Grohot patak völgye

A zömmel vulkáni érchegység sajátossága, hogy felszínén néhol a mészkő is előbukkan. És azt már megtanulhattuk: ha egy vízfolyás mészkővel találkozik, abból mindig valami különös jelenség sül ki. Így van ez a Grohot patakkal is. A völgy mélyén egy barlangi folyosó tátong, amit Grohoti-sziklahídnak hívnak.

Piecky-völgy

Ha valaki a Glatz-fennsíkra akar feljutni, előbb-utóbb egy patakmederben találja magát. Épp ezeknek a keskeny sziklaszurdokoknak a bejárása adja a káposztafalvi túrák savát-borsát.

A közel 4 km hosszú Piecky-völgy alsó, szelídebb részét a patak egyedülállóan fehér mészkavicsai után Fehér-völgynek is nevezik.

Az addig békés völgy a középső részén egyre zordabb szakadékokkal övezett szurdokká alakul. A forrás és a torkolat közötti nagy szintkülönbség okozza, hogy a Glatz-fennsíkon még békésen folydogáló patakok egyre mélyebbre vájják magukat a mészkőmederben.

A szurdokba haladva érjük el a 13 méteres Nagy-vízesést, amely az első feltárók számára komoly kihívást jelentett. Itt van a karsztvidék leghosszabb létrája, a maga 50 fokával és 20 méterével.

A Nagy-vízesés fölött egy igen szűk hasadékban megyünk tovább. Ez a völgy legvadregényesebb része, ahol a falétrák közvetlenül a patakmeder fölött vezetnek.

A 10 méter magas Teraszos-vízesés egy barlang beomlása után alakult ki. A zuhatag több kemence alakú mélyedést vájt a sziklafalba, ezért is nevezik a völgyet piecnek, ami magyarul üstöt, kemencét jelent.

Túra a Mária-kőre

A Mária-kőre sűrű fenyvesben vezet az út. A túra első állomása a mészkőszirt déli kilátója. Alattunk a mélyben Kis-Békás-szoros, szemben a fölé magasodó Szurdok-kő, távolabb a Kis-Békás kiszélesedő völgye terül el. Ott ül az ölében Alsókisbékás elszórt tanyavilága. A XIX. század végén ebben a völgyben még fűrészek dolgoztak, a faárut a patak menti faúsztató csatornán szállították le, ám a víz elsöprő ereje mára az építmény nyomait is elmosta.

Továbbhaldva egy újabb kilátópontra, a Fekete-toronyra érünk. Amilyen monumentálisnak hatnak a Békás-szoros sziklafalai odalentről, olyan szédítőek a mélységei idefentről. Ezekre a szirtekre már kevesebb turista merészkedik fel.

Ménes-patak völgye

Az Aninai-hegység és az Almás-hegység között kanyargó völgyben terpeszkedik el a Ménesi víztározó.

A Ménes-patakot egy pompás vízesés is táplálja. Egy föld alól előtörő patak jó nyolc méter magas mészkőtufán csorog le, kialakítva a világ egyik legszebb és legkülönlegesebb vízesésének tartott Bigéri-zuhatagot.

Ruszka-patak völgye

A Ruszka-patak völgyében felfelé haladva érjük el a gerincet. Innen észak felé csodás panoráma nyílik. A végtelenek tűnő rozsdabarna erdőségből csak a Págyes tar, behavazott csúcsa emelkedik ki. Tetejére a piros jelzés vezet, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik a Maros-völgyére.

Hucsava-patak völgye és a Bátovi kőszikla

A kalderát átfűrészelő Hucsava-patak völgye az egykori kürtő belsejének sziklavilágához vezet.

A kék jelzésű turistaösvény kísér végig a Horháti-völgyön. Itt zakatolt egykor a Véglesből Kyslinkybe közlekedő erdei kisvasút is.

Egy kanyar után hirtelen az agglomerátumos maradványokat képviselő sziklák egyik gigászi képviselője a Bátovi kőszikla állja utunkat. Még elképzelni is nehéz, milyen lehetett, amikor ez a közel 14 méter magas és 8 méter széles sziklatömb egyszer csak levált a hegyről és a völgybe zúdult. Talán éppen arról a legendás szikláról mállott le, amit szlovákok hírhedt betyárjukról, Jánosíkról neveztek el.

Baranta-völgy

A magyar kultúra éltető öle, a gömörpéterfalvi Baranta-völgy. Minden évben itt kerül megrendezésre az Ősök Sarjai Ünnep.

Ceszna-völgy

A Ceszna-völgy egykor természetes határát képezte hazánknak. Itt még megtaláljuk a hajdani őrbunkereket. Érdekesség, hogy a hegyen még megtalálható a magyar fenyő, azaz Pinus Hungarica, ami Herkulesfürdő egyik jelképe.

 

Cserna-folyó

Vad sodrású folyó, éles kanyarulatokkal, hatalmas sziklákkal, zuhatagokkal. A Cserna a Kárpátok egyik legjobb vadvízi túra terepe.