Erdély­ben, mai hatá­ra­ink­tól alig 160 kilo­mé­ter­re, ahol kiégett, ablak­ta­lan, ajtót­lan salét­ro­mos panel­há­zak­ban gyer­me­kek ten­ge­tik az éhha­lál szé­lén éle­tü­ket, néhány év alatt egy kis éden­kert szü­le­tett. A „cso­da” 1992-ben kez­dő­dött, ami­kor a dévai utcá­kon éhe­sen és pisz­ko­san kóbor­ló árva gyer­me­kek fel­tar­tott kéz­zel kére­ge­tő kán­tá­lá­sá­ra vala­ki egy öle­lés­sel vála­szolt. Böj­te Csa­ba feren­ces szer­ze­tes és az árva gye­re­kek az elha­gyott, romos dévai kolos­tor lakat­ja­it lever­ték, és lépés­ről lépés­re új ott­hont terem­tet­tek maguk­nak. Ahogy a szük­ség dagasz­tot­ta az itt élő gyer­me­kek szá­mát, úgy lett a szom­szé­dos panel­há­zak­ból neve­lő­csa­lá­dok ott­ho­na, óvo­da, a kolos­tor­ból isko­la….

S az álmok, ter­vek melyek oly szél­se­be­sen tere­bé­lye­sed­nek, — az embe­ri kép­ze­let­nek elkép­zel­he­tet­len módon- las­san-las­san még­is meg­va­ló­sul­nak. Déva –Csa­ba test­vér nyo­mán- az ada­ko­zó embe­ri sze­re­tet és össze­fo­gás jelé­vé lett. Ennek az ára­dó sze­re­tet­nek a gyü­möl­csei; a Dévá­tól alig 30km-re talál­ha­tó, oly sok piciny gyer­me­ket befo­ga­dó szász­vá­ro­si gyer­mek­ments­vár és óvo­da… a Dévá­tól dél­re eső zsil-völ­gyi Pet­ro­zsén bezárt magyar-isko­lá­já­nak omla­do­zó épü­le­té­ben kiala­ku­ló újabb gyer­mek­ott­hon… a Szé­kely­föld köze­pén Szo­vá­tán –saj­ná­la­tos módon- két­szer is meg­épü­lő gyer­mek menhely…a gyer­gyó­szár­he­gyi feren­ces kolos­tor olta­lam­azó falai között nevel­ke­dő gyermeksereg…a magyar határ­tól pár kilo­mé­ter­re Nagy­sza­lon­tán és a szerb határ­hoz közel eső Zsom­bo­lyán elin­dult újabb gyer­mek-házak… a Kolozs­vár­tól nem messze Toroc­kón, egy régi műem­lék­vé­del­mi ház ódon falai közt kiala­ku­ló gyer­mek­vé­del­mi ott­hon, kápolna,…a Dévá­ról kike­rü­lő egye­te­mis­ták, főis­ko­lá­sok kolozs­vá­ri ott­ho­na…

Ma már több, mint 500 gyer­mek nevel­ke­dik Csa­ba test­vér „intéz­mé­nye­i­ben”. A gyer­mek­ott­ho­nok híre messzi­re hal­lat­szik, s az erdé­lyi­ek tud­ják, ame­lyik gyer­mek Csa­ba test­vér ott­ho­ná­ba beke­rül, az meg­me­ne­kült. Sokan itt talál­koz­nak elő­ször folyó­víz­zel, fésű­vel, isko­lá­val, jó szó­val, Isten­nel.
Itt szin­te min­den a nagy­lel­kű embe­rek ada­ko­zá­sá­nak gyü­möl­cse, ami nél­kül a gyer­me­kek ott­ho­na néhány hét alatt össze­om­la­na.

Ala­pít­vá­nyun­kon keresz­tül több ezer segí­tő­kész és nagy­lel­kű ember segí­tet­te Csa­ba test­vér gyer­mek­men­tő mun­ká­ját, mely­nek nyo­mán a soha­sem ele­gen­dő férő­he­lyek mel­lé újab­bak terem­tőd­nek…
Sze­re­tet­tel hívunk és várunk min­den­kit, aki szí­ve­sen bekap­cso­lód­na mun­kánk­ba, imá­já­val, ado­má­nya­i­val, anya­gi áldo­zat­vál­la­lá­sá­val, s ezzel segí­te­né gyer­me­ke­ink fel­nö­ve­ke­dé­sét.
A szük­ség nagy. Több ezer gyer­mek vár­ja állo­má­so­kon, utcá­kon, tere­ken, nyir­kos, hideg falak között, hogy vala­ki leha­jol­jon hoz­zá­juk, és meg­ölel­je őket…

A Biha­ri Túrák Köz­hasz­nú Egye­sü­le­tet lel­kes és elhi­va­tott ter­mé­szet­ba­rát, és kör­nye­zet­vé­dők

egy cso­port­ja ala­pí­tot­ta azzal a cél­lal, hogy minél szé­le­sebb kör­ben ter­jessze, nép­sze­rű­sít­se, és vég­ső soron élet­for­má­vá tegye a ben­nün­ket körül­ve­vő élő kör­nye­ze­tünk tisz­te­le­tét, a kör­nye­zet­tu­da­tos és egész­sé­ges élet­mód­ra való neve­lést, hogy az embe­rek képe­sek legye­nek egész­sé­ge­sen, egy fenn­tart­ha­tó és élhe­tő kör­nye­ze­tet kiala­kí­ta­ni maguk körül.

Az egye­sü­let cél­ja továb­bá (alap­sza­bály rész­let)

1. A ter­mé­szet­tu­da­tos gon­dol­ko­dás­mód ter­jesz­té­se, ter­mé­szet védel­me és ápo­lá­sa, szű­kebb és tágabb kör­nye­ze­tünk meg­is­mer­te­té­se külö­nös tekin­tet­tel Erdély ter­mé­sze­ti kin­cse­i­re.
2. Az aktív, ter­mé­szet­tu­da­tos és egész­sé­ges élet­mód, az egész­ség­vé­de­lem és a men­tál­hi­gi­é­né meg­is­mer­te­té­se és mód­sze­re­i­nek nép­sze­rű­sí­té­se.
3. A hatá­rok­tól füg­get­len magyar kul­tú­ra meg­is­mer­te­té­se és védel­me.

A hatá­ron túli és anya­or­szá­gi magya­rok kap­cso­la­ta­i­nak és nem­ze­ti iden­ti­tá­sá­nak erő­sí­té­se külö­nös tekin­tet­tel a fia­ta­lok­ra, és az őket neve­lő peda­gó­gu­sok­ra.

Az EGYESÜLET tevé­keny­sé­gei (alap­sza­bály rész­let):

 A magyar­or­szá­gi nem­ze­ti és etni­kai kisebb­sé­gek­kel, vala­mint a hatá­ron túli magyar­ság­gal kap­cso­la­tos tevé­keny­ség;

• Kul­tu­rá­lis örök­ség meg­óvá­sa.
• Kul­tu­rá­lis tevé­keny­ség. (Talál­ko­zók, fesz­ti­vá­lok, tábo­rok, kon­fe­ren­ci­ák.)
• Neve­lés és okta­tás, képes­ség­fej­lesz­tés, isme­ret­ter­jesz­tés;
• Egész­ség­meg­őr­zés, beteg­ség­meg­elő­zés, egész­ség­ügyi reha­bi­li­tá­ci­ós tevé­keny­ség.
• Kör­nye­zet­vé­de­lem.
• Ter­mé­szet­vé­de­lem, állat­vé­de­lem.
• Ter­mé­szet­já­ró túrák, sítú­rák, tel­je­sít­mény­tú­rák, kerék­pár­tú­rák, vízi túrák, erdei isko­lák, csa­pat­épí­tő tré­nin­gek szer­ve­zé­se;
• Isko­lai ter­mé­szet­já­ró túrák és kul­tu­rá­lis prog­ra­mok szer­ve­zé­se, lebo­nyo­lí­tá­sa;
• Elő­adá­sok, élmény­be­szá­mo­lók, pre­zen­tá­ci­ók, dia- és film­ve­tí­té­sek;
• Részt vesz és támo­gat egyéb — nép­raj­zi, ant­ro­po­ló­gi­ai — kuta­tó és expe­dí­ci­ós pro­jek­te­ket, támo­gat­ja és szer­ve­zi azo­kat, vala­mint doku­men­tá­ci­ó­ju­kat gyűj­ti és köz­zé­te­szi;

Tag­jai szá­má­ra a ter­mé­szet­já­rás­sal kap­cso­la­tos anya­go­kat, aján­lá­so­kat, kiad­vá­nyo­kat készít, készít­tet, illet­ve vásá­rol.

Ennek meg­fe­le­lő­en prog­ram­ja­in­kon már isko­lás kor­ban igyek­szünk a fia­ta­lo­kat köz­vet­le­nül kap­cso­lat­ba hoz­ni a ter­mé­szet­tel, hogy ezál­tal is meg­ta­nul­ják tisz­tel­ni annak érté­ke­it és óvni azt a hét­köz­na­pi tevé­keny­sé­ge­ik során.

E tevé­keny­sé­günk során „Kul­tu­rá­lis isme­ret­ter­jesz­tő elő­adá­so­kat” tar­tunk isko­lák­ban, és „Moti­vá­ci­ós elő­adá­sok” kere­té­ben a Csa­ba Gyön­gye Kul­tu­rá­lis Köz­pont­ban, mely során egyik fő célunk a kör­nye­zet­kul­tú­ra meg­is­mer­te­té­se és a kör­nye­zet­tu­da­tos élet­re való neve­lés.

Kerék­pá­ros és bakan­csos túrá­kat, tábo­ro­kat, és csa­pat­épí­tő tré­nin­ge­ket szer­ve­zünk a Körö­sök-völ­gyé­ben, az Erdé­lyi-szi­get­hegy­ség, a Kele­ti- és Déli-Kár­pá­tok hegyei között.

Főbb pro­jekt­je­ink:

1. “Adj egy napot” önkén­tes moz­ga­lom
2. “Teker­gő” kerék­pá­ros moz­ga­lom
3. Moti­vá­ci­ós elő­adás soro­zat
4. Kerék­pá­ros és gya­log­tú­rák szer­ve­zé­se Békés-megyé­ben, és Erdély egész terü­le­tén

Koczi­ha Atti­la
elnök

Bemu­tat­ko­zás – Kap­tár­kő Egye­sü­let, Eger

“Ha háti­zsá­kos embe­re­ket látok kiraj­za­ni a hegyek­be, olyan bol­dog vagyok, mint­ha aján­dé­kot kap­nék… Sze­ret­nék min­den­kit meg­moz­gat­ni s kiló­dí­ta­ni ebből a füs­tös, ful­ladt, gyű­löl­kö­dő és irigy­ke­dő város­ból Men­je­tek ki a ter­mé­szet­be s ismer­jé­tek meg egy­mást ott, ahol az ember őszin­te lesz, mint a növény s az édes, szép mezei állat.”

 

Írta Móricz Zsig­mond és nap­ja­ink­ban külö­nö­sen érde­mes meg­fo­gad­ni a taná­csát, hiszen nem­csak turis­ta, de iga­zi ter­mé­szet­ba­rát is volt, sze­ret­te és véd­te a ter­mé­sze­tet s tol­lá­val, maga­tar­tá­sá­val erre nevelt máso­kat is. Mi is vall­juk gon­do­la­ta­it és hisszük, hogy tevé­keny­sé­günk­kel e nemes célt szol­gál­juk.

A Kap­tár­kő Egye­sü­let 2003-ban ala­kult Eger­ben ter­mé­szet­vé­del­mi szak­em­be­rek és lel­kes fia­ta­lok össze­fo­gá­sá­val. Ala­ku­lás­kor elsőd­le­ges cél­ként a bükk­al­jai kap­tár­kö­vek védel­mét és bemu­ta­tá­sát tűz­tük ki célul, de tevé­keny­sé­gi körünk azóta jelen­tő­sen bővült. Nap­ja­ink­ban külön­fé­le ter­mé­szet­tu­do­má­nyos témák­ban isme­ret­ter­jesz­tő elő­adá­so­kat és tan­fo­lya­mo­kat szer­ve­zünk, vala­mint okta­tás­sal, kör­nye­zet­tu­da­tos neve­lés­sel és kul­tu­rá­lis tar­tal­mú sza­bad­idős prog­ra­mok meg­va­ló­sí­tá­sá­val is fog­lal­ko­zunk. Külö­nö­sen fon­tos szá­munk­ra, hogy a fia­ta­lok köré­ben minél inkább elő­se­gít­sük az élő- és élet­te­len ter­mé­szet cso­dá­la­tos vál­to­za­tos­sá­gá­nak meg­ta­pasz­ta­lá­sát.

A kör­nye­ze­ti prob­lé­mák meg­ol­dá­sá­ra helyi, tér­sé­gi és orszá­gos szin­ten alter­na­tí­vá­kat sze­ret­né­nek kínál­ni, és azt sze­ret­nék, hogy azo­kat min­den­nap­ja­ik­ba be tud­juk épí­te­ni. Kiemel­ten fon­tos­nak tart­juk a kör­nye­zet­tu­da­tos szem­lé­let kiala­kí­tá­sát, ezért évek óta fog­lal­ko­zunk kör­nye­ze­ti neve­lés­sel. Erdei isko­lai prog­ra­mo­kat, isme­ret­ter­jesz­tő elő­adá­so­kat, szak­ve­ze­tett túrá­kat tar­tunk, tan­fo­lya­mo­kat, szak­kö­rö­ket szer­ve­zünk. Az urba­ni­zá­ció követ­kez­té­ben kiala­kult új kör­nye­zet­szennye­zé­si for­ma, a fény­szennye­zés miatt igyek­szünk a ter­mé­sze­tes égbolt cso­dái felé irá­nyí­ta­ni prog­ram­ja­ink­kal a figyel­met. Az elmúlt évek során több tan­ös­vényt léte­sí­tet­tünk a Bükk­al­ján, ehhez kap­cso­ló­dó­an isme­ret­ter­jesz­tő kiad­vá­nyo­kat adtunk ki, infor­má­ci­ós táb­lá­kat helyez­tünk ki, melyek mind ingye­ne­sen hoz­zá­fér­he­tő­ek web­ol­da­lun­kon.

Sze­ret­nék min­den­kit meg­moz­gat­ni és lehe­tő­leg a ter­mé­szet­ben, ezért havi rend­sze­res­ség­gel szer­ve­zünk gya­log- és kerék­pá­ros túrá­kat, bar­lan­gász- és hegy­má­szó prog­ra­mo­kat Magyar­or­szá­gon és a kör­nye­ző orszá­gok­ban. Ezek közül kiemel­ked­nek a bükk­al­jai kőkul­tú­rát bemu­ta­tó szak­ve­ze­té­sek, ahol a lát­vá­nyos hely­szí­nek mel­lett átfo­gó isme­re­tek­kel gaz­da­god­hat­nak a részt­ve­vők. Pályá­za­ti támo­ga­tás­ból hoz­tuk lét­re a Bükk­al­jai Kő-út tema­ti­kus útvo­na­lat, mely az egye­dül­ál­ló bükk­al­jai kőkul­tú­ra főbb lát­ni­va­ló­it köti össze (kap­tár­kö­vek, bar­lang­la­ká­sok, pin­ce­so­rok, kőho­dá­lyok, stb.), továb­bá ehhez kap­cso­ló­dó­an 16 hely­színt érin­tő jel­vény­szer­ző túra­moz­gal­mat is indí­tot­tunk.

Egye­sü­le­tünk foga­dó szer­ve­zet­ként lehe­tő­sé­get biz­to­sít kör­nye­zet- és ter­mé­szet­vé­del­mi tevé­keny­ség­gel kap­cso­la­tos közös­sé­gi szol­gá­lat tel­je­sí­té­sé­re közép­is­ko­lás diá­kok részé­re. Továb­bá fel­ső­ok­ta­tás­ban tanu­ló, ter­mé­szet­tu­do­má­nyok (első­sor­ban föld­rajz, kör­nye­zet­tan) terü­le­tén tanul­má­nyo­kat foly­ta­tó hall­ga­tók­nak lehe­tő­sé­get nyúj­tunk szak­mai gya­kor­la­tuk Egye­sü­le­tünk­nél tör­té­nő eltöl­té­sé­re. Jelen­leg közel 200 regiszt­rált tagunk és önkén­te­sünk van, az Esz­ter­há­zy Károly Egye­tem­mel évek óta tar­tó együtt­mű­kö­dés­nek köszön­he­tő­en pedig több hall­ga­tó is gya­kor­la­ti ide­jét töl­ti egye­sü­le­tünk­nél.

Egye­sü­le­tünk készí­tet­te elő 2010-ben a meg­ala­po­zó szak­mai anya­got (tere­pi fel­mé­ré­se­ket, doku­men­tá­lást) a kap­tár­kö­vek orszá­gos véde­lem alá helye­zé­sé­nek kez­de­mé­nye­zé­sé­hez. Mun­kánk ered­mé­nye­kép­pen a föld­mű­ve­lés­ügyi minisz­ter 2014. novem­ber 4‑én élet­be lépett FM ren­de­le­te alap­ján ter­mé­sze­ti emlék­ként védet­té nyil­vá­ní­tot­ták a magyar­or­szá­gi kap­tár­kö­ve­ket.

2016-ban önál­ló­an indí­tot­tuk el a “Kap­tár­kö­vek és a bükk­al­jai kőkul­tú­ra” című javas­la­tun­kat a Hun­ga­ri­kum pira­mis csú­csá­ra veze­tő úton. Előbb az Ága­za­ti Érték­tár­ba, ter­mé­sze­ti kör­nye­zet kate­gó­ri­á­ba, majd ezt köve­tő­en a Magyar Érték­tár­ba került, így kiemel­ke­dő nem­ze­ti érték­ké vált, végül a Hun­ga­ri­kum Bizott­ság 2016. júni­us 17-ei ülé­sén elfo­gad­ta javas­la­tun­kat, így a “Kap­tár­kö­vek és a bükk­al­jai kőkul­tú­ra” beke­rült a Hun­ga­ri­kum Gyűj­te­mé­nyé­be.

Hava­si Nor­bert
elnök

Kap­tár­kő Egye­sü­let

Az ADÓ 1% fel­aján­lá­sa Önnek nem kerül sem­mi­be, de nagyon sokat segít­het vele. Kér­jük támo­gas­sa mun­kán­kat adó­ja 1%-ával! ADÓSZÁMUNK: 18586259–1‑10

Az egye­sü­let 1999-ben jött lét­re abból a cél­ból, hogy első­sor­ban Sza­bolcs-Szat­már-Bereg és Haj­dú-Bihar megyé­ben segít­se a kataszt­ró­fa­vé­del­mi mun­kát. Fel­ké­rés­re, más civil szer­ve­ze­tek­kel és álla­mi szer­vek­kel együtt­mű­köd­ve az ország bár­mely pont­ján, illet­ve hatá­ra­in­kon kívül is tevé­keny­ke­dünk.

Tag­ja­ink alpi­nis­ta, búvár, vízi­men­tő, egész­ség­ügyi, önkén­tes tűz­ol­tó képe­sí­tés­sel ren­del­kez­nek.  Több tagunk elvé­gez­te a men­tés­hez szük­sé­ges esz­kö­zök, gépek szak­sze­rű hasz­ná­la­tá­hoz szük­sé­ges tan­fo­lya­mo­kat.

Mun­kán­kat jelen­leg 4 vizs­gá­zott men­tő­ku­tya segí­ti, továb­bi ket­tő pedig kikép­zés alatt áll.

Az elmúlt évek­ben részt vet­tünk a tér­sé­gün­ket érin­tő ter­mé­sze­ti kataszt­ró­fák követ­kez­mé­nye­i­nek fel­szá­mo­lá­sá­ban. Dol­goz­tunk a Tiszát, a Sza­most, a Bod­ro­got, a Sajót, és a Bód­vát érin­tő árvi­zek­nél, vala­mint a dunai árvíz­nél. Tevé­keny­ked­tünk jég­eső, szél­vi­har okoz­ta károk­nál, a rend­kí­vü­li hóesés okoz­ta prob­lé­mák fel­szá­mo­lá­sá­nál.

Rend­sze­re­sen segí­tünk eltűnt sze­mé­lyek kere­sé­sé­ben, vízi bal­ese­tek áldo­za­ta­i­nak fel­ku­ta­tá­sá­ban.    Az állat­vé­dő egye­sü­le­tek fel­ké­ré­sé­re vég­zünk állat­men­té­se­ket.

Kül­föl­dön töb­bek között dol­goz­tunk föld­ren­gé­sek­nél, a cuna­mi áldo­za­ta­i­nak ellá­tá­sá­nál, az USA-ban a Katri­na hur­ri­kán után.

2008 óta részt veszünk a csík­som­lyói búcsú egész­ség­ügyi biz­to­sí­tá­sá­ban.

A kataszt­ró­fa-elhá­rí­tá­si és men­té­si mun­ká­kat kari­ta­tív ala­pon, térí­tés­men­te­sen végez­zünk.

Egye­sü­le­tünk képe­zi a Nyír­egy­há­zi Járá­si Kataszt­ró­fa­vé­del­mi Men­tő­cso­por­tot.

Az idén 8. alka­lom­mal szer­vez­zük meg a 32-es határ­va­dá­szok emlék­tú­rát. A túra szer­ve­zői körül kiala­kult egy bará­ti tár­sa­ság, mely­nek tag­jai rend­sze­re­sen túráz­nak Magyar­or­szá­gon és a hatá­ra­in­kon túli terü­le­te­ken is.  Sebő Ödön és a 32-esek nyo­mán jár­tunk a Gömö­ri-hegy­ség­ben, vala­mint Galí­ci­á­ban is, ahol első világ­há­bo­rús emlék­he­lye­ket láto­gat­tunk meg.

2016-ban együtt­mű­kö­dé­si meg­ál­la­po­dást kötöt­tünk a Haza­já­ró Hon­is­me­re­ti és Turis­ta Egy­let­tel.

Az idén május­ban a Besz­ki­dek­be készü­lünk, ahol homon­nai hagyo­mány­őr­zők­kel együtt­mű­köd­ve egy kato­nai teme­tő fel­újí­tá­sán fogunk dol­goz­ni a túrá­zás mel­lett.

Elnök: Vin­cel­lér Tibor, tel: +36 70 38 73 200, e‑mail: Alel­nö­kök: Balogh Zsolt, tel: +36 30 330 77 73, e‑mail: alpinszig@t‑email.hu
Papp Ist­ván, tel: +36 70 38 73 204, e‑mail: Túra­szer­ve­ző:   Kohl And­rás, tel: +36 30 914 78 19, e‑mail:

A Mag­ló­di Sebő Ödön Túra­tár­sa­ság tulaj­don­kép­pen egy bará­ti kör, akik évről-évre, túráz­va bejár­ják a Sebő Ödön: “A halál­ra ítélt zász­ló­alj Gyi­me­si-szo­ros 1944” című memo­ár köte­té­nek gyi­me­si hely­szí­ne­it. Ele­in­te egy­mást köve­tő napo­kon emlé­kez­tek meg a 32-es határ­va­dá­szok­ról mag­ló­di­ak, buda­ke­szi­ek, nyír­egy­há­zi­ak, és ez adta az ötle­tet, hogy mind­nyá­jan egy azon napon emlé­kez­zünk, így ala­kult ki a 32-es határ­va­dá­szok útja emlék­tú­ra.

Az Ugra-tetőn bemu­ta­tott szent­mi­se a 32-es túra­hét állan­dó ele­me, szo­ro­san kötő­dik a 32-es határ­va­dá­szok­hoz. Köz­vet­len parancs­no­kuk Sebő Ödön sza­bad­ide­jé­ben bejár­ta a Gyi­me­se­ket, a terep­tan már a Ludovi­kán is ked­venc tan­tár­gyai közé tar­to­zott. Aki járt már a Gyi­me­sek­ben tud­ja,  mennyi­re tagolt egy­ko­ri hazánk e távo­li csücs­ke, mely­nek fő folyó­ját a Tat­rost 63 nagyobb és szám­ta­lan kisebb patak, for­rás táp­lál­ja. Így kelet­ke­zett a gerin­cek közöt­ti völ­gyek „pata­ka” elne­ve­zé­se vagy a pata­kok, vagy a tulaj­do­no­sok nevé­ből adó­dó­an. Egyik túrá­ja alkal­má­val Sebő had­nagy az Ugra-pata­ka fölöt­ti Ugra-tetőn kere­sett egy magas­sá­gi pon­tot, de nem talál­ta meg, ezért a magas­la­tot jel­ző keresz­tet egy menet­gya­kor­lat alkal­má­val, szé­kely kato­ná­i­val újra állí­tot­ta. 2012-ben a Mag­ló­di Sebő Ödön Túra­tár­sa­ság szin­tén új keresz­tet állí­tott a régi eltűnt kereszt helyén, melyet akkor Ber­szán Lajos atya szen­telt meg. Azóta éven­te tábo­ri szent­mi­sén emlé­ke­zünk kato­ná­ink­ra.

Az Ugra-tetői szent­mi­sét Ják­fal­vi Péter szer­ve­zi évek óta Ber­szán atyá­val, vagy Bodó György, gyi­mes­kö­zép­lo­ki plé­bá­nos­sal. Min­den­kit sze­re­tet­tel várunk min­den év augusz­tu­sá­nak utol­só hét­vé­gé­jén Gyi­mes­be, a 32-es határ­va­dász emlék­tú­rá­ra!

Az Erdé­lyi Mária Út Egye­sü­let 2012-ben ala­kult a Mária Út — Via Mariae — zarán­dok­út Romá­ni­ai sza­ka­sza­i­nak kiépí­té­sé­nek, nép­sze­rű­sí­té­sé­nek cél­já­ból. A magyar­or­szá­gi Mária Út Köz­hasz­nú Egye­sü­let­hez hason­ló­an a hang­súlyt leg­in­kább a gya­lo­gos, kerék­pá­ros és lovas zarán­dok­la­tok­ra helyez­zük. Közös célunk, hogy Közép-Euró­pa val­lá­si érté­ke­it egy­sé­ges rend­szer­ré szer­ve­ző zarán­dok­út­vo­na­lak, illet­ve ezek háló­za­ta épül­jön ki Euró­pa ezen régi­ó­já­ban.

A Mária út össze­köt­te­tést teremt kelet–nyugat irány­ban az oszt­rák Maria­zell, Buda­pest, Mária­pócs és Csík­som­lyó között, vala­mint észak–dél irány­ban Cze­s­to­cho­wa, Esz­ter­gom, Buda­pest, és Med­ju­go­r­je között.

A Mária Út így egy nagy keresz­tet raj­zol ki Közép-Euró­pa tér­ké­pén, ezál­tal kiala­kít­va egy El Cami­no­hoz hason­ló helyi hagyo­má­nyok­ra épü­lő zarán­dok­út­vo­nal háló­za­tot, amely nap­ja­ink­ban a „több dimen­zi­ós ter­mé­szet­já­rás” a lel­ki tes­ti meg­úju­lás egyik esz­kö­ze lehet úgy Szé­kely­föl­dön, mint más­hol.

Új misszi­ós lehe­tő­ség a zarán­dok­lat, akkor mikor az egész­sé­ges élet­mód nagyon fon­tos lett, hiszen a szel­le­met nem tud­juk meg­fog­ni, de a tes­tet inkább pl. gya­log­lás­sal. Test és a lélek köl­csön­ha­tá­sa job­ban meg­mu­tat­ko­zik a ter­mé­szet­ben, ami­kor átlép­jük a kom­fort­zó­nán­kat, ami­kor fel­ad­juk a biz­tos min­den­nap­ja­in­kat.

Har­gi­ta megye turiz­mu­sá­ban is fon­tos sze­re­pet tölt be a val­lás­tu­risz­ti­kai szem­pont a Csik­som­lyó –i kegy­hely von­zá­sa miatt. Az egye­sü­let is meg­pró­bál min­dent meg­ten­ni part­ner­ség­ben – a feren­ces rend­del, egy­há­zak­kal, az Erdé­lyi Kár­pát Egye­sü­let­tel, cser­kész­csa­pa­tok­kal, Cari­tas, Har­gi­ta Közös­sé­gi Fej­lesz­té­si Tár­su­lás, köz­bir­to­kos­sá­gok, civi­lek és a poli­ti­kum kép­vi­se­lő­i­vel — annak érde­ké­ben, hogy a kegy­hely egy­re ismer­tebb legyen nem­zet­kö­zi szin­ten és a láto­ga­tott­sá­ga is egy­re nagyobb legyen. Ennek érde­ké­ben szer­ve­zünk külön­bö­ző prog­ra­mo­kat, ame­lyek rész­le­te­i­ről infor­má­lód­hat­nak:

Tisz­te­let­tel:

Mol­nár Sán­dor
Elnök

A Szé­kely­föl­di Határ­tú­ra Moz­ga­lom, majd az ebből ala­kult Kár­pát Gye­pű Egye­sü­let tag­jai 2003 óta jár­ják a volt Magyar Király­ság kele­ti hatá­ra­it a Kár­pá­tok­ban.

Az egye­sü­let cél­ja a volt Magyar Király­ság kele­ti hatá­rá­nak az 1883–84-es határ­be­já­rás ered­mé­nye­ként 1887-ben meg­szü­le­tett nem­zet­kö­zi egyez­mény alap­ján meg­ál­la­pí­tott volt határ­vo­nal meg­is­me­ré­se, és a meg­ma­radt határ­je­lek alap­ján való beazo­no­sí­tá­sa. A leg­jel­lem­zőbb cél­ja­ink között sze­re­pel az érdek­lő­dés fel­kel­té­se a téma, s ezen keresz­tül pedig azon föld­raj­zi régió iránt, ahol ezek az útvo­na­lak meg­ta­lál­ha­tó­ak. Ezál­tal lehe­tő­ség adó­dik eddig rit­kán láto­ga­tott tele­pü­lé­sek bevo­ná­sá­ra a turisz­ti­ká­ba, ami továb­bi fej­lő­dé­si lehe­tő­sé­ge­ket is hoz­hat az ott lakók szá­má­ra.

Az egye­sü­let által szer­ve­zett „Határ­tú­rák” jel­le­gét tekint­ve tör­té­nel­mi kul­tu­rá­lis emlék­tú­rák, más­képp fogal­maz­va „ván­dor­lás ter­mé­sze­ti és tör­té­nel­mi tar­ta­lom­mal”, leküz­dé­se önma­gunk­nak és az útvo­nal­nak. Ehhez hason­ló nosz­tal­gia­tú­rák, tema­ti­kus utak van­nak a római limes men­tén, a volt Jugo­szlá­vi­á­ban, Kár­pát­al­ján, Német­or­szág­ban, a volt NDK hatá­rán. Az észak-nyu­gat íror­szá­gi Hum­bert Út pél­dá­ul az 1798-as angol-elle­nes ír fel­ke­lés támo­ga­tá­sá­ra érke­zett Hum­bert fran­cia gene­rá­lis vezet­te sere­gek útvo­na­lát köve­ti. Román nyelv­te­rü­le­ten ebben a témá­ban leg­is­mer­tebb mű a Ioan Tur­cu Foga­ras vár­me­gye főjegy­ző­je, határ­bi­zott­sá­gi fel­mé­rő­ként irt túra­köny­ve, ame­lyet 2012-ben Bras­só­ban újra kiad­tak, ezzel meg­tör­ve a kom­mu­niz­mus határ­hoz kap­cso­ló­dó tabu­té­má­ját.

Az elmúlt 14 év alatt fel­gyűlt határ­tú­ra anya­gát sze­ret­nénk egy túra kala­uz soro­zat­ban is meg­örö­kí­te­ni az utó­kor­nak, mely­hez kap­csol­nánk még a jövő­ben is bejá­ran­dó határ­sza­ka­szo­kat.

A „Határ­já­rok a Kár­pá­tok­ban” kala­uz soro­za­tot olyan ter­mé­szet­já­rók­nak ajánl­juk, akik a hegyek feny­ve­se­i­nek suso­gá­sa, a pata­kok cso­bo­gá­sa mel­lett még fűsze­rez­ni akar­ják túrá­ju­kat az adott helyek tör­té­nel­mi szel­le­mé­vel. A soro­za­tot a köz­is­mert és lát­vá­nyos, de egy­ben kihí­vás­ként meg­élt Foga­ras hegy­ség­gel kezd­jük.

A kiad­vány cél­cso­port­ja a ter­mé­szet és a tör­té­ne­le­mi kul­tu­rá­lis örök­ség iránt érdek­lő­dő, sze­mé­lyek, akik már ren­del­kez­nek túra­ta­pasz­ta­la­tok­kal, és kiiga­zod­nak a GPS és a tér­ké­pek vilá­gá­ban, mivel a volt határ­vo­nal men­tén nem min­de­nütt húzó­dott ösvény, túra- vagy jár­őr­út­vo­nal, így sok­szor nin­cse­nek turis­ta­jel­zé­sek.

A Kár­pá­tok gerin­ce – mint volt állam­ha­tár – sok­szí­nű hegy­vi­lá­got, igen vál­to­za­tos túra­te­re­pe­ket fog­lal magá­ban, bősé­ges hegyi kihí­vást és kalan­dot kínál, hiszen a turis­ta gyak­ran az őskor körül­mé­nyei közé érke­zik vissza, ahol a nap végén min­den méter kihí­vás­sá válik, de egy-egy régi terep­tárgy meg­ta­lá­lá­sá­nak siker­él­mé­nye feled­te­ti eze­ket a fára­dal­ma­kat.

Mol­nár Sán­dor
Elnök

A Mát­ra Sport­egye­sü­let 1993 feb­ru­ár­já­ban ala­kult meg, ala­pí­tó­ja és bázis­szer­ve a Mát­rai Erő­mű Rész­vény­tár­sa­ság. Az egye­sü­let szék­he­lye Gyön­gyös, tag­lét­szá­ma 640 fő, leg­főbb cél­ja pedig a Mát­rai Erő­mű mun­ka­vál­la­ló­i­nak és köz­vet­len hoz­zá­tar­to­zó­i­nak rend­sze­res spor­to­lá­si, ver­seny­zé­si, sza­bad­idős, ama­tőr és ver­seny­szin­tű igé­nyek kielé­gí­té­se.

Az egye­sü­le­ten belül nagy hagyo­má­nya van a ter­mé­szet­já­rás­nak, melyet több szak­osz­tály, illet­ve szak­ág is gya­ko­rol. A Ter­mé­szet­já­ró szak­ág éppen ezért ala­kult meg néhány éve, hogy egy­be­fog­ja a ter­mé­szet iránt érdek­lő­dők tábo­rát.

A szak­ág ebben a for­má­ban 2013-tól műkö­dik, tag­jai ezt meg­elő­ző­en más szer­ve­ze­tek­ben, illet­ve a Mát­ra Sport­egye­sü­let más szak­osz­tá­lya­i­ban tevé­keny­ked­tek.

Jelen­leg a szak­águnk lét­szá­ma 36 fő, de a sport­kö­rök úgy­mond átjár­ha­tók, ezért nem rit­ka hogy egy nagy­bu­szos kirán­du­lás mel­lé továb­bi jár­mű­ve­ket is csa­tol­nunk kell. Folya­ma­tos prog­ra­mo­kat kíná­lunk az év min­den sza­ká­ban gya­kor­la­ti­lag heti, két­he­ti rend­sze­res­ség­gel. 2015 évben – a tár­sa­ság mun­ka­vál­la­lói csa­lád­tag­jai közül — közel 400-an vet­tek részt a prog­ram­ja­in­kon.

Prog­ram­ja­ink több­nyi­re a gya­log­tú­ra, vízi túra és a kerék­pár­tú­ra köré szer­ve­ződ­nek szí­ne­sít­ve helyi érde­kes­sé­gek­kel, történelmi‑, vallási‑, kul­tu­rá­lis neve­ze­tes­sé­gek meg­is­mer­te­té­sé­vel. Túrá­ink során igyek­szünk olyan prog­ra­mo­kat is össze­ál­lí­ta­ni, mely a hon­is­me­ret­hez a szé­le­sebb hazá­hoz való tar­to­zás érzé­sét is erő­sí­ti.

A magyar­or­szá­gi hely­szí­nek mel­lett prog­ram­ja­ink­ban ezért sze­re­pel­nek olyan több napos hatá­ron túli prog­ra­mok is, melyek meg­va­ló­sí­tá­sá­val — a fen­ti­ek­ben leírt célo­kat szem előtt tart­va- igyek­szünk tar­tal­mas idő­töl­tést kínál­ni a részt­ve­vők­nek. Az elmúlt évek­ben több­ször jár­tunk a Tát­rá­ban, vol­tunk a Szlo­vák, ill. a Cseh Para­di­csom­ban, beba­ran­gol­tuk Erdély jó részét, kerék­pá­roz­tunk Iszt­ri­án, a Szi­get­köz­ben, az Őrség­ben és rend­sze­re­sen jár­juk a Mát­ra és Bükk túra­út­vo­na­la­it.

Remé­nye­ink sze­rint a Haza­já­rók Hon­is­me­re­ti és Turis­ta Egy­let­tel együtt­mű­köd­ve új prog­ra­mo­kat tudunk kínál­ni tag­ja­ink­nak és a túrá­in­kon részt­ve­vők­nek, erő­sít­ve ben­nük az össze­tar­to­zás érzé­sét, ápol­va nem­ze­tünk, őse­ink kul­tú­rá­ját, hagya­té­kát.

Az alap­gon­do­lat, hogy egy jó kis ütő­ké­pes turis­ta­csa­pa­tot hozzak/hozzunk össze 2013-ban ötlött fel, mikor is tel­je­sít­mény­tú­rák alkal­má­val egy­re töb­ben csat­la­koz­tak hoz­zám. Sze­ren­csé­re egy­re több és neve­sebb túrá­ra sike­rült eljut­nunk, ahol egy­re több ember­rel szer­ve­zet­tel ismer­ked­tünk össze. Mára elég szé­pen fel­fej­lőd­tünk, meg­kö­ze­lí­tő­leg 40 csa­pat­tár­sunk van. Saját szer­ve­zé­sű túrá­ink is van­nak min­den hónap­ban, de ezek nem tel­je­sít­mény­tú­rák, hiszen a mi kör­nyé­kün­kön itt a Duna-Tisza közén nem sok esély len­ne rá. Min­den kor­osz­tály szá­má­ra szer­ve­zünk túrá­kat az ország külön­bö­ző pont­ja­i­ra, mely Magyar­or­szág szép­sé­gét, rej­tett érté­ke­it hiva­tott bemu­tat­ni. Ter­mé­sze­te­sen elsőd­le­ges szem­pont az embe­rek kimoz­dí­tá­sa a ter­mé­szet­be a hét­köz­na­pi gon­dok ter­he alól. Túrá­ink 10–25 km hosszú­sá­gú­ak, és min­den kor­osz­tály szá­má­ra kisebb rutin­nal tel­je­sít­he­tő. Mivel nem tel­je­sít­mény­tú­rák, így bőven adó­dik lehe­tő­ség néze­lő­dés­re, fény­ké­pe­zés­re, bará­ti beszél­ge­té­sek­re. Öröm­mel vet­tük, hogy az álta­lunk szer­ve­zett ese­mé­nyek­re más tele­pü­lé­sek­ről is csat­la­koz­nak hoz­zánk (Pécs, Bóly, Sza­bad­szál­lás, Kis­kő­rös, Buda­pest és újab­ban a Dél­vi­dék­ről is) túra­tár­sak, ezzel is nép­sze­rű­sít­ve kis csa­pa­tun­kat. Fon­tos meg­je­gyez­nünk, hogy a túrá­ink min­den­ki szá­má­ra ingye­nes és az is marad, hiszen nem haszon­szer­zés a cél. Az összes anya­gi költ­ség az uta­zás költ­sé­ge, ami kis logisz­ti­ká­val mini­má­lis­ra csök­kent­he­tő. Öröm­mel vesszük új tagok jelent­ke­zé­sét és csat­la­ko­zá­sát. Bízunk ben­ne, hogy hason­ló­an sike­res csa­pat lehe­tünk, mint a Haza­já­ró Egy­let. Az éves túrá­in­kat már­ci­us­tól novem­be­rig tart­juk, de egy­re nagyobb igény van téli túrák­ra is. Túrá­ink­ról, prog­ram­ja­ink­ról a face­book olda­lun­kon (Kece­li Ösvény­ta­po­só) lehet olvas­ni, de túrá­ink iránt e‑mail címün­kön () is lehet érdek­lőd­ni.

Sza­bó Zsolt