Tarajka nem más, mint a Nagyszalóki-csúcs gerincének egy kiugró hegyfoka, vagyis taraja. Ide többféleképpen is feljuthatunk Ótátrafüredről. Sokan az 1909-ben épült Siklósvasúttal kapaszkodnak fel az 1285 méteren fekvő hegyfokra; a szerelvény közel 2 kilométeres pályáján 255 méteres szintkülönbséget küzd le, és mintegy 7 perc alatt siklik fel. A zöld jelzésen 45 perc alatt lehet felsétálni a Magisztrális út piros jelzése által is érintett Tarajkára.
A sikló végállomásánál száz évvel ezelőtt még csak egy szerény uzsonnázó-kioszk várta a kirándulókat, ma már elegáns “Sportszálló” áll a helyén. A teraszon el is fogyaszthajuk tízórainkat mielőtt tovább indulnánk magasabb céljaink felé. Mielőtt azonban engednénk a hegytömegek vonzásnak, érdemes egy röpke pillantást vetnünk visszafelé. Az ide vezető kocsiút utolsó kanyarjában áll ugyanis a Tátra nagy rajongója, és gyakori turistája, Szilágyi Dezső igazságügyminiszter emlékére felállított kioszk, amelyet a Kárpát Egyesület avatott fel még 1904-ben. A pihenőhely falát szebb időkben a névadó tudós domborműve díszítette, ám ma már csak hűlt helyét találjuk a medailonnak. Tarajkán sípálya is van, de legnépszerűbb téli látványossága a Jégtemplom, amelynek jégszobrászai minden évben más és más témát dolgoznak fel. A Jégtemplom ingyenesen látogatható novembertől áprilisig minden nap. Sokan fényképezkednek a 2,4 méteres, 350 kilogrammos medvével, Kuboval, amelytől azonban nem kell megijedni, mert vasból készült.
Itt van az Ótátrafüredről érkező Siklóvasút felső állomása, amit 1909-ben adtak át a nagyközönségnek. A vonat 8:30 és 19:30 között közlekedik, legfrissebb, svájci szintet közelítő árlistát a siklóvasút honlapján találunk. A vasút történetéről itt lehet többet megtudni.
(A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a Szilágyi Dezső kioszk.)
A Wesselényi család ősi fészke Zsibó. Kastélyuk a város felett magasodik. A család életébe annyi tett sűrűsödött bele, hogy az egy külön történelem könyvet megérne. Elég, ha az idősebb Miklósra gondolunk, aki kultúra ápoló és író is volt egyben. Zabolátlan jellemének köszönhetően nevezték a zsibói bölénynek.
Ma már a blokkházak uralják Zsibó látképét, a református templom szinte eltörpül közöttük. Kertjében az árvízi hajós, ifjabb Wesselényi Miklós szobra hirdeti: Nunquam retro – nem hátrálunk.
A Meszesi kapu stratégiai fontosságát már az ókori rómaiak felismerték, amikor itt építették fel katonai erőd-városukat, Porolissumot.
Traianus, Marcus Aurelius, majd Hadrianus után hosszú, néma évszázadok következtek, mígnem romjain I. Géza királyunk fia, Álmos herceg apátságot alapított.
Az erdélyi reformátusok központja volt egykor Zilah. De nevezetes iskolaváros hírében is állt. A 17. században alapított református kollégiuma ontotta magából a kiválóságokat. Közülük tán a legismertebb, Ady Endre, aki szoborba öntve tekint vissza egykori alma máterére.
A város legkiválóbb szülöttje Wesselényi Miklós, akinek főtéri szobra azt a pillanatot örökíti meg, amikor 1848-ban egy jobbágy vállára teszi a kezét, s azt mondja neki: Mi is szabadok vagyunk, ezentúl ti is szabadok lesztek.
Zólyom első vára itt volt a Jávoros oldalában. A hatalmas kiterjedésű erődítmény romjaiban is tiszteletet parancsol. Közép-Európa legnagyobb várának tartják. A hagyomány szerint falai között halt meg 1095-ben Szent László király. Innen igazgatták a hatalmas területű zólyomi erdőispánságot, amit csak a 14. században osztottak fel négy vármegyévé.
A várban két királyunknak is fából faragott szobrot állítottak. Itt őrködik Zólyom felett a városnak kiváltságokat adó IV. Béla, fején a Szent Koronával.
Jutott egy szobor az „Árpád-ház utolsó aranyágacskájának,” III. Andrásnak is.
Többek között a Polthári Soós, illetve Kürtössy család öröksége, a vízivár, amit a 15. században épített egy akkor még élő, természetes Garam-szigeten, Nógrád, Hont és Zólyom vármegyék alispánja, Polthári Soós János. Azt mondják, az alispán gyakori vendége volt a költő, Balassi Bálint.
Garamszeg még egy kastéllyal büszkélkedhet, a Géczy család udvarháza már 1775-ben épült.
A 16. században a Peckovics család népesítette be. Itt is megtaláljuk a görög katolikus ruszinok épített örökségének egy szép, 18. századi darabját, a Szentlélek tiszteletére szentelt fatemplomot. Szépen megújult és hála az Égnek nem bádog fedi, hanem, mint régen, zsindely.
De Zúgó nem csak fatemplomáról nevezetes, hanem az Árpád vonal egyik maradványáról is. Az épen maradt bunkert ma már egy élelmes, vállalkozó szellemű ruszin, Valeriy Kondes hasznosította, s egy egészen egyedülálló turista szálláshelyet alakított ki benne. A Grün Hof egy kis háborús múzeum is egyben.
A Toronyai-hágó fontos határátkelő hely volt az ezer éves magyar határon. Véres események tanúja volt, 1917. szeptember 17-én itt törték be a cári csapatok, melyek egészen Ökörmezőig vonultak. Katonáink szűk egy hónapig tartották magukat. Ennek állít emléket az itt található katonai temető.
Kisaranyos falu fölött emelkedve a meredek ösvény Feketevár romjaihoz vezet. A vár története a közeli aranymosó helyek tevékenységéhez kapcsolódok, valószínűleg a 13-14. században épült, és a 15. század folyamán már elpusztult.
