Ha Kis­ba­con, akkor Bene­dek Elek, aki­nek e táj­ból ihle­tő­dött, ősi mon­dá­kon ala­pu­ló cso­dá­la­tos mese­vi­lá­gán nem­ze­dé­kek nőt­tek fel. Büsz­ke is a falu nagy szü­löt­té­re, aki­nek 1896-ban épült klasszi­cis­ta udvar­há­za, a híres Mari-lak ma már való­sá­gos zarán­dok­hellyé vált. Az emlék­ház­ban ma is az író leszár­ma­zot­tai élnek.

Az ásvány­vi­ze­i­ről híres Bibarc­fal­va tele­pü­lés kör­nyé­kén a mon­da sze­rint Bib­arc vár­ura, a Szent Anna-tó felet­ti tün­dér­vár­ból szár­ma­zó fele­sé­ge kíván­sá­gá­ra fakasz­tott gyógy­for­rá­so­kat. A közép­ko­ri refor­má­tus temp­lom­ban Erdő­vi­dé­ken egye­dül­ál­ló érték­kel talál­koz­ha­tunk. Észa­ki falán még Orbán Balázs fedez­te fel a 15. szá­za­di ere­de­tű Szent Lász­ló legen­dát ábrá­zo­ló fres­kó­kat.

Var­gyas 1820-ban épült uni­tá­ri­us temp­lo­má­ban a hagyo­má­nyos orna­men­ti­ká­val díszí­tett fes­tett kazet­ták, kar­zat­mell­vé­dek és padok jel­zik, hogy a nagy­köz­ség egy­ben a népi fara­gó­mes­te­rek és bútor­fes­tők biro­dal­ma is.

Nem­csak Var­gyas, de egész Erdély közép­ko­ri tör­té­nel­me elvá­laszt­ha­tat­lan a köz­sé­get évszá­za­do­kon át bir­tok­ló Dani­el csa­lád tör­té­ne­té­től. A külön­bö­ző stí­lus­je­gye­ket magán hor­do­zó kas­té­lyuk Erdő­vi­dék egyik leg­nagy­sze­rűbb épí­tett örök­sé­ge. A Dani­e­lek több mint 600 éven át lak­ták, ám a hábo­rú után elhagy­ni kény­sze­rül­tek régi örök­sé­gü­ket. A kom­mu­nis­ták meg, ahogy szok­ták, álla­mi gaz­da­ság­gá tet­ték a kas­télyt és juho­kat is tar­tot­tak az ősi falak között. Az épü­let ma az esz­ter­go­mi önkor­mány­zat tulaj­do­na­ként vár­ja sor­sa jobb­ra for­du­lá­sát.

A főut­cán emel­ke­dik Var­gyas egyik leg­újabb­ko­ri épí­tett büsz­ke­sé­ge, a Mako­vecz Imre által ter­ve­zett refor­má­tus temp­lom, ami az Árpád-kori temp­lom alap­ja­i­ra épült. Az épít­ke­zés során egy ősi, rovás­sal díszí­tett keresz­te­lő­me­den­ce került elő, ami ma a temp­lom­ban lát­ha­tó.