Hazajáró műsorok

Sztrázsó-hegység – Trencséni emlékek

155. rész

Ha a vándor a térkép fölé hajolva túracélt keres, nem biztos, hogy első választása ez a hegység lesz. De ha erre a vidékre hozza a sors, hamar ráébred, hogy az Északnyugati-Kárpátok alacsonyabb, belső, szerteágazó vonulatának is vannak remek gyöngyszemei. Az egyik ilyen méltatlanul járatlan vonulat a Sztrázsó-hegység. Délen az Inóci-hegység, keleten a Kis-Fátra, északon a Szulyói hegyek, nyugaton a Vág folyón túl a Fehér-Kárpátok határolják. És mintha minden szomszédjától lopott volna valami szépséget önmagának. Éles sziklaképződmények és gömbölyded formák, sűrű vegyeserdők és gyepes legelők, mély katlanok és mészkőszirtek alkotják sokszínű világát. Meghatározó sziklaormai, a Sztrázsó és a Vápec, melyek között ősi várak, néprajzi értékekben, ásványkincsekben és magyar emlékekben gazdag települések rejtőznek, dacolva az új idők új viharaival.

Látnivalók / Felvidék / Trencsén

Az egyik jeles hazafi emlékét őrzi Barossháza. Egy kis dombok közötti medencében bújik meg a régi Pruzsina, ami 1899-ben új nevet kapott. Itt született ugyanis 1848-ban a vasminiszter, Baross Gábor.

Baross Gábor erősen kötődik e földhöz. Trencsén megye főjegyzője is volt, 1875-ben a puchó-illavai kerület képviselőjeként került be a parlamentbe, majd közlekedési és kereskedelmi miniszter lett. Egész életét a nemzet szolgálatának szentelte.

A vasminiszter a közeli Klobusicban álló díszes mauzóleumban alussza örök álmát.

Bővebben...

Hajdan szabadi királyi város volt Illava, egykor itt volt a székhelye a Magyar Turista Egyesület Vágvölgyi Osztályának. Kolostora mára börtönné lett.

Bővebben...

A források szerint a várat a 13. században egy bizonyos Zsámboki Smaragdus ispán apja, Ajnárd építtette. Későbbi birtokosai, Csák Máté vagy Stíbor vajda neve már többet mond a Felvidéket járó turistának. Utolsó tulajdonosa Petrőczy István volt, aztán 1672-ben megérkezett a várak hóhérja, Heister tábornagy, és a földdel tette egyenlővé ezt az áldozatát is.

Bővebben...

Egy méltatlanul elfeledett legendás magyar huszár, a „világ legöregebb katonája”, Skultéty László, alias Gábris született itt 1738-ban. 12 éves korában mindjárt be is került egy huszárezredbe, ahol 81 éven keresztül szolgált. 22 háborúban teljesített szolgálatot, örökre zászlótartó maradt. Újaradon helyezték végső nyugalomra. Romániához csatolt sírhelyét feldúlták és csontjait átszállították Szlovákiához került szülőfalujába.

Bővebben...

Az apró irtványfalu egyedi fehér motívumokkal díszített faházairól és népművészetéről nevezetes. A geometrikus mintákkal sűrűn díszített faházai évszázados örökséget hordoznak.

Az egyik tájház a régi csicsmányi mindennapok és a jellegzetes népművészet hagyatékait tárja elénk. Különösen a sárga, narancssárga és piros színekben tündöklő hímzésekkel díszített népviselet őrzi a balkáni hatásokat.

A 20. század elején, a jobb élet reményében sokan vándoroltak el innen, főként Amerikába. Akik maradtak, megtartották a hagyományt, amelynek ma már a turizmus fellendülését köszönhetik.

Bővebben...

Trencsén óvárosába a 16. századi várostorony kapuján keresztül vezet az út. Kellett is az erődítés, hisz a Magyar Királyság egyik legjelentősebb városa mindig is a hadak útjában állt. Felsorolni is sok, hány birtokosa volt, hányféle sereg és veszedelem támadta. Trencsén szomorú esemény helyszíne volt 1708-ban. A várostól délre Rákóczi seregei súlyos vereséget szenvedtek a császáriaktól.

És a történelem fogaskerekei fel is őrölték magyarságát. A legújabb időkben a magyar múlt sok nyoma veszett el a városban. A vár alatti sziklafalon az első világháborúban elesett hősök emlékére 1916-ban szentelt Hunnia dombormű helyén ma már a huszita Jiskra János alakja domborodik.

De van itt egy mementó, amit nem lehet csak úgy lecserélni. A fedett lépcsőn keresztül történelmi hazánk egyik múltban és kiterjedésben is legnagyobb várába emelkedünk. És a sok ostromot megélt ősi falak mesélni kezdenek. Megidézik Szent István királyunkat, a betörő tatárokat, az itt köttetett békeszerződést Károly Róbert, János cseh és Kázmér lengyel király között. Itt dübörögnek előttünk a cseh husziták, a Habsburgok, és Bocskai seregei, és 1622-be lépve itt látjuk megcsillanni a Szent Koronát is. Aztán bevonul a vezérlő fejedelem, Rákóczi Ferenc, hogy végül gondatlan osztrák helyőrség vegye be magát a falak közé. Így érkezünk el az 1790-es évhez, amikor egy tűzvész pusztítja a várat. Azóta védelmi szerep nélkül, turista látványosságként meredeznek megújult tornyai, de legendáit még nem emésztette fel az új világrend.

Bővebben...

Trencsénteplic melegvizű, gyógyhatású forrásait már a római korban ismerték. Történelmi hazánk egyik legrégebbi fürdőközpontja a királyság idejében méltán érdemelte ki a „Kárpátok gyöngye” nevet. A Cseszneky család ősi birtoka, „Terra Teplica” a 13.-tól egészen a 19. századig a trencséni uradalomhoz tartozott. Első fürdőtelepét az 1500-as években az Illésházyak emelték, akik közel negyed évezredig voltak a birtokosai. Az a nemesi család, amely nem a haszonlesésben, hanem a gondjaikra bízott értékek közkinccsé tételében gondolkozott.

A birtokot később a bécsi bankár Sina család vásárolta meg és fejlesztette tovább. Ők építették az eredeti orientális stílusát máig őrző Hammam fürdőt is, de persze azóta már busás belépődíj is kell a gyógyvíz élvezéséhez. Odabent ma is a régi szigorú rendszabályok uralkodnak. Trencsénteplic közel 40 fokos vize főleg a mozgásszervi- és idegrendszeri megbetegedésekre nyújt gyógyírt.

Bővebben...

A hegység legmagasabb tömbje, a Központi-Sztrázsó. Az erdők fölött, a csúcs alatti tisztásról kedvezőek a kilátások. Mögöttünk a Sztrázsó keleti szomszédja, a Kis-Fátra jellegzetes sziklacsúcsa, a Klak vagyis „Orrkő” emeli fel sziklás orrát.

Maga a Sztrázsó-csúcs egy merész mészkőszikla, ami remek kilátóhelyet biztosítva szakad le a nyugati oldalon a Zsolti-patak völgyére.

Távolabb a trencséni hegyeken túl a Vág-völgye.

Bővebben...