maros partján üldögél az Árpádok kora óta a régi híres bortermelő falu, Csombord. Az utolsó leheletégig próbál ellenállni az elmúlásnak a Kemény család 18. századi kastélya. Mert lehet-e az enyészeté a míves épület, ahol szünideit töltötte Bolyai Farkas; ahol megszállt Jókai Mór; ahol megszületett Kemény Gábor akadémikus és miniszter. Ahol Alsó-Fehér vármegye alispánja, Kemény István kezdeményezésére már 1880-ban vincellértanfolyam indult. Amit aztán 1935-től a nagyenyedi kollégium működtetett tovább, borászati iskolaként. Mígnem a hírneves iskolát államosították, és a visszaszolgáltatás a mai napig várat magára.
És nem elég, hogy kastélyukat elvették, a temetődombon a Kemény család piramis alakú sírboltját is kirabolták. De hiába minden rontás, a hely szellemét nem lehet elűzni innen. Az ősi templom is sokszor elpusztult, de mindig újjáépült. Kós Károly tervezte tornyával hirdeti az újjászületés állandóságát.
A Maros és a Küküllő összefolyásánál bújuk meg a tájék központja, Magyarlapád, amely madártávlatból egy kifeszített íjat formáz, ezzel is erőt és az elszántságot jelképezve. Van honnan táplálkozzon az öntudat, hisz a hit bástyája, a református templom is ősi múlttal rendelkezik. A középkorban épült, szentélye ma is őrzi a gótika stílusjegyeit, míg kazettás mennyezete 1760-ból való.
Igazi életerős közösség él itt, s hogy ez így is maradjon, ennek egyik záloga a szórványkollégium, amely azoknak a környéken élő diákoknak biztosít magyar nyelven oktatást, akik falujukban csak román tagozatra iratkozhatnának be.
Magyarbükkösön a Kemény család szebb napokat látott kúriáját találjuk. Itt született egykoron Kemény János fejdelem, aki Erdély sorsára, íróként és hadvezérként is döntő befolyással bírt.
Magyarózdon is ódon kastélyba botlunk, amit Pekri Lőrinc kuruc vezér építettett, majd a szabadságharc után a labancok porig égették. Pusztulása után a kastélyt új birtokosa, Radák Ádám építtette újjá. Utolsó tulajdonosa Teleki Ilona bárónő volt, aki az 1945-ös államosítás után külföldre menekült. A ’90-es években visszaszolgáltatott birtokot aztán örököse a Bonus Pastor Alapítványnak adományozta, akik az épület helyreállításán munkálkodnak.
A Pekri és Radák családok nemcsak birtokolták uradalmukat, de a nagy múltú helyi református egyházközséget is patronálták. A kastély szomszédságában Pekri Lőrinc épített templomot, ami helyére aztán 1910-ben még nagyobbat emeltek.
A gyülekezet ma már erősen apad, de Erdélynek e csendes zugában az elvándorlás ellenére is töretlen a magyar közösség jelenléte.
Apró kis település Magyarsülye, melynek temploma már akkor állt, amikor Amerika felfedezője, Kolumbusz Kristóf még meg sem született. Ebbe az apró faluba nyúlnak vissza a világhírű matematikus, Bolyai Farkas gyökerei is, akinek dédapjára és nagyapjára kopjafák emlékeztetnek. A különálló harangtorony egy megkopott sírfát rejt. Négy magyar honvéd teste hervad itt, akik a II. világháborúban vérüket áldozták hazánkért.
Magyarszentbenedek temploma a 14. században épült. Katolikus lakói előbb reformátusok lettek, majd végül az unitárius vallásnál állapodtak meg.
Kertjében újabb magyar emlékdarabkára, ifjabb Csiki Mózes sírjára bukkanunk.
A Fekete-Hagymás árnyékában, a Kis-Békás patak mentén elterülő Háromkút a legeltető gyimesi csángó magyarok nyári szálláshelyeiből alakult ki a 19. században. A faluban nincs se orvos, se pap, de van egy kis templom, amit 1950-ben egy romladozó házból alakítottak ki. És hála a határtalan összefogásnak, a tűzvészben elpusztult iskola is feltámadt poraiból, hogy megszépülve szolgálja a magyarul tanuló nebulókat.
A táj zord, de ragyogó is egyben. Így az élet is nehéz, de szép benne. Itt a munkahely és az otthon egy és ugyanaz: maga a természet. Régebben főleg fakitermelésből, éltek a háromkútiak, ma már inkább a saját legelőiken és földjeiken kamatoztatják hagyományos ökológiai tudásukat.
Az eszközök már motorizáltak, de a hagyományos gazdálkodás formái megmaradtak, s ez az életmód röghöz köti az embert.
Háromkút legjelentősebb forrása a Fekete-Hagymás lábánál felszínre törő Meleg-forrás, amely nevéhez hűen télen sem fagy be.
A falu története Doboka várához kapcsolódik. A kezdetektől a vár őrizetét ellátó katonák éltek itt, akik évszázadokon át nemesi kiváltságokkal rendelkeztek.
Kide létét meghatározta lakóinak szabadsága, és a környező táj sajátosságai. A környéken nagy mennyiségben fellelhető kiváló minőségű dácittufának köszönhetően a faluban szinte minden kőből épült. Persze fájdalom, hogy a kőfaragók élettere lassan kiüresedik, de a helyi egyházaknak és a Kide Egyesületnek hála, nem marad magára a közösség és a helyi értékek sem vesznek kárba.
Magyarszarvaskend. Micsoda ősi múltba vesző név. És mennyire magyar. Erdős környékén egykoron szarvascsordák tanyáztak. Az ősi birtokos, Kend nemzetség és utódaik, ha tudták volna, mivé lesz ősi földjük… Kastélyuk és váruk már a föld alatt, csupán a középkori eredetű, 1725-ben felújított és átalakított, Nagyboldogasszony templom állja a vártát. No és az a néhány tucat hívő lélek, aki még tartja magát az ősi rendhez.
A legjobb élmény biztosítása érdekében, az eszközadatok tárolásához és/vagy eléréséhez olyan technológiákat használunk mint a sütik (cookie-k). Amennyiben beleegyezik ezen technológiák használatába, olyan adatokat dolgozhatunk fel mint a böngészési viselkedés vagy az egyedi azonosítók ezen a webhelyen. A beleegyezés visszautasítása vagy visszavonása bizonyos szolgáltatásokat és funkciókat hátrányosan érinthet.