Verseci-hegység – és a Delibláti-homokpuszták népe
Hazajáró műsorok

Verseci-hegység – és a Delibláti-homokpuszták népe

19. rész

Ahol a Kárpátok robosztus koszorúja délnyugaton szépen komótosan megnyugodva és ellaposodva véget ér, egy apró utolsó nyúlványt ereszt még be Délvidékre. A déli ív legnyugatibb pontja a Verseci-hegység. Ide, a történelmi Torontál és Temes vármegyék déli végeibe indul most a Hazajáró. Itt nincsenek égretörő hegygerincek, monumentális sziklaóriások, de ha picit jobban odafigyelünk erre az elfeledett tájékra, idelent is magával ragadó szépségekkel találkozhatunk. A Bánsági síkból kinövő Verseci magaslat lábainál elterülő messze híres Delibláti homokpuszta, hólepelbe öltözött régi várromok hívogatnak és a legdélebbi magyar szórványtelepülések népe is vár ránk, akiket az elmúlt évszázadok megszállói már annyiszor próbáltak végleg eltüntetni a föld színéről, ők mégis, megfogyva bár, de törve nem őrzik hagyományaikat és élik küzdelmes életüket a déli végeken. Az elmúlt évtizedek legnagyobb havazása borította be a délvidéki tájat, de a Hazajáró télen sem állhat meg vándorútján: dacolva hóval és faggyal, tapossuk a megdermedt rögöket, mert hívogat a Bánság végtelen rónasága, és a Déli-Kárpátok legnyugatibb nyúlványa, maga a Verseci-hegység.

Látnivalók

Látnivalók / Bánát / Torontál

Régi magyar település a Dél-Bánságban. A 18. századtól a Temesi bánság egyik területi székhelye, a dualizmus korában a Monarchia egyik leghíresebb borvidéke lett. A főtérhez közel magasodik a város legnevezetesebb épülete, a Szent Gellértről elnevezett neogótikus katedrális, ami kísértetiesen hasonlít a budavári Mátyás templomhoz. A templom 1914-ben épült különleges orgonájáról is nevezetes. De az idelátogatók nem mulaszthatják el a város szülöttje, a két háború közti korszak egyik legnagyobb írója, Herczeg Ferenc szülőházának meglátogatását sem.

https://www.google.hu/maps/place/Versec,+Szerbia/@45.1239386,21.3236266,3a,75y,337.76h,81.91t/data=!3m8!1e1!3m6!1s-v7ih3HO6KPM%2FU23C_48A3tI%2FAAAAAAAAAc8%2FT23WW0sa9-gk7DFldQE37frMIvi2k36ZgCJkC!2e4!3e11!6s%2F%2Flh5.googleusercontent.com%2F-v7ih3HO6KPM%2FU23C_48A3tI%2FAAAAAAAAAc8%2FT23WW0sa9-gk7DFldQE37frMIvi2k36ZgCJkC%2Fw234-h106-k-no-pi-2.9999962-ya1.5000076-ro-0-fo100%2F!7i2508!8i1254!4m5!3m4!1s0x475014c5c5a2f53d:0x1a10369c2cb8e43a!8m2!3d45.1181926!4d21.2944883!6m1!1e1?hl=hu Bővebben...

A korábbi nevén Érsomlyó várát feltételezhetően a török betörések elleni délmagyarországi várrendszer részeként emelték még Zsigmond király idejében, a 14. században. Az egykori királyi vár később Perényi Miklós szörényi báné, majd szerb despotáké lett, míg 1444-ben Hunyadi János szerezte meg. A sokáig az erdélyi fejedelemség végváraként szolgáló erődöt a törökök többször is elfoglalták.

Bővebben...

A messzi környéket uraló csúcson fakilátó áll, innen tekinthetünk körbe a Délvidék végvidékére.

Bővebben...

A Verseci-hegységtől délnyugatra elterülő hátságot sokáig „európai Szaharának” is nevezték. Pedig a Delibláti-homokpuszta az öreg kontinens legnagyobb homoksivatagaként volt ismert. Ma már a puszta nagy részét begyepesedett legelők és erdős területek borítják, mivel a 19. századi erdőtelepítésekkel megálljt parancsoltak az addig szabadon futkározó és a környező településeket veszélyeztető homoknak.

Bővebben...

A dél-bánsági szórványság legdélebbi települése. Az iskolában van magyar tagozat.

Bővebben...

Hazánk legdélebbi és legkülönlegesebb magyar szigete Székelykeve. A falut a bukovinai székelyek alapították 1886-ban. A falu 1886-ban épült tájházában megtekinthető a néprajzi örökség. 1892-re készült el Szent István templomuk, melynek oltárképe a Kárpát-medence legdélebbi Szent István ábrázolása.

Bővebben...

Kevepallóson a Mária Terézia korában épült nevezetes téglahíd maradványai emlékeztetnek: egykor itt, Ószerbia határához közel folyt a Duna egyik mellékága, a Panyóca folyó.

Bővebben...

Az ősi Kevevára egy Duna-parti dombon fekszik, romjaiból szinte semmi nem maradt, pedig a krónikák szerint már az Árpád-kor előtt is erősség állt itt, majd a Szenti István alapította vár évszázadokon át őrízte az ezeréves határt.

Bővebben...

A hatalmas kiterjedésű, még romjaiban is impozáns várat Brankovics György szerb despota építette a 13. században. 1448-ban Hunyadi János az albán Szkander béggel szövetkezve támadt a Balkánon a törökre, ám miután Brankovics György elárulta Hunyadi tervét, a törökverő ezúttal vereséget szenvedett a II. Rigómezei csatában. És bizony, az Úr 1492. esztendejében éppen e vár ostrománál halt hősi halált nagy hadvezérünk, Kinizsi Pál is. Később Szendrő évszázadokon át a habsburg-oszmán határvonalat képezte, gyakran cserélve gazdát, míg végül 1867-ben szultáni rendelettel került újra szerb kézre. A vár a modern kor háborúiban is szerepet kapott. Az I. világháborúban az Osztrák-Magyar Monarchia csapatai szállásolták itt el magukat, és talán a legnagyobb csapás a II. világháborúban, 1941-ben érte, amikor a várban tárolt lőszer felrobbant, nem kevesebb, mint 2500 ember halálát okozva. Így múlt el a vár dicsősége.

Bővebben...