Archives

Grohot patak völgye

A zöm­mel vul­ká­ni érc­hegy­ség sajá­tos­sá­ga, hogy fel­szí­nén néhol a mész­kő is elő­buk­kan. És azt már meg­ta­nul­hat­tuk: ha egy víz­fo­lyás mész­kő­vel talál­ko­zik, abból min­dig vala­mi külö­nös jelen­ség sül ki. Így van ez a Gro­hot patak­kal is. A völgy mélyén egy bar­lan­gi folyo­só tátong, amit Gro­ho­ti-szik­la­híd­nak hív­nak.

Piecky-völgy

Ha vala­ki a Gla­tz-fenn­sík­ra akar fel­jut­ni, előbb-utóbb egy patak­me­der­ben talál­ja magát. Épp ezek­nek a kes­keny szik­la­szur­do­kok­nak a bejá­rá­sa adja a káposz­ta­fal­vi túrák savát-bor­sát.

A közel 4 km hosszú Piec­ky-völgy alsó, sze­lí­debb részét a patak egye­dül­ál­ló­an fehér mész­ka­vi­csai után Fehér-völgy­nek is neve­zik.

Az addig békés völgy a közép­ső részén egy­re zor­dabb sza­ka­dé­kok­kal öve­zett szur­dok­ká ala­kul. A for­rás és a tor­ko­lat közöt­ti nagy szint­kü­lönb­ség okoz­za, hogy a Gla­tz-fenn­sí­kon még béké­sen foly­do­gá­ló pata­kok egy­re mélyebb­re váj­ják magu­kat a mész­kő­me­der­ben.

A szur­dok­ba halad­va érjük el a 13 méte­res Nagy-víz­esést, amely az első fel­tá­rók szá­má­ra komoly kihí­vást jelen­tett. Itt van a karszt­vi­dék leg­hosszabb lét­rá­ja, a maga 50 foká­val és 20 méte­ré­vel.

A Nagy-víz­esés fölött egy igen szűk hasa­dék­ban megyünk tovább. Ez a völgy leg­vad­re­gé­nye­sebb része, ahol a falét­rák köz­vet­le­nül a patak­me­der fölött vezet­nek.

A 10 méter magas Tera­szos-víz­esés egy bar­lang beom­lá­sa után ala­kult ki. A zuha­tag több kemen­ce ala­kú mélye­dést vájt a szik­la­fal­ba, ezért is neve­zik a völ­gyet piec­nek, ami magya­rul üstöt, kemen­cét jelent.

Túra a Mária-kőre

A Mária-kőre sűrű feny­ves­ben vezet az út. A túra első állo­má­sa a mész­kő­szirt déli kilá­tó­ja. Alat­tunk a mély­ben Kis-Békás-szo­ros, szem­ben a fölé maga­so­dó Szur­dok-kő, távo­labb a Kis-Békás kiszé­le­se­dő völ­gye terül el. Ott ül az ölé­ben Alsó­kis­bé­kás elszórt tanya­vi­lá­ga. A XIX. szá­zad végén ebben a völgy­ben még fűré­szek dol­goz­tak, a faárut a patak men­ti faúsz­ta­tó csa­tor­nán szál­lí­tot­ták le, ám a víz elsöp­rő ere­je mára az épít­mény nyo­ma­it is elmos­ta.

Tovább­hald­va egy újabb kilá­tó­pont­ra, a Feke­te-torony­ra érünk. Ami­lyen monu­men­tá­lis­nak hat­nak a Békás-szo­ros szik­la­fa­lai oda­lent­ről, olyan szé­dí­tő­ek a mély­sé­gei ide­fent­ről. Ezek­re a szir­tek­re már keve­sebb turis­ta merész­ke­dik fel.

Ménes-patak völgye

Az Ani­nai-hegy­ség és az Almás-hegy­ség között kanyar­gó völgy­ben ter­pesz­ke­dik el a Méne­si víz­tá­ro­zó.

A Ménes-pata­kot egy pom­pás víz­esés is táp­lál­ja. Egy föld alól elő­tö­rő patak jó nyolc méter magas mész­kő­tu­fán cso­rog le, kiala­kít­va a világ egyik leg­szebb és leg­kü­lön­le­ge­sebb víz­esé­sé­nek tar­tott Bigé­ri-zuha­ta­got.

Ruszka-patak völgye

A Rusz­ka-patak völ­gyé­ben fel­fe­lé halad­va érjük el a gerin­cet. Innen észak felé cso­dás pano­rá­ma nyí­lik. A vég­te­le­nek tűnő rozs­da­bar­na erdő­ség­ből csak a Págy­es tar, beha­va­zott csú­csa emel­ke­dik ki. Tete­jé­re a piros jel­zés vezet, ahon­nan lenyű­gö­ző kilá­tás nyí­lik a Maros-völ­gyé­re.

Baranta-völgy

A magyar kul­tú­ra élte­tő öle, a gömör­pé­ter­fal­vi Baran­ta-völgy. Min­den évben itt kerül meg­ren­de­zés­re az Ősök Sar­jai Ünnep.

Ceszna-völgy

A Cesz­na-völgy egy­kor ter­mé­sze­tes hatá­rát képez­te hazánk­nak. Itt még meg­ta­lál­juk a haj­da­ni őrbun­ke­re­ket. Érde­kes­ség, hogy a hegyen még meg­ta­lál­ha­tó a magyar fenyő, azaz Pinus Hun­ga­ri­ca, ami Her­ku­les­für­dő egyik jel­ké­pe.