A Barna-hegyről visszatekintve egészen Pozsonyig ellátunk, s a Dévényi vár is egész különleges látványt nyújt innen. Azt mondják, Árpád is innen irányította a pozsonyi csatát.
Archives
Várkő-csúcs és a Vércse-tó
Huculföld ékköve, a Várkő. Aki földrajz- és történelemkönyvek helyett az életből szeretne tanulni történelmi hazánk északkeleti zuga, az ősi Máramaros múltjáról és természeti értékeiről, vagy csak egyszerűen meg akar szabadulni az aszfalt porától, látogassa meg a Visó-völgye rejtett kincseit és jöjjön fel ide körülnézni a Várkő keresztjétől.
A gerinc mellett található a Vércse-tó, ami egy hófolt eróziós tó, tehát nincs kifolyása, így amikor megnő a vízszintje, akkor a vize átcsurog a gerincen.
Dél-Hargita kúpjai (Kakukk-hegy – Mitács-puszta)
A Dél-Hargita legmagasabb pontja a Kakukk-hegy vulkáni maradványa. Tetejéről körbetekintve a Hargita közeli s távoli vonulatai bűvölnek. Távolabb északra a Központi-Hargita ragyog. Délkeletnek a Csomád-hegycsoport tagjai, előttünk keletnek a Csíki-havasok.
A Kakukk-hegyről hosszan ereszkedünk az erdő rengetegében, míg végre elérjük a Mitács-hegy alatti széles pusztát. A Mitácson nemcsak a hatalmas óriási bükkfa matuzsálemek, de a hely történelmi levegője is magával ragadó. 1849-ben, a véres Nyerges-tetői csata után szegény Tuzson János főparancsnok is itt, a Mitácson keresztül menekült a hontalanságba.
Innen aztán jól látható a Tusnádi-szorostól Felcsík felé emelkedő Csíki-medence.
Lucs-tőzegláp
A Dél-Hargita legnagyobb krátere a Lucs-kráter. Eltőzegesedett terület, mivel az Ormos patak lecsapolta a felszíni vizeket. Ritkaságszámba megy az itt található törpe nyír, amely a láprétegek növénye. A lágyszárú növények közül a tőzegáfonya és a tőzegrozmaring képviselteti magát.
Szentháromság-vízesés
A három ragyogó zuhatagból álló Szentháromság vízesés az Erdélyi-szigethegység „legtetejéről” a Nagy Bihar csúcs alól lezúduló patakokat tereli a Fekete-Körös fő ágába. Felfedezése természetesen Czárán Gyula nevéhez kötődik.
A 60 méteres esésű Atya, a 80 méteres Fiú és a 45 méteres Szentlélek vízesések a lenyűgöző látványt nyújtanak.
Mérági-szakadék
A Pannon tenger üledékeit kimosó Mérági patak alakította szakadékokat látványos vörös homokkőfalak szegélyezik. Mivel ma is igen aktív erózió zajlik a felszínen, a Mérági-szakadék folyamatosan bővül, s élesen kiásódott rozsdaszínű szakadékjaival egyre inkább kezd emlékeztetni – persze csak kicsiben – a pádisi Rozsda-szakadékra.
A kilátás viszont változatlanul szépséges: a Belényesi-medencében ülő apró falvak és szemben a végtelen Bihar-hegység néma vonulatai fölött csak a felhők cserélődnek.
Mögöttünk a Béli-hegység szakadatlan erdőkkel benőtt hátai hullámoznak.
Mézgedi cseppkőbarlang
A Királyerdő utolsó nyúlványának sűrűjébe, a Meziádi-patak mentén vezet az út, amely a Mézgedi cseppkőbarlangból ered. A barlang feltárása, leírása és látogathatóvá tétele a Bihar-hegység legnagyobb alakja, Czárán Gyula természetbúvár nevéhez fűződik. 1930-ban állított emléktáblája újra régi fényében ragyog a barlang előcsarnokában. A folyamatos feltárásoknak köszönhetően közel 5 kilométer hosszan járható barlangban az ásatások során őskori csontleletek, így többek között a mára kihalt barlangi medve nyomai is előkerültek.
Pontoskő
A Belényesi-medence peremén emelkedő Pontoskő remek igazodási pont. Alig 300 méter magas tetejéről széles madártávlati kép nyílik a Fekete-Körös felső völgyére.
Nagy-Szarvaskő
A Kőszegi-hegység második legmagasabb csúcsa a Nagy-Szarvaskő. A Nagy-Szarvaskő tetejét kereszt ékesíti, s egy csúcskönyv is a turisták rendelkezésére áll.