Torockói-hegység – Az ötödik szék titkai
Hazajáró műsorok

Torockói-hegység – Az ötödik szék titkai

3. rész

„Alig van bérczes kis honunkban helység, mely természetrajzi, történelmi, de főleg népéleti tekintetben annyi érdekeltséget tudna költeni, mint Toroczkó; alig van hely, mely az észleletre hálásabb tért nyujtana, mint a havasoknak ezen rejtett városkája.

Orbán Balázs (1868)

A Hazajáró felkerekedett, hogy gyalogosan, lovaskocsival, drótszamáron és levegőben utánajárjon, vajon ma is érvényesek-e a legnagyobb székely, Orbán Balázs évszázados, markáns megállapításai. Azt tudtuk, hogy az Erdélyi-szigethegység keleti ékessége, a Torockói- havasok természeti értékei: jellegzetes mészkősziklái és szorosai, ámulatba fognak ejteni. De arra is kíváncsiak voltunk, hogy a környék „népéleti tekintetben” megmaradt-e annyira érdekesnek és magyarnak, mint ahogy Erdély nagy leírója annak idején áradozott róla.

Látnivalók

Látnivalók / Erdély / Erdélyi-Hegyalja

A Székelykő és az Ordaskő közé beékelődött település az erdélyi magyar népi építészetéről méltán világhíres Torockó. A község fölé tornyosuló háromtarajú Székelykő formájának köszönhetően itt kétszer kel fel a nap. A hagyomány szerint a főtéri kút lépcsőzetes medencéinek legfelsőjénél isznak az emberek, a középsőnél az állatok, alul pedig az asszonyok mosnak. A Felső piacsoron az erdélyi magyar népi építészet remekei sorakoznak. Egy 1870-es tűzvész után egységes stílusban, kőből építették újjá a központi házakat. A Böjte Csaba ferences szerzetes alapította Kis Szent Terézről nevezett gyermekotthon kapuja nyitva áll minden nehéz sorsú erdélyi gyermek előtt. Torockó népének többsége unitárius vallású, amiről a központot uraló, erődített unitárius templom tanúskodik. A település talán zárt elhelyezkedésének köszönhetően megőrizte évezredes hagyományait, sajátos népi kultúráját, amellyel a helyi Néprajzi Múzeumban ismerkedhetünk meg. A falu szélén van egy régi vízimalom, ami az 1700-as évektől vasverőként szolgálta a fémművességet.

Bővebben...

A Torockó képét és történetét meghatározó Székelykő gerincére meredek, kőomladékos hasadék, a Nagy Árok vezet. Az aranyosszéki székelyek dicső tetteinek tanúhegye, a Várszikla. A tatárjárás idején a vitézek több hónapon keresztül sikerrel verték vissza atz ellenséget, sőt, a visszavonuló tatár seregek fogságából kiszabadítottak hatezer keresztény foglyot. A dicsőséges győzelem hírére a király az egész környéket a székelyeknek adományozta, így jött létre a Székelyföldtől külön álló ötödik székely szék: Aranyosszék. Az egykori várnak ma már nyoma sincs. A legendás Székelykő csúcsáról ragyogó a kilátás Aranyosszék és a Bedellői-karsztfennsík felé.

Bővebben...

A patinás faluban az unitáriusok temploma melletti ház falán koszorúkkal övezett emléktábla hirdeti, hogy itt született a XIX. századi Erdély legjelentősebb tudós polihisztora, Brassai Sámuel. A Szentgyörgyi kúriában annak idején Jókai Mór is járt és innen vett ihletet „Egy az Isten” című regényéhez. Torockószentgyörgy várát a Thoroczkay család építette a XIII században. A kuruc korban a császári erők, később oláh szabadcsapatok, végül a ’48-as szabadságharc idején Avram Iancu rablóbandája dúlta fel a várat. Ma már csak falmaradványok és a csonka Öregtorony állja a vártát.

Bővebben...

A Bedellő közel ezer méteres magasságban hullámzó karsztfennsíkja csodás értékekkel rendelkezik. Az Ordaskő hófehér mészkősziklák tarkította csúcsáról lebilincselő a kilátás az egész Torockói medencére. A fennsík nyugati peremén tátong a Bedellői cseppkőbarlang. A 185 m hosszú barlang falát itt-ott cseppkőlefolyások és látványos szalmacseppkövek díszítik. A barlanghoz közeli Bedellői kilátóról szép a kilátás az Aranyos folyó völgyére.

Bővebben...

A Torockói-havasok karsztvidékének jellegzetessége a 3 km hosszú Kőközi-sziklaszoros Torockógyertyános közelében található. Lenyűgöző látvány, ahogy az Enyed patak jó 250 méter magasságú sziklafalak között tör ár a Csitátye sziklaorma tövében.

Bővebben...