A Dunaj­ec lenyű­gö­ző, roman­ti­kus búcsú­ját hazánk­tól Vörös­ko­los­tor­tól a leg­nagy­sze­rűbb a hagyo­má­nyok­hoz hűen tutaj­jal végig­jár­ni. A csak­nem 10 km-es sza­ka­szon a tuta­jo­zás eme nagy ügyes­sé­get és fizi­kai erőt is igény­lő mes­ter­sé­gét a gorá­lok űzik már évszá­za­dok óta. Koráb­ban még fát szál­lí­tot­tak ladik­ja­i­kon, azóta a kes­keny, kivájt fatör­zsek­ből össze­ál­lí­tott legen­dás vízi jár­mű­vek már csak a turis­tá­kat szol­gál­ják. A Kár­pá­tok tát­rai és besz­ki­de­ki vidé­kén élő len­gyel szár­ma­zá­sú gorá­lok ma is őrzik népi hagyo­má­nya­i­kat, ami jel­leg­ze­tes, míves nép­vi­se­le­tük­ben is meg­tes­te­sül. Úgy vall­ják, nagy­já­ból két­száz­ez­ren lehet­nek. Egy külö­nös, len­gyel-tót átme­ne­ti dia­lek­tust beszél­nek.

Ott­ho­no­san mozog a tutaj a sebes Dunaj­ecen, ami­ről érde­mes néhány szót ejte­nünk, mert nem akár­mi­lyen folyó­ja hazánk­nak. Egy­részt a víz­rajz tudo­rai úgy tart­ják szá­mon, mint — a Pop­rá­don kívül — hazánk egyet­len folyó­ját, mely nem a Dunán keresz­tül a Feke­te-ten­ger­be ömlik, hanem inkább a len­gyel Visz­tu­lát választ­ja és azzal érke­zik meg a Bal­ti-ten­ger­be. Közép Euró­pa leg­tisz­tább folyó­ja igen sok­fé­le hal­faj­nak nyújt élet­te­ret.

Csak kap­kod­juk a fejün­ket, erre­fe­lé ugyan­is min­den szik­lá­nak nevet adtak a gorá­lok. Itt van töb­bek között az öngyil­ko­sok szik­lá­ja, az anyós szá­ja és a hét kővé vált szer­ze­tes szik­lá­ja is, akik a legen­da sze­rint Isten által til­tott növé­nye­ket tép­tek a kolos­tor részé­re.

Tér­kép­ről, fan­tá­zi­ánk­kal és tuta­jo­sa­ink segít­sé­gé­vel pró­bál­juk beazo­no­sí­ta­ni a kanyar­ról-kanyar­ra fel­tű­nő szik­la­for­má­kat. A szur­dok leg­szű­kebb részen alig 12 méter szé­les a folyó. Ezt a sza­kaszt Rab­ló­ug­rás­nak neve­zik. A legen­da sze­rint ugyan­is a hír­hedt rab­ló­ve­zér, Jáno­sik itt tet­te pró­bá­ra a ban­dá­já­ba jelent­ke­ző­ket: aki­nek sike­rült átug­ra­nia a folyót, azt fel­vet­te sora­i­ba. Vízi uta­zá­sunk végé­hez köze­led­ve, a szűk­re sza­bott szur­dok utol­só kanyar­ja­i­ban a len­gyel olda­lon meg­pil­lant­juk a Pie­ni­nek any­já­nak is neve­zett Sólyom­kő szik­lá­ját. Az össze­té­veszt­he­tet­len szik­la­bérc falai füg­gő­le­ge­sen sza­kad­nak le a Dunaj­ec­be. Az Erdős-patak tor­ko­la­tá­hoz érve a Dunaj­ec elkö­szön a Fel­vi­dék­től és lom­hán Len­gyel­hon felé veszi az irányt. Az egy órás tuta­jút mel­lett a par­ton futó egy­ko­ri keres­ke­del­mi útvo­na­lon is végig­sé­tál­ha­tunk vagy bica­joz­ha­tunk a Dunaj­ecet kísér­ve.

Tuta­jo­zás és raft­ing ügyé­ben a Dunaj­eci Tuta­jo­sok Egye­sü­le­tét kell keres­ni. Haza­já­ró Egy­let tagok­nak a tuta­jo­zást díj­men­te­sen leszer­vez­zük! Ez ügy­ben hívd Jakab Sán­dort: 00421/908433762.

Hazajáró epizódban szerepelt:

• 2. rész: Pieninek — A Magurán túl, a gorálok földjén