A For­gá­chok ősi föld­je Gímes. Itt áll 18. szá­za­di fel­újí­tott barokk kas­té­lyuk, aho­va a vár­ból köl­töz­tek le, és éltek nem­ze­dék­ről nem­ze­dék­re egé­szen 1945-ig, ami­kor elül­döz­ték őket. A híres vadász, gróf For­gách Károly a 19. szá­zad­ban hono­sí­tot­ta meg az itte­ni erdők­ben a muf­lont.

A Tri­becs nyúl­vá­nyán, a fes­tői szép­sé­gű Dúny dom­bon emel­ke­dik Gímes várá­nak rom­ja. A várat Iván­ka And­rás, a For­gách gró­fi csa­lád őse épí­tet­te, aki IV. Béla kirá­lyunk éle­tét men­tet­te meg a muhi csa­tá­ban, s jutal­mul Ghy­mes várát kap­ta. Huszi­ták, törö­kök, fel­ke­lők pusz­tí­tot­ták az évek folya­mán, de min­dig újjá­épí­tet­ték, egy ide­ig a gró­fi csa­lád lak­ta, majd az enyé­sze­té lett.

A Tri­becs aljá­ban fek­szik Gímes­kosz­to­lány, ami Árpád-kori Szent György temp­lo­má­val büsz­kél­ked­het.

A kolo­ni domb­ra a legen­da sze­rint maga Szent Ist­ván kirá­lyunk épít­tet­te a román stí­lu­sú temp­lo­mot. Zobor­al­ja egyik leg­ré­gibb tele­pü­lé­se ma is ked­ves képet mutat. A meg­ma­ra­dást szol­gál­ja a kolo­ni falu­mú­ze­um is, ahol a régi parasz­ti élet hagyo­má­nyos tár­gya­it, nép­vi­se­le­tét ismer­het­jük meg.

A Zobor-hegy lábá­nál fek­vő fal­vak hűen őrzik nép­ha­gyo­má­nyu­kat. Egy évszá­za­da láto­ga­tott el ide Kodály Zol­tán zobor­vi­dé­ki gyűj­tő­kör­út­ja során. Neki köszön­he­tő, hogy nem merül­tek fele­dés­be a helyi nép­szo­ká­sok.

„A csi­tá­ri hegyek alatt” című nép­dal lejegy­zé­sé­ről az alsócsi­tá­ri köz­ség­há­za falán 2005 óta emlék­táb­la tanús­ko­dik. A csi­tá­ri női ének­lő­cso­port híven ápol­ja Kodály emlé­két.

Geren­csé­re min­den évben rózsa­na­pi ünnep­sé­get tar­ta­nak, ahol a kör­nyék hagyo­mány­őr­ző cso­port­jai gyűl­nek össze, így őriz­ve magyar­sá­gu­kat.

A Zsibri­ce mész­kő­szik­lá­i­ról pazar kilá­tás nyí­lik a Nyit­ra-völ­gyé­re és a Zobor-vidék észa­ki részé­re, a hegy mögöt­ti, úgy­ne­ve­zett hegy­me­gi fal­vak­ra.

Egy­kor a Pira­mis-csú­cson állt a Huba vezér emlé­ké­re 1896-ban emelt húsz méte­res turul­ma­da­ras mil­len­ni­u­mi emlék­mű, amit 1921-ben a betö­rő cseh légi­o­ná­ri­u­sok dön­töt­ték le, por­ba sújt­va, meg­cson­kít­va egész Fel­ső-Magyar­or­szá­got. A Zobor-hegy évszá­za­dok óta a nyit­ra­i­ak ked­venc kirán­du­ló­he­lye, ma is turis­ták töme­gei láto­gat­ják. Leg­ma­ga­sabb pont­ja a Zobor-csúcs.

Szó­rád reme­te Nyit­ra védő­szent­je. Ez az ő bar­lang­ja volt.

Ahogy régi kró­ni­ká­sunk, Ano­ny­mus írja, ami­kor a hon­fog­la­ló magya­rok 896-ban bir­tok­ba vet­ték szkí­ta örök­sé­gü­ket, a szláv Zobor vezért a város fölöt­ti hegyen meg­öl­ték. Így lett Nyit­ra új vezé­re Huba.A z 1200-as évek­ben kapott sza­bad kirá­lyi váro­si rang­ját Nyit­ra nem soká­ig bir­to­kol­hat­ta, IV. Lász­ló úgy hatá­ro­zott, hogy a főis­pán a min­den­ko­ri nyit­rai püs­pök legyen, s így is volt ez a 18. szá­zad végé­ig. Köz­ben azért a tatá­rok, a törö­kök és a sza­bad­ság­har­cok is átvo­nul­tak a váro­son. Rákó­czi ide­jé­ben tele­pe­dett le itt a pia­ris­ta rend, akik máig műkö­dő gim­ná­zi­u­mot, temp­lo­mot és kolos­tort ala­pí­tot­tak az egy­ko­ri Szent-Lász­ló-téren. A Szent Mihály kápol­ná­ban keresz­tel­ték meg 1858-ban a keresz­tény­szo­ci­á­lis gon­do­lat apos­to­lát, Proh­ász­ka Otto­kár püs­pö­köt.

Az egy­ko­ri vár­me­gye­há­za hatal­mas 18. szá­za­di épü­le­te is jel­zi Nyit­ra régi fényét, hiá­ba is fes­tet­ték át hom­lok­za­tán a vár­me­gye ősi címe­rét. Kapu­bolt­ján lépünk át a vár­ne­gyed­be, mely­nek lej­tő­jén első­nek a feren­ces bará­tok temp­lo­ma és kolos­to­ra köszönt ránk. Az egy­ház régi tekin­té­lyét jel­zi a régi Nagy­sze­mi­ná­ri­um épü­le­te is. És itt áll a jó öreg Cor­gony szob­ra.

Nyit­ra vára is fon­tos tör­té­nel­mi emlék a magyar­ság szá­má­ra. A hagyo­mány sze­rint Szent Ist­ván király ebbe a torony­ba zár­at­ta, majd meg is vakít­tat­ta a trón­ra igényt tar­tó Vazul her­ce­get. Itt, a vár­he­gyen maga­so­dik a román kori Szent Emme­rám-temp­lom, ami­hez később épí­tet­ték hoz­zá a barokk püs­pö­ki szé­kes­egy­há­zat. A teret a nyit­rai püs­pök­ség szék­he­lye, a püs­pö­ki palo­ta zár­ja. Előt­te II. János Pál pápa szob­ra őrkö­dik a város felett.

A fenn­sí­kon áll a Szent Mihály kápol­na, ami közel ezer esz­ten­de­je hir­de­ti Isten dicső­sé­gét.