Ahol a Székelykő belealacsonyodik az Aranyos menti dombokba, ma is ott van Csegez.
A hősies középkorból származó unitárius templomának pusztán csonka váza maradt. De a haranglábban, ha kell, megkondulnak még a harangok, jelezve a ki nem haló magyar életet. És miből építkezik a székely? Amit a természet ad. Ide épp sok követ mért, így a legtöbb ház kőből épült. Kőkerítés övezi a turizmus egyik aranyosszéki fellegvárát, a tordai EKE menedékházát is.
Bős királyi birtok volt az Árpád-korban, amit később később IV. Béla az Amadé családnak adományozta, akiknek évszázados kastélya régi történetekről mesél. Itt született és élt báró Amadé László költő. S úgy tartja a hagyomány, hogy a kastély déli bástyájában hozta világra Mária Terézia királynő II. Józsefet.
Gazdag, vaskos múltból táplálkozik a bősi öntudat, amit az elmúlt lélekölő évtizedek sem pusztíthattak el. Régi farsangi szokást elevenít fel a helyi magyar közösség, amikor minden év húshagyó keddjén megtartják a bőgőtemetést.
A Nyék törzs ősi szállásterülete, majd a pozsonyi vár királyi birtoka, Nyék sokáig nemesi kiváltságokkal rendelkezett. A csatorna túloldalán fekvő Várkony története már a varhunoknak nevezett avarokig nyúlik vissza. Szent Jakab temploma középkori eredetű. Befalazott gótikus kapuja előtt még a szégyenkő is megmaradt, ahova annak idején az erkölcsileg megtévedt lányokat pellengérezték ki. A templomkertben az 1848–49-es szabadságharc hőseinek tiszteletére kopjafát állítottak. Várkony sokáig az Amade család birtoka volt. Várkastélyuknak már nyoma sincs, helyére 1904-ben a Pfeiffer család épített kastélyt, ami manapság szállodaként működik.
A hagyomány szerint a hét vezér egyikének fia, Korcán a Csallóközben telepedett le. A nemzetség ágainak szállásaiból keletkeztek később a különböző előtagú Karcsa települések.
A 12 kisebb falu a középkorban egy közös templomot épített, Szent Bertalan tiszteletére. Így lett a Karcsák egyházi központja Egyházkarcsa.
Királyfiakarcsán a Szent István-szobrával szemben áll a nemrég felállított Magyarok Nagyasszonya-szobor. Rieger Tibor alkotása arra emlékeztet, hogy a Szűzanya oltalmába ajánlott országot nem lehet földi törvényekkel feldarabolni.
Itt van a Cserkészliget is, ami kedvezőbb időjárási viszonyok között, amikor megtelik fiatalokkal, igazi magyar közösségi térré válik.
Csilizköz központi települése az Árpád-kori Csilizradvány. Az egykor mocsarak borította, ma már csatornák közé szorított és tavakkal övezett község a török időket, a lengyeljárást és a 20. századi kitelepítéseket is megszenvedte.
Csilizradvány Árpád-kori templommal büszkélkedhet.
Bakócz Tamás érsek szülőföldjére, Erdődre, melynek várát még az Árpádok korában az uradalmat bíró Drágffy család jeles sarja, Erdély vajdája, Bertalan építette a 15. század végén. Utódja, Drágffy János országbíró 1526-ban innen indult a mohácsi csatába, hogy életét adja a hazáért. A beházasodás révén a Báthoriakhoz került várat 1565-ban Miksa király serege foglalta el, de János Zsigmond török segítséggel negyven napig ostromoltatá kemény faltörő kosaival, végre a tüzes harcokban iszonyú vérontás között be is vette és Erdőd várát földig lerontatá. A 17. században aztán ez a vidék is a Károlyiaké lett. Károlyi Sándor gróf neki is látott az üszkös romokból új várkastélyt építeni.
És mit ad Isten, épp itt volt uradalmi felügyelő egy bizonyos Szendrey Ignác, akinek Júlia nevű lányát – az apa minden tiltakozása ellenére – a vár kápolnájában vette feleségül egy esztendővel megismerkedésük után, 1847-ben Petőfi Sándor.
Petőfi lantja hálás volt Erdőd iránt; legszebb költeményei között foglalnak helyet azok, melyeket ott írt, a szomorúfűz melletti sziklánál.
Kond vezér leszármazottai, a Kaplony nemzetségből származó Károlyiak ősi birtoka átvészelte a középkor megpróbáltatásait, fennmaradása a búvóhelyül szolgáló Ecsedi-lápnak is köszönhető. A mai Szent Antal templom helyén már 1000 évvel ezelőtt bencés monostort és templomot emeltek a Kaplonyok. Hét évszázad telt el, amikor a kuruc szabadságharc után Károlyi Sándor gróf a romossá vált templom alapjaira új templomot épített. Ezt viszont 1834-ben földrengés döntötte romba. De a Károlyiak mindig felvették a kesztyűt az elmúlás ellen: Károlyi György Ybl Miklós tervei alapján újabb templomot épített, és hozzá a grófi család mauzóleumát, aminek őrzését és lelki gondozását a ferences testvérekre bízta. A család nemes sarjai, akik annyit áldoztak a haza oltárán, itt kaptak végső nyughelyet. Itt őrködik a rend felett a Rákóczi-szabadságharc hadvezére, Károlyi Sándor is.
Neki mérte ki a Gondviselés, hogy miután a szabadságharc helyzete reménytelenné vált, 1711-ben a Nagymajtény melletti síkon kuruc seregével letegye a fegyvert a császáriak előtt.
A Rákóczi szabadságharc idején megcsappant lélekszámú települést a 18. században a környező falvakból és Erdélyből érkezett telepesek népesítették újra. A többség református, de a 20. században beköltöző katolikusok kicsi közössége is büszke 1937-ben felszentelt templomára.
A gombfakészítésnek nagy hagyománya van Börvelyben. A különleges fejfák vagy csónak vagy emberfej alakúak. A honfoglalás korára emlékeztetnek, mivel csak a magyarság szállásterületein találtak ilyeneket.
Miután Bélfenyér öreg, román kori katolikus temploma „oly kicsi vala, hogy híveinek felét sem fogadhatá magába,” Kollonitz László nagyváradi püspök 1785-ben új Isten házát emelt helyére.
„Istenemnek, fajomnak.” Ezt hirdeti a templommal szemben az egykori zárdaépület, amit már Bunyitay Vince kanonok építtetett a leánynevelő vincés nővérek számára.
1949-ben elüldözték az apácákat, de a visszaszolgáltatott ház, hála Kiss Márton plébánosnak és a Kolping Családegyesületnek, ma újra a felnövekvő nemzedék szülőföldön maradást szolgálja.
A legjobb élmény biztosítása érdekében, az eszközadatok tárolásához és/vagy eléréséhez olyan technológiákat használunk mint a sütik (cookie-k). Amennyiben beleegyezik ezen technológiák használatába, olyan adatokat dolgozhatunk fel mint a böngészési viselkedés vagy az egyedi azonosítók ezen a webhelyen. A beleegyezés visszautasítása vagy visszavonása bizonyos szolgáltatásokat és funkciókat hátrányosan érinthet.