Hazajáró műsorok

Királyerdő-hegység – Kirándulás a Karsztvidéken

164. rész

Sebesen szárnyal a kalandvágyó turista az Alföldről Erdély felé. Az első hegy, még a Partiumban szerény dombsornak tűnik, ami mellett rendre elsuhan. Pedig csak annyit kéne tennie, hogy a Királyhágón innen délre kanyarodik, s máris egy páratlan hegyvilágba csöppenhet. Ez az alacsony, gyéren lakott, de karsztjelenségekben gazdag, erdő borította középhegység, a Királyerdő. Az Erdélyi-szigethegység északnyugati vonulata Bihar megye keleti részén emelkedik. Északról a Sebes-Körös völgye választja el a Réz-hegységtől; nyugati előterében az Alföldre nyíló Királyerdőalja terül el; déli szomszédságában a Fekete-Körös öntözte Belényesi-medence húzódik; míg keletről a Jád patak szűk völgye határolja el a Vigyázó-hegységtől. A patakok szabdalta karsztfennsík fő vonzerejét a karsztformák kárpáti viszonylatban is rendkívüli gazdagsága jelenti. Tájképét fennsíkok, víznyelők, szurdokok, karsztforrások, búvópatakok, barlangrendszerek teszik változatossá, míg völgyeiben apró, de nagy múltú falvakat, s bennük magyar életet is találunk.

Látnivalók

Látnivalók / Partium / Biharország

A Körösfőnél eredő Sebes-Körös itt, Rév mellett tör át az úgynevezett Cholnoky-mészkőtömbön. A Révi-szoros valamikor az egyik legfontosabb kapu volt Erdély és az Alföld között. Ezen a völgyön keltek át a honfoglaló népek, és a középkortól a kereskedők is itt bonyolították áruforgalmukat. Tutajokon szállították az erdélyi árut, főleg sót és fát Belső-Magyarország felé. A Révi-szorosban fontos vámszedőközpont működött. A tutajok a sziklafalba épült toronynál, a Tündérvárnál kötöttek ki, míg az erőd mögötti barlang a vámként elkobzott áruk tárolására szolgált.

A változatos élővilágú szoros a Sebes-Körös és a felszín alatti vizek közös munkája révén alakult ki. Míg a Körös felülről, a beszivárgó, felszín alatti vizek belülről emésztették a mészkövet, ami karsztosodáshoz vezetett. Jellegzetességét barlangjai és magas sziklafalai adják, amelyek a barlangászok mellett a sziklamászókat is vonzzák.

1940-ben, amikor a II. bécsi döntéssel Észak-Erdély visszatért hazánkhoz, Révre a Szegedi Magyar Királyi 18. zászlóalj vonult be. Fogadásukra hatalmas ünnepséget rendeztek és a szorosban a „Laposkő” nevű sziklában kőbe is vésték a felszabadulás emlékét. A kommunizmusban igyekeztek eltüntetni a feliratot, ám nem sikerült teljesen, néhány betű ma is kivehető és az emlékekből úgysem törölhetők ki a hazatérés mámoros pillanatai.

A szoros régen csak gyalog vagy tutajjal volt járható. Kivételes szépségét a Nagyvárad és Kolozsvár között 1870-ben megnyílt vasútvonal tárta fel a nagyközönség előtt.

A szoros közepe táján egy pazar vízesés zuhan a Sebes-Körösbe.

Bővebben...

A cseppkőbarlangot 1903-ban Handl Károly vasúti felügyelő fedezte fel, majd Veress István révi református lelkésszel, és a bihari turizmus apostolával, Czárán Gyulával kezdték feltárni. 1905-ben már fel is avatták és a környék birtokosáról, a turistamozgalmat támogató Zichy Ödön grófról nevezték el.

A barlang bejáratához közel Gróf Zichy Ödön az EKE buzdítására emeletes turistaszállót épített, de Trianon után az új gazdák nem becsülték meg, s a dicső múltú épület ma is elhagyottan düledezik.

Bővebben...

A Királyerdő északkeleti peremén kiterjedt karsztfennsík, a Zichy-határ terül el, amit sokan tévesen tízfalusi-fennsíknak nevezik, pedig nem árt tudni, hogy a „Zichy határ” román neve az impérium váltáskor lett „Zece hotare”, amit aztán később, elfeledve az eredeti elnevezést magyarra visszafordítva neveztek „Tízfalusi-határnak.”

Bővebben...

Dámos azért érdekes hely, mert a második bécsi döntés utáni magyar–román határ pont kettévágta a települést. Északi határában van a Királyerdő egyik legjellemzőbb karsztvidéke, a patakvölgyek által közrezárt Dámosi-fennsík. Az ördögszántásokkal és töbrökkel tagolt plató számos karsztjelenséggel büszkélkedhet.

Bővebben...

A régi bányásztelepülésnél egy picit kiszélesedik a völgy, ám Sonkolyos alatt az éles kanyarulatánál, a Méhsed folyó torkolatvidékén újabb barlang tátong. Ez a híres Magyar-barlang, amely az egész karsztvidék egyik legnagyobb bejáratú barlangja, amelynek a folyótól védett üregében már az őskortól meghúzódott az ember is.

A Vársonkolyosi-szorosban van Közép-Európa egyik leghosszabb, több mint 50 kilométeres járata is. A Szelek barlangját a lyukból kiáramló erős szél miatt már ismerték a helyi juhászok, első ismert felfedezője 1957-ben a kolozsvári barlangász, Bagaméri Béla volt.

Bővebben...

A víznyelő barlangba is a révi Handl Károly hatolt be először 1904-ben. Már akkor sejtette, hogy a barlang összeköttetésben áll a révi Zichy-barlanggal, feltevését 1912-ben vízfestéssel is igazolták. A barlang fentről egy kis patakot fogad be, ami aztán keresztül folyva járatain, majd a föld alatt kanyarogva, a légvonalban 5 kilométerre nyíló révi Zichy-barlangban köt ki. A kettőt összekötő szűk járaton még senkinek sem sikerült átjutni.

Bővebben...

Lankás település fölött a Vida és a Toplica patakok összefolyásánál egy varázslatos kis tó, a Vida található. Az 1967-ben kialakított gyűjtőtó különlegessége a tölcséres túlfolyó.

Bővebben...

Kelet felé tartva Biharrósa felett, a Farok-hegyen a hegység ritka turistaszállásainak egyike, a Moha és Páfrány magyar kézben lévő turistaház várja a megfáradt vándort. A ház remek kiindulópontja a Királyerdő délkeleti nyúlványára, a Kisbelényesi-hegycsoportra induló túrának. Az 1000 méter fölé nyúló Holdringató-csúcs alatt egy kivételes természeti képződmény rejtőzik. A Nyers-kő sziklája alatti réten van a vidék legnagyobb polje képződménye.

A hegyekkel körbezárt hatalmas kiterjedésű mélyedésen, mint egy óriási kádon keresztül fut végig a patak, ami aztán a Nyerskői-víznyelő barlangban tűnik el.

Bővebben...