Rózsahegy mellett fekszik Likavka. A falu feletti dombon a 13. században, Károly Róbert ajtónállója, bizonyos Dancs mester által építtetett vár várja az idelátogatót. Hunyadi Mátyás király is előszeretettel járt innen vadászni a kócsi erdőkbe, és sokáig lakott a falak között fia, Corvin János is. Aztán birtokolták a Zápolyák, a Thurzók és a Báthoryak is, majd miután a Wesselényi féle összeesküvésbe belekevert édesapja meghalt, az elárvult, 13 éves Thököly Imrének is innen kellett elmenekülnie. Az utolsó hír a várról, hogy 1707-ben Rákóczy kurucai elfoglalták.
Archives
Kossuth-szikla
Hargitafürdőről alig két kilométeres könnyű sétával érhető el a Kossuth-szikla, amit 1891-ben nagy ünnepség keretében neveztek el a kormányzóról.
Gyimesi-szoros (Gyimesbükk, Kontumác, Rákóczi vár)
Ahol a Kárenta-pataka beletorkollik a Tatrosba, ott húzódik az ezeréves határ. Felette egy dombon a völgy első római katolikus temploma, a kontumáci Nagyboldogasszony kápolna áll. Mellette közvetlenül világháborús katonai emlékhely fogad. A szorosban a MÁV legkeletibb őrháza található, ahol Bilibók Ágoston vasúttörténeti gyűjteménye tekinthető meg. Az őrház fölött, a Kőorr-hegycsúcs Antalok sorka nevű nyúlványán áll a romos Rákóczi vár, melynek szerepe mindig is a határ ellenőrzése volt.
Kútvölgyi Szűz Mária Engesztelő Kápolna
Hadimúzeum – Oroszka
A magyar többségű falu környékén a második világháború “végóráiban” megtorpant a front, majd iszonyú pusztítást maga mögött hagyva vonult tovább. Hogy ne merüljenek feledésbe a heroikus harcok hősei és áldozatai, erre tette fel az életét az oroszkai Zsákovics László, aki lenyűgöző hadtörténeti múzeumot rendezett be itt a két világháború emlékeiből.
A kiállított tárgyak anyaga részben az első, de javarészt a második világháborúban használatos fegyvereket, harci járműveket, kitüntetéseket, és az egyéb használati tárgyakat mutatja be.
Az Alsó-Garam-mente területén 1944 karácsonyától 1945 húsvétjáig állt a front. Zsákovics László a háború idejéből származó relikviákat gyermekkorától gyűjti, immár 30 esztendeje. Itt minden tárgynak története van. Jelenleg a kiállított anyag közel 1000 négyzetméteren terül el. A kézifegyverek száma jelenleg kb. 400 darabot tesz ki. Ám nem csak relikviák, egyenruhák és kézifegyverek sorakoznak itt százával. Repülőgép roncsok, nehézfegyverek, működőképes harcjárművek és különböző tüzérségi eszközök gondoskodnak arról, hogy rádöbbenjünk: valójában a Kárpát-medence (ha nem egész Kelet-Európa) legnagyobb magángyűjteményét tekinthetjük meg Oroszkán! Akinek ez nem lenne elég, azt minden év augusztusában felejthetetlen hadibemutatóval várják a múzeum területén berendezett hadszíntéren. A korabeli Garam-menti hadművelet alapján elnevezett, “Südwind” hadibemutató már sokéves hagyománnyá vált ugyan, de évről-évre megújuló koreográfiával eleveníti fel a második világháborúban itt zajlott véres harcokat.
Az Oroszkai Hadimúzeum Hazajáró Pont is egyben, így jó szívvel ajánljuk minden tagtársunknak elsősorban csoportos programként. A múzeum az év minden napján látogatható, ám előtte mindenképpen szükséges a tárlatvezetésről-, illetve igény esetén a szállásról, ellátásról egyeztetni a fenti telefonszámon!
Wass Albert emlékek a Maros-völgyében
A Marosba a Görgényi-havasokból érkező Szalárd patak völgyben, az Éltető család egykori vadászházánál bújik meg egy forrás, ahol előszeretettel üldögélt és alkotott Wass Albert. Emlékére tisztelői 2008-ban a forrást az íróról nevezték el, ám a tábla állítását a hatóságok megakadályozták. Nem messze a Szalárd torkolatától, a Maros túloldalán Palotailva felett a Funtinel patak völgyében érhető el a Funtinel-mező. Wass Albert: „A funtineli boszorkány” c. regényének színhelye, a bükkösökkel tarkított mező remek kilátást nyújt a környező hegyekre és a Kelemen-havasok főgerincére.
Csíkszentdomokos
Felcsík legnépesebb községe, a közel 7000 lakosú színmagyar település az Olt folyó partján. Itt született Erdély nagy püspöke, Márton Áron, akinek szobra, Szervátiusz Tibor alkotása a központban áll. A szent életű püspök szülőházát emléktábla jelöli. Az árpád-kori eredetű katolikus templom melletti iskola épületében kialakított múzeumban is lehetőségünk nyílik megismerkedni Márton Áron példamutató életútjával. A falu határában a Pásztorbükk nevű dombon gyilkolták meg 1599-ben az oláh vajda által felbérelt székelyek Báthory András bíborost, erdélyi fejedelmet.
Kolcvár
A Kendeffy család Árpád-kori legendás várának romjai a Malomvíz patak fölött magasodnak. A XIV. században épült vár tulajdonosai a Kendeffyek után a Kenderessy nemesi családok voltak. A rommal átellenben lévő parton egy XIII. századi, eredetileg római katolikus, ma már ortodox templom áll. Brazi település fölött a Sebesvíz patak völgyének egy eldugott sziklafalán 1896-ban emléktáblát állították annak emlékére, hogy 1882-ben a Retyezátban rendeztek vadászatot Rudolf trónörökös számára.
Menedékkő
A „szepesi lándzsás szék” a XII. században kapott önkormányzatot. Ekkoriban karsztvidékünket, mint „Szepesi erdő” említik az iratok, ahová a Szepesség lakossága vész esetén felhúzódhat. A vész pedig meg is érkezett a tatár képében 1241-ben, mire Jordán szepesi gróf (a Görgeyek őse) vezetésével a környék népe az itteni erdőkben és a karsztfennsíkon keresett menedéket. A tatár elvonulta után el is nevezték a hegytetőt Menedékkőnek, a történetet pedig maga Tompa Mihály is feldolgozta „Menedékkő” című regényében. A fennsíkon 1305-ben fogadalomból karthauzi kolostor épült, amelyet Vöröskolostornak neveztek el. Ide fészkelte be magát Basó Mátyás murányi rablólovag 1531-ben, és innen rémisztgette a Hernád-völgy utasait 18 éven keresztül. 1549-ben aztán elfogták, és lefejezték, a kolostort pedig Salm császári tábornok leromboltatta. Az elfeledett, gazzal benőtt romokat a 20. században kezdték feltárni.
A Menedékkő-fennsíkon a kolostor romjai mellett láthatjuk a hegység áldozatainak szimbolikus temetőjét, illetve a Kolostor menedékházat és a hegyi mentőszolgálat állomását. A menedékházban van étel-ital, és bérelhetünk a Kysel-szurdok via ferratájára felszerelést is. A közeli Rózsa-barlangban Hajts Béla kutatásai szerint a szerzetesek alkimista tevékenységet folytattak.
Tompa Mihály: Menedék-kő
Szepesben, Lőcséhez közel,
Erdőborított hegytetőn,
Ó zárda pusztult omladéka áll;
A régi templom- és cellákban
Sugár, magas fenyvek növének immár;
Mohos, halottas omladékra
Ifjan tenyésző zöld élet borúl.
Midőn honunkra rontva a tatár,
Határiban gyilkolt és égetett:
Vidéke rémült lakóinak
E rejtett zárda nyujta menhelyet,
S innen vevé nevét.
Idő s viszály később lerombolá,
És már csak tornya állt,
Repedt tornyában kis harang.
Csengő szavú, de néma régen.