A Garcsin völgye egyike a legszebb havasi szorosainknak, egykori határátkelő. A Garcsin mezején az újonnan épült Pünkösdi rózsa turistaház várja a turistákat. A menedékház télen-nyáron nyitva áll a megfáradt vándorok előtt, igazi erdei specialitásokkal.
Archives
Muszka-tető és Tatrang
A Muszka-tetőről messzire látni a Barcaság rónaságán. Egészen a Hargita és a Csomád között áttörő Tusnádi-szorosig. Nyugatra ott van a Brassó fölötti Cenk-hegy, előtte a Keresztény-havas pipál a felhőben. Ezekben a hegyekben jegyezte el magát a vadászattal a tatrangi tanító, Kittenberger Kálmán. 1902‐ben innen indult első afrikai vadászkirándulására, hogy kalandos élete során a hétfalusi tanítóból a legnagyobb magyar Afrika-kutató, zoológus, vadászíró legyen.
Kittenberger Károlyról is híres Tatrang. No meg a szép díszes evangélikus templomáról, ami egy korábbi helyére épült, 1820-ban. A templom melletti gyülekezeti ház a közösségi programok mellett csángó néprajzi kiállításnak is otthont nyújt.
Borzsa-havasok gerince
A főgerinc felé tartva, ahogy kiérünk az erdőhatár fölé pazar kilátás fogad: előttünk a Borzsa gerince, a Nagy-hegy tömbjével már nagyon várja, hogy a hátára lépjünk. Visszafelé a Fehér-ág völgye, a Máramarosi Verhovina elszórt bojkó falvai, fölöttük távolabb az Északkeleti-Kárpátok havasai vérbeli Kárpátaljai tájképet varázsolnak elénk. Ha kicsit rájuk közelítünk, északnyugatról délkeletre, ott sorakoznak a Vereckei-Beszkidek ormai, közöttük a Pikuj ormával. Északra a Máramarosi-havasok, mögötte a Gorgánok is ott napoztatják csupasz hátaikat. Északkeletre a Toronyai-hágó környéki hegyek, sőt, még a Fekete-bérc is felvillantja magát.
A mesés körképbe feledkezve érjük el a főgerincet a Gemba-csúcsánál. Innen a gerinc mindkét irányába hosszan ellátunk.
Az Asztag-csúcs a Borzsa-havas ékköve. Innen ered a Borzsa folyó, amit egy kereszttel jelöltek meg.
Sipot-vízesés
Fülöpfalva fölött az erdőbe érve már egy fizetőkapun kell átmennünk. A potom összegért igényesen kiépített kirándulóhelyet és egy igazi varázslatot kapunk cserébe.
Kárpátalja egyik legnagyobb és legszebb vízesése, a Sipot 14 méter magasból vetődik le a sziklalépcsőkön.
A Csukás-hegység sziklái
A Bretocsa-hágónál hagyjuk el az Erdélyt Havasalfölddel összekötő utat, s a piros jelzéssel felkanyarodunk a Csukásra. Hosszan kanyargózunk felfelé, s ahogy kiérünk az erdőből, mögöttünk a szomszédos Baj-havas és a Grohotis görnyednek, előttünk meg kikandikálnak a fenyők közül a Csukás első látványos sziklaalakzatai, a Bretocsa sziklái.
A Bretocsa-sziklái között járva mintha a mesék birodalmába léptünk volna, a kővé meredt különleges alakok valósággal megelevenednek körülöttünk.
A Bretocsa-havas platóján, a csúcs megkerülésével a Tigáj-nyereg felé ereszkedünk. Vissza is térünk meseországba, ahol nincsenek gondok, csak a csodás alakok, akik újra és újra elvarázsolják a hozzájuk betérő hazát járó vándorokat. Szemben ránk köszönnek a Nagy-Tigáj óriásai, előtérben az elementáris Vörös-toronnyal. És a Tigáj sziklái közül “három ujj”, maga az Ördög ujjai mutatnak az ég felé.
És a mesés világ folytatódik: a Tigáj-nyeregből már a Csukás-csúcs felé kanyarodva egyszerre csak elénk áll a hatalmas Góliát torony, mintha épp Dávidra várva hencegne legyőzhetetlen erejével. Ilyen pompás díszkísérettel érünk fel a hegység legmagasabb csúcsára, a Csukásra. Innen belátni a teljes Barcaságot és a Székelyföld egy jó részét.
Ósánc
Az Ósánci-szoros Magyarország legdélkeletibb határátkelője. Az út mellett fekvő vámépületek, határőr laktanyák a régmúlt időkről tanúskodnak, de második világháborúban elesett német hősök is itt nyugszanak.
Tisza-holtág és a Gyöngysziget
A Dél-Bácska egyik természeti gyöngyszeme a Tisza-holtág, ami 19. század közepén, a Tisza szabályozásakor, egy nagy kanyarulat elzárásával keletkezett. A nádasokkal, mocsarakkal, erdőkkel és rétekkel övezett vizes élőhely igen változatos növény- és állatvilággal büszkélkedhet.
Gyöngysziget kiváló gyümölcs- és szőlőtermő vidék, hajdan mintagazdaságáról volt nevezetes, amit a törökbecsei földbirtokos, Rohonczy Gedeon virágoztatott fel. A bohém életű úr egy személyben volt feltaláló, országgyűlési képviselő, jégtáncos és kiváló zöldség- és gyümölcstermelő. Nemcsak kicsapongásairól volt híres, de hatalmas méneséről, kertészetéről, Tisza gyöngye dinnyefajtájáról, és főleg különleges szőlőjéről, az Algériából származó krokánról, amit 1890 után egyedi mikroklímájának köszönhetően az öreg kontinensen egyedül itt, a Gyöngyszigeten sikerült meghonosítani. A krokán muskotály bor világszerte felkeltette az arisztokrácia érdeklődését és számos uralkodóház asztalára felkerült. Aztán jött az összeomlás, a Rohonczy-kastélyt 1946-ban államosították, de folyamatban van a birtok visszaadása.
Torjai Büdös-barlang
„Büdös-fürdő telepről keskeny bokrok, fák és sziklákkal szegélyezett hegyi út vezet a Büdös-barlanghoz. Az út mellett itt-ott sírkövek fehérlenek, a melyek alatt a barlang áldozatai alusszák örök álmukat. E szerencsétlenek közül többen az igazság, mások a zsarnokság sujtó keze elől, sokan a szégyen vagy az élet elviselhetetlen terhének nyomása alatt kerestek és találtak itt menedéket. Közeledvén a barlanghoz, megcsap bennünket a kiáramló kénhidrogén szaga; még egy fordulat, s megnyílik előttünk a szikla-hegy, a Büdös-barlang óriási torka ásít felénk. Dante ilyennek képzelte magának a poklot, sötét borzalmaival. Bemenve, végtagjainkat sajátságos melegség járja át. Addig, míg szájunk, orrunk az alsó rétegből kiér, bátran lélekzelhetünk; az alsó gázrétegben azonban csak visszatartott lélekzet mellett járhatunk, mert egy lélekzetnyi a gázból már öl. A gázfürdő élettani hatásánál fogva már sok rheumatikus bajnak volt gyógyítója. (Hankó Vilmos)
A Büdös-hegy igazi vonzerejét a törésvonalai mentén feltörő vulkáni gázömléseknek, és a szénsavas ásványvizeknek köszönheti. A Sósmezőről a kék és piros pont jelzés vezet a hegycsoport ikonikus pontjához, egy természetes mofettához, a Büdös-barlanghoz. Az üreg nem természetes módon jött létre, egy kénbánya felhagyott tárnája volt. 1892-ben Apor Gábor falaztatta ki faragott kövekkel a 14 méter hosszú üreget, majd ajtót szereltetett rá, melyet naponta csak bizonyos időre, állandó felügyelet mellett nyitottak ki. Jelenleg a barlang szabadon látogatható, az üreg két oldalán padokat helyezek el. Erről a barlangról írt Sánta Ferenc a Sokan voltunk című novellájában. A gázelegyben található kén-hidrogénből terméskén csapódik ki a barlang falára, ezt bizonyos magasságig sárga kénréteg borítja. Ez egyben a gáz szintjét is jelzi, ez alá ne hajoljunk!!
Ha feljebb megyünk a Büdös-hegyen, még több kisebb-nagyobb, gázkiömléses kőfülkét és barlangot találunk. A Büdös-barlang mellett ott van mindjárt a Timsós-barlang, amely azonban más gázösszetételű és ki sincs építve. Kissé feljebb van a Madártemető, ami egy beszakadt kénbánya mélyedése, amelyben felhalmozódott a széndioxid. Az alacsonyan repülő madarak, ha a gáz szintje alá szállnak, rögtön elpusztulnak. A pár négyzetméteres süppedésbe lépve mi is érezhetjük lábunkon a forróságot. Pár méterre nyílik a Gyilkos-barlang, amely telve van széndioxiddal, ezért ebbe be se lépjünk! Mindezek a helyszínek egy tanösvényre vannak felfűzve.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a Büdös-barlang bejárata.
Magasság: 1052 m
Nyitva: 0-24
Megközelítés: Sósmezőről a kék és piros pont jelzés (850 méter; 20 perc; 152 méter szintemelkedés).
Mohos-tőzegláp
„Ez a halál országa valóban. A mostani neve „Mohos”, népies elnevezéssel „Kokojszás”. Az ember teste végigborzad, mikor azt a tájt először meglátja. Sással benőtt zsombikok, mintha ezernyi sírhalom volna egy rakáson, köztük egy-egy nyomorék lucfenyő, egy göcsörtös árvanyírfa, bársonynak látszó halmok, kövér mohából. S azon az elijesztő páston alul az ismeretlen mélység. Ennek a halálos vidéknek még a tájára sem merik hajtani a marháikat a pásztorok. A mohos lapály száz meg száz gömbölyű tengerszemmel van behintve, olyanok azok, mintha ablakai volnának egy föld alatti világnak.” (Jókai Mór: Bálványosvár)
Az 1050 méteres magasságban fekvő Mohos-tőzegláp a Csomád-hegység ikerkráterének északi kráterét tölti ki, a Szent Anna-tó nagyobbik, idősebbik testvére. A népi nevén Kukujzásnak nevezett tőzegláp körülbelül négyszer nagyobb kiterjedésű volt, mint kistestvére. A Mohos-kráter feltöltődése a keleti oldalán található vulkáni törmelék gyors lepusztulásának, valamint a kráterből eredő Veres-patak eróziós tevékenységének együttesen köszönhető: a hajdani krátertó fokozatosan alakult át magashegyi felláppá. A tőzegláp több mint tíz méteres, mintegy 3 millió köbmétert kitevő tőzegvastagságával és 80 hektár területével egyedülálló Európában, egy darab déli tundra. Legnagyobb hossza 1000 m, szélessége 800 m. A láp vízutánpótlását a csapadék biztosítja, ezért nedvességi mutatói nagyban függnek az évszaktól és a csapadékmennyiségtől. A Mohosban élő, jégkorszaki reliktumnövények, mint például a kereklevelű harmatfű szigorúan védettek. A láp sajátos növényvilágát az időszakos legeltetés, a szabályozatlan turizmus és a terjedő erdei gyümölcsgyűjtés végveszélybe sodorta, de a 2000-es évek elején a természetvédelem pallósort épített, ami megmentette a pusztulástól. A Mohos ma is csak vezetővel látogatható.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a Mohos-tőzegláp kis tava.
Magasság: 1049 m
Nyitva: a tőzegláp szezonban, májustól októberig reggel 9-től este 7-ig, szezonon kívül reggel 9-től este 5-ig látogatható.
Megközelítés: a parkolótól a piros jelzésen 460 méter.
