Vad sodrású folyó, éles kanyarulatokkal, hatalmas sziklákkal, zuhatagokkal. A Cserna a Kárpátok egyik legjobb vadvízi túra terepe.
Archives
Girda patak völgye
A Pádis déli részén rengeteg természeti csodával találkozhatunk. A Szárazőr-völgyben található a Kojba vízkelet, ami a Nagy-Kojba barlangban bújik vissza a felszín alá.
A völgyben kanyargó Girda-patak vize olyan tiszta, hogy nyugodtan olthatjuk belőle szomjunkat.
A kék pont jelzésen haladva egy újabb mesés karsztjelenséghez érünk: a Tőz-vízkelethez. Itt tör elő a Nagy-Kojba barlangban elnyelődő víz.
Garcsin-völgy
A Garcsin völgye egyike a legszebb havasi szorosainknak, egykori határátkelő. A Garcsin mezején az újonnan épült Pünkösdi rózsa turistaház várja a turistákat. A menedékház télen-nyáron nyitva áll a megfáradt vándorok előtt, igazi erdei specialitásokkal.
Úz völgye
A Rugát tetőnél eredő és Dormánfalvánál a Tatrosba ömlő Úz völgye a Csíki-havasok egyik legszebb tájegysége. Neve ősi lovasnomád rokonainkra, az uzokra utal. Itt található Úzvölgye-telep. A dualizmusban még virágzó határmenti erdőkitermelő központ mindkét világháborúban véres harcok színhelye volt. A régi határőrkaszárnyák melletti haditemető valóságos nemzeti zarándokhellyé kezd válni. Évről-évre egyre többen jönnek el az Úz völgyébe, hogy megemlékezzenek azokról, akik a román és az orosz betörésekkor nem a könnyebbik utat választották, hanem őseikhez méltón, életüket és vérüket adták a hazáért.
Vrátna-völgy
A legmegkapóbb kapu, amin belépve a vadonba még a jelent is élvezheti az erre járó vándor, maga a Vrátna-völgye.
Kvacsáni-völgy
Nagyborove falu alatt kezdődik a mészkőbe és dolomitba vájt karszt szurdok, a Kvacsáni-völgy. A szurdokban a Kvacsáni-patak folyik vízesésekkel tűzdelve. A zuhatagok közül a legismertebb a Ráztoczky-vízesés. A völgy másik érdekessége a fából épült vízimalom, ami ma már csak turistalátványosságként szolgál. A völgy egyben a Kócs-havas keleti határa is.
Prószéki-völgy
A Prószéki patak néhol 600 méter mély, 4 km hosszú és alig pár méter széles kanyonszerű szurdokot vájt magának a Kócs oldalába, különleges sziklaalakzatokat alkotva a puha mészkőbe. A völgyet egy tanösvényen keresztül ismerhetik meg közelebbről a turisták. A karsztvölgy néhol nehéz terepű túraútvonalának bejárását – ahol szükséges – acél létrák, fahidak és láncok segítik. A kristálytiszta Prószéki-patak a Polhora tisztás után eltűnik a sziklák alatt és búvópatakként folytatja útját a Vág felé. Innen következik a szurdok leglátványosabb szakasza, a meredek sziklafalakkal rendelkező, vadregényes Alsó- és Felső-Őr-kanyon.
Imrikfalva
A Szepesség és Gömörország kulturális értékeit felfűző Gótikus autóútról szép kilátás nyílik a kiszélesedő Gölnicre, amelynek mentén fekszik a karsztvidék legnagyobb tava, a folyó 1954-es felduzzasztásával keletkezett Imrikfalvi-tározó. A nyáron fürdőzőktől és a vízisportok szerelmeseitől, télen síelőktől hangos Imrikfalva (Dedinky) a Káposztafalvi-karszt déli részének turisztikai bázisa panziókkal, éttermekkel. Innen indulhatunk a rövid, de kalandos Zejmár-szakadék bejárására.
Dunajec-áttörés
A Dunajec lenyűgöző, romantikus búcsúját hazánktól Vöröskolostortól a legnagyszerűbb a hagyományokhoz hűen tutajjal végigjárni. A csaknem 10 km-es szakaszon a tutajozás eme nagy ügyességet és fizikai erőt is igénylő mesterségét a gorálok űzik már évszázadok óta. Korábban még fát szállítottak ladikjaikon, azóta a keskeny, kivájt fatörzsekből összeállított legendás vízi járművek már csak a turistákat szolgálják. A Kárpátok tátrai és beszkideki vidékén élő lengyel származású gorálok ma is őrzik népi hagyományaikat, ami jellegzetes, míves népviseletükben is megtestesül. Úgy vallják, nagyjából kétszázezren lehetnek. Egy különös, lengyel-tót átmeneti dialektust beszélnek.
Otthonosan mozog a tutaj a sebes Dunajecen, amiről érdemes néhány szót ejtenünk, mert nem akármilyen folyója hazánknak. Egyrészt a vízrajz tudorai úgy tartják számon, mint – a Poprádon kívül – hazánk egyetlen folyóját, mely nem a Dunán keresztül a Fekete-tengerbe ömlik, hanem inkább a lengyel Visztulát választja és azzal érkezik meg a Balti-tengerbe. Közép Európa legtisztább folyója igen sokféle halfajnak nyújt életteret.
Csak kapkodjuk a fejünket, errefelé ugyanis minden sziklának nevet adtak a gorálok. Itt van többek között az öngyilkosok sziklája, az anyós szája és a hét kővé vált szerzetes sziklája is, akik a legenda szerint Isten által tiltott növényeket téptek a kolostor részére.
Térképről, fantáziánkkal és tutajosaink segítségével próbáljuk beazonosítani a kanyarról-kanyarra feltűnő sziklaformákat. A szurdok legszűkebb részen alig 12 méter széles a folyó. Ezt a szakaszt Rablóugrásnak nevezik. A legenda szerint ugyanis a hírhedt rablóvezér, Jánosik itt tette próbára a bandájába jelentkezőket: akinek sikerült átugrania a folyót, azt felvette soraiba. Vízi utazásunk végéhez közeledve, a szűkre szabott szurdok utolsó kanyarjaiban a lengyel oldalon megpillantjuk a Pieninek anyjának is nevezett Sólyomkő szikláját. Az összetéveszthetetlen sziklabérc falai függőlegesen szakadnak le a Dunajecbe. Az Erdős-patak torkolatához érve a Dunajec elköszön a Felvidéktől és lomhán Lengyelhon felé veszi az irányt. Az egy órás tutajút mellett a parton futó egykori kereskedelmi útvonalon is végigsétálhatunk vagy bicajozhatunk a Dunajecet kísérve.
Tutajozás és rafting ügyében a Dunajeci Tutajosok Egyesületét kell keresni. Hazajáró Egylet tagoknak a tutajozást díjmentesen leszervezzük! Ez ügyben hívd Jakab Sándort: 00421/908433762.
