Április 7. Reggel 7:15 Egy álmos, párás-ködös vasárnap reggelen indulok el Szentendréről, hogy a Hazajáró Egylet tagjaként immár valós időben, nem csak a fotelben youtube-ról követve láthassam, hogyan is hódítanak meg a Hazajárók egy látványos, ezúttal otthoni hegycsúcsot. A Váci Reménység Egyesület természetjáró szakosztályának vezetett túrájára igyekszem. Mögöttem a Dunakanyar álmosan kapaszkodik a párás dunai levegőbe, de amint közeledek a katalinpusztai indulási ponthoz, már előbukkan a napfény.
Bővebben
A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága 2017. január 21-én nyolcadik alkalommal szervezte meg a „Transzbükki átkelés” elnevezésű, 20 km-es terepi tanulmányútját, amely Nagyvisnyó és Felsőtárkány között szeli át a Bükk-hegységet, miközben csak vezetővel látogatható, fokozottan védett területeket is útba ejt. Ebben az évben a Nemzeti Park a Hazajárót is meghívta a túrára, amely meghívásnak nagy örömmel tettünk eleget. 
A Bükkaljára „leginkább két jelző illik: sokrétű és rejtőzködő. Emellett: különös és egyedi. Mind a földtörténete, mind az élővilága, mind pedig az itt kialakult népi kultúra egyaránt hordozzák az átmeneti jellegű tájak, a határterületek sajátosságait. Ebben a tájban benne van egy kicsit az Alföld végtelen rónasága és a Kárpátok vadregényes hegyvidéke. Itt ellentétes hatások találkoznak, hiszen nyitott mindkét irányba, mindkét véglet felé és különlegességek ötvöződnek karakteres egységgé, mert egyfajta zártság is jellemzi ezt a szelíd, hegységelőtéri dombvidéket. Itt alakult ki a Kárpát-medence egyik legkülönlegesebb, legösszetettebb tájépítészeti jelensége, a bükkaljai kőkultúra, amelynek gyökere a prehisztorikus időkbe nyúlik vissza. E napjainkban is még élő kőkultúrának és az itt élő nép lelkének kulcsát a kaptárkövek – a régi idők, az Aranykor rejtélyes és néma tanúi – jelentik.” Bár vagy hét évet sikerült lehúzni a főiskolai tanulmányok miatt Egerben, de be kell vallanom, a Bükkalján nem igazán jártam. Amint volt egy kis szabadidő, rögtön a Bükk vagy a Mátra felé vettem az irányt, sőt az egriek házi hegye, a Nagy-Eged is csak egyetlen egyszer lett meghódítva ebben az időszakban. Talán ha már akkor napvilágot láttak volna Baráz Csaba sorai – ami a 2013-ban kiadott „Kaptárkövek földje” című könyv bevezetője – nekem is hamarabb sikerül megismerni ezt a valóban sajátos vidéket.
De talán jobb is, hogy első bükkaljai túrámat egy majd 80 fős csapat tagjaként tehettem meg, hisz így a felfedezés öröme egy nagyszerű közösségi élménnyel is párosult. A társaság két „forrásból táplálkozott”: egyrészt a túrát meghirdető Kaptárkő Egyesület tagjaiból, akik bennünket, a Hazajáró szereplőit is meghívtak a Bükkalját bemutató túrasorozatuk 4. állomására. Másrészt a Hazajáró Egylet azon tagjaiból, akik invitálásunkra első decemberi túrájuk helyszínéül a Bükkalját választották. A 16 kilométeres túra Noszvajról indult, érintette Szomolyát, majd Novajon ért véget. Az út során felkerestük a Hungarikum címet kapott bükkaljai kőkultúra főbb látnivalóit és legérdekesebb helyszíneit, láthattunk otthonos barlanglakásokat, ódon pincesorokat, hatalmas kőhodályokat, művészien faragott kőszobrokat, különleges szurdokokat, és természetesen a rejtélyes kaptárköveket is meglátogattuk, hogy a végén novaji bort kóstolhassunk. Nagy-nagy köszönet vendéglátóinknak, a Kaptárkő Egyesületnek és a Bükki Nemzeti Park munkatársainak! A Hazajáró Egylet tagjainak 2017-ben is igyekszünk hasonló hangulatú túrákat szervezni!
2016. október 30.
Útvonal: Dobogókő – Öreg-vágás-hegy – Király-kút – Akasztó-hegy – Prédikálószék – Vadálló-kövek – Malompatak-völgy – Rám-szakadék – Jász-hegy – Dobogókő
Útvonal: Dobogókő – (Thirring-körút) – Mária-kegyhely – Thirring-szikla – Dobogókő
A Hazajáró Honismereti és Turista Egylet évszakonként rendez különböző tájegységeken vezetett túrákat, teljesítménytúrákat a tagság és minden érdeklődő számára. (Van, hogy évszakonként többet is!) Tavaly ősszel a Visegrádi-hegységben volt első ilyen rendezvényünk, majd a télen a Csallóközben jártunk e célból. Idén április 17-én a Mátra volt a Hazajáró tavaszi túra helyszíne, ahová meghívónk és házigazdánk a Mátra Sportegyesület Természetjáró szakága invitált. A rajt Mátrafüreden volt, ahol mintegy 100 túrázó gyűlt össze a reggel 9-es indulásra. Két táv közül is lehetett választani: a rövidebb távon indulók Mátraházáig túráztak velünk, míg a hosszabb útvonal mellett döntő mintegy 60 ember a Pisztrángos-tó érintésével, északról mászta meg a Kékestetőt, hogy aztán a Sástó érintésével jusson vissza Mátrafüredre. Miután mindenki átvette a jól megérdemelt díjazást, ünnepélyes pillanatok következtek: szövetségi megállapodást kötött egymással a Mátra Sportegyesület és a Hazajáró Honismereti Egylet.
A Mátra Sportegyesület 1993 februárjában alakult meg, alapítója és bázisszerve a Mátrai Erőmű Részvénytársaság. Az egyesület székhelye Gyöngyös, taglétszáma 640 fő, legfőbb célja pedig a Mátrai Erőmű munkavállalóinak és közvetlen hozzátartozóinak rendszeres sportolási, versenyzési, szabadidős, amatőr és versenyszintű igények kielégítése.
