Magyar előtagú települések (Magyarbükkös, Magyarózd, Magyarsülye, Magyarszentbenedek)

Uticélok / Erdély / Erdélyi-Hegyalja
Nehézségi szint:
2/10

Magyarbükkösön a Kemény család szebb napokat látott kúriáját találjuk. Itt született egykoron Kemény János fejdelem, aki Erdély sorsára, íróként és hadvezérként is döntő befolyással bírt.

Magyarózdon is ódon kastélyba botlunk, amit Pekri Lőrinc kuruc vezér építettett, majd a szabadságharc után a labancok porig égették. Pusztulása után a kastélyt új birtokosa, Radák Ádám építtette újjá. Utolsó tulajdonosa Teleki Ilona bárónő volt, aki az 1945-ös államosítás után külföldre menekült. A ’90-es években visszaszolgáltatott birtokot aztán örököse a Bonus Pastor Alapítványnak adományozta, akik az épület helyreállításán munkálkodnak.

A Pekri és Radák családok nemcsak birtokolták uradalmukat, de a nagy múltú helyi református egyházközséget is patronálták. A kastély szomszédságában Pekri Lőrinc épített templomot, ami helyére aztán 1910-ben még nagyobbat emeltek.

A gyülekezet ma már erősen apad, de Erdélynek e csendes zugában az elvándorlás ellenére is töretlen a magyar közösség jelenléte.

Apró kis település Magyarsülye, melynek temploma már akkor állt, amikor Amerika felfedezője, Kolumbusz Kristóf még meg sem született. Ebbe az apró faluba nyúlnak vissza a világhírű matematikus, Bolyai Farkas gyökerei is, akinek dédapjára és nagyapjára kopjafák emlékeztetnek. A különálló harangtorony egy megkopott sírfát rejt. Négy magyar honvéd teste hervad itt, akik a II. világháborúban vérüket áldozták hazánkért.

Magyarszentbenedek temploma a 14. században épült. Katolikus lakói előbb reformátusok lettek, majd végül az unitárius vallásnál állapodtak meg.

Kertjében újabb magyar emlékdarabkára, ifjabb Csiki Mózes sírjára bukkanunk.

Hazajáró epizódban szerepelt: