Hazajáró műsorok

Zoboralja – “A csitári hegyek alatt”

46. rész

Zoborvidék a szó szoros értelmében „egyedül álló” történelmi tájegység. Nem csak legendás csúcsa, a Zobor-hegy, de a két oldalán meghúzódó honfoglalás-kori magyar falvak is misztikus örökséget rejtegetnek. A tatároktól a Benesi dekrétumokig ahogy rostálta, úgy össze is kovácsolta a sok csapás az itt élőket, mert erősen élt a lelkekben a közös származástudat, a sajátos néphagyomány, a nyelv és a katolikus hit. Ám a Kárpát-medence legészakibb magyar szigetének népe ma már egyedül állva küzd, hánykódik vagy oldódik a környező szláv tengerben. A jogfosztottság és hitevesztettség miatt az önfeladás, a beolvadás üli torát Zoboralján. De még sincs veszve minden. Mert vannak még, akik egyenes gerinccel állnak, és kitartanak, hitet és erőt merítve abból a sajátos néphagyományból, amit a 20. században Kodály Zoltán tett az egyetemes magyar kultúra közkincsévé.

Látnivalók

Látnivalók / Felvidék / Nyitra

A Forgáchok ősi földje Gímes. Itt áll 18. századi felújított barokk kastélyuk, ahova a várból költöztek le, és éltek nemzedékről nemzedékre egészen 1945-ig, amikor elüldözték őket. A híres vadász, gróf Forgách Károly a 19. században honosította meg az itteni erdőkben a muflont.

Bővebben...

A Tribecs nyúlványán, a festői szépségű Dúny dombon emelkedik Gímes várának romja. A várat Ivánka András, a Forgách grófi család őse építette, aki IV. Béla királyunk életét mentette meg a muhi csatában, s jutalmul Ghymes várát kapta. Husziták, törökök, felkelők pusztították az évek folyamán, de mindig újjáépítették, egy ideig a grófi család lakta, majd az enyészeté lett.

Bővebben...

A Tribecs aljában fekszik Gímeskosztolány, ami Árpád-kori Szent György templomával büszkélkedhet.

 

Bővebben...

A koloni dombra a legenda szerint maga Szent István királyunk építtette a román stílusú templomot. Zoboralja egyik legrégibb települése ma is kedves képet mutat. A megmaradást szolgálja a koloni falumúzeum is, ahol a régi paraszti élet hagyományos tárgyait, népviseletét ismerhetjük meg.

Bővebben...

A Zobor-hegy lábánál fekvő falvak hűen őrzik néphagyományukat. Egy évszázada látogatott el ide Kodály Zoltán zoborvidéki gyűjtőkörútja során. Neki köszönhető, hogy nem merültek feledésbe a helyi népszokások.

„A csitári hegyek alatt” című népdal lejegyzéséről az alsócsitári községháza falán 2005 óta emléktábla tanúskodik. A csitári női éneklőcsoport híven ápolja Kodály emlékét.

Gerencsére minden évben rózsanapi ünnepséget tartanak, ahol a környék hagyományőrző csoportjai gyűlnek össze, így őrizve magyarságukat.

Bővebben...

A Zsibrice mészkőszikláiról pazar kilátás nyílik a Nyitra-völgyére és a Zobor-vidék északi részére, a hegy mögötti, úgynevezett hegymegi falvakra.

Bővebben...

Egykor a Piramis-csúcson állt a Huba vezér emlékére 1896-ban emelt húsz méteres turulmadaras millenniumi emlékmű, amit 1921-ben a betörő cseh légionáriusok döntötték le, porba sújtva, megcsonkítva egész Felső-Magyarországot. A Zobor-hegy évszázadok óta a nyitraiak kedvenc kirándulóhelye, ma is turisták tömegei látogatják. Legmagasabb pontja a Zobor-csúcs.

Bővebben...

Szórád remete Nyitra védőszentje. Ez az ő barlangja volt.

Bővebben...

Ahogy régi krónikásunk, Anonymus írja, amikor a honfoglaló magyarok 896-ban birtokba vették szkíta örökségüket, a szláv Zobor vezért a város fölötti hegyen megölték. Így lett Nyitra új vezére Huba.A z 1200-as években kapott szabad királyi városi rangját Nyitra nem sokáig birtokolhatta, IV. László úgy határozott, hogy a főispán a mindenkori nyitrai püspök legyen, s így is volt ez a 18. század végéig. Közben azért a tatárok, a törökök és a szabadságharcok is átvonultak a városon. Rákóczi idejében telepedett le itt a piarista rend, akik máig működő gimnáziumot, templomot és kolostort alapítottak az egykori Szent-László-téren. A Szent Mihály kápolnában keresztelték meg 1858-ban a keresztényszociális gondolat apostolát, Prohászka Ottokár püspököt.

Az egykori vármegyeháza hatalmas 18. századi épülete is jelzi Nyitra régi fényét, hiába is festették át homlokzatán a vármegye ősi címerét. Kapuboltján lépünk át a várnegyedbe, melynek lejtőjén elsőnek a ferences barátok temploma és kolostora köszönt ránk. Az egyház régi tekintélyét jelzi a régi Nagyszeminárium épülete is. És itt áll a jó öreg Corgony szobra.

Nyitra vára is fontos történelmi emlék a magyarság számára. A hagyomány szerint Szent István király ebbe a toronyba záratta, majd meg is vakíttatta a trónra igényt tartó Vazul herceget. Itt, a várhegyen magasodik a román kori Szent Emmerám-templom, amihez később építették hozzá a barokk püspöki székesegyházat. A teret a nyitrai püspökség székhelye, a püspöki palota zárja. Előtte II. János Pál pápa szobra őrködik a város felett.

Bővebben...

A fennsíkon áll a Szent Mihály kápolna, ami közel ezer esztendeje hirdeti Isten dicsőségét.

Bővebben...