A Zsibrai forráskúpon az 1776-ból való Szent János kápolna őrködik a táj felett. A kápolna alatt buzog fel a föld alól egy kis gejzírként a zsibrai szénsavas forrás.
Archives
Branyiszkói-hágó
„Az ördög vigyen el, ha át nem megyek rajta.” – így szólt 1849. február 5-én Guyon Richárd ezredes, amikor feltekintett a császári erők bitorolta Branyiszkói-hágóra. Mert ha egyszer a haza, és Görgei Artúr, a feldunai hadtest tábornoka azt kívánja, hogy szabad legyen az út Kassára, akkor szabad is lesz. A szabadság harcosai rendületlenül törnek előre, élükön Guyon ezredessel, fel a gyilkos meredélyen, és a császári pergőtűz közepette szuronnyal vetik ki az ellenséget állásaiból. Éjfélre jár, mire az utolsó osztrák is eltakarodik a hegyről. Így tette a „branyiszkói hős” szabaddá az utat Kassa felé, hogy a Görgey-hadtest egyesülve a magyar fősereggel, közös erővel indulhasson a dicsőséges tavaszi hadjáratra.
Karancs
A vulkán legmagasabb pontja a palóc Olympos, ahova a kápolnától egy szép erdei ösvény vezet. A régen Törésnek is nevezett Karancs tetejére 1989-ben épült kilátó, ahonnan teljes körpanorámában gyönyörködhetünk. Keletről Salgótarján fölött a Medves várromokkal tűzdelt vidéke köszön ránk. Nyugatra az Ipolyon túl a Cserhát dombos vidéke hullámzik a Börzsönyig. Délre a Mátra bérce zárja a látóhatárt. A hegy lábainál a Karancs környéki apró falvak szóródnak szerteszét. Köröttük megművelt szántók, legelők, erdők tarkítják a hullámzó dombvidéket.
Páris-szurdok
Nógrádszakál határában, az Ipolyba ömlő Páris-patak szurdokvölgyét palóc Grand Canyon-nak is hívják. A néhol 20 méteres sziklákkal szegélyezett keskeny szurdok medre általában száraz. Csak nagyobb esőzések és olvadások idején zúg benne vízfolyás. Egy ősi folyó nyomán kialakult üledékes kőzetbe vágta be magát a Páris-patak, felszínre hozva a hordalék megkövesült rétegeit.
Ipolytarnóc
Világra szóló ősmaradvány park várja az idelátogatót Ipolytarnócon, amely a Karancs vulkán kitörésekor betemetett miocén kori kincseket őriz. Már a bejáratnál az egykori szubtrópusi erdő megkövesedett fa maradványai jelzik, egy valóságos ősvilági Pompeiben járunk, ahol miközben pusztított a vulkán, ősi élet nyomait konzerválta az utókornak.
A turistákat tanösvény várja, ahol az itt élt különleges állatok rekonstrukcióival ismerkedhetnek meg.
Zsibrid-csúcs
A Patuch nyereg irányjelző táblája a zöld jelzésre terel minket, ami meredeken visz fel a Zsibrid csúcsára. A tanösvényen ereszkedve a kővilág újabb ikonikus alakja esik utunkba. Isten tudja, meddig tűri még a hatalmas Buzogány-szikla a szelek és vizek marcangolását.
Szulyói sziklák
A Ricsóváralja felett elterülő hegység központi részéből, a Rohács, vagyis Szarvas csúcs alól pazar a kilátás. Mint az óriások arénája, úgy fest innen a három oldalról sziklás gerincek övezte szulyói völgykatlan, közepén Szulyóváraljával, fölötte a Szulyó várát hordozó sziklaormokkal. A távolban még a Manin csúcsok is ott figyelik, hogy küzd a katlan mélyén a múlt a jelennel.
A piros jelzésen tovább haladva a Szakáll-csúcs oldalában testközelből is megismerkedhetünk a sziklaóriásokkal.
A Szulyó-hegyek kétágú villára hasonlító gerinc nyugati ágán folytatjuk utunkat Szulyó vára felé, amit a zöld jelzésen haladva érünk el. Szűk és meredek sziklalépcső járat visz fel a Szulyói várba, amelynek csekély maradványait alig lehet megkülönböztetni a környező szikláktól.
A középkorban a Szulyovszky család birtokolta, de csak veszély esetén jöttek fel a menedékvárba. Az ostromok is elkerülték nehezen megközelíthető falait, így még a 18. században is igen jó állapotban volt. Aztán miután a faluban megépült a főúri kastély, a sasfészket végleg elhagyták birtokosai, mígnem a magányos erődöt 1763-ban egy tűzvész végleg felemésztette. Azóta a sziklákkal és a múlt emlékeivel együtt porladoznak maradékai.
A zöld jelzésű tanösvény a természet egy újabb csodás alkotásához vezet. A Szulyói-hegycsoport egyik legszebb sziklaképződménye a 13 méter magas Gótikus kapu.
Kerka Nemzeti Park
Kirándulóhajóra szállva Közép-Dalmácia legnagyobb folyóján, a Kerkán, mely olyat alkotott Knintől idáig, hogy 1985-ben Nemzeti Parkká nyilvánították karsztvidékét. A Dinári-hegységben eredő folyó, sziklafalak között vízeséseket, tavakat alkotó 72 km-es útja végén torkollik az Adriai-tengerbe. Legszebb szakasza rejti Európa egyik kiemelkedő madárélőhelyét, 10 halfaja pedig a világon egyedül itt található.
A Skradini Nagy-vízesés, a Kerka leghosszabb zuhatagja. A vízből leülepedett kőzet, a mésztufa gyakori jelenség a dinári karszt felszíni vízfolyásaiban, de ritkán épít olyan pompás vízeséseket, mint amilyeneket itt, a Kerka folyón. Ezen a 400 méter hosszú és 100 méter széles szakaszon 17 lépcsőn zuhog alá, összesen 47 méter szintkülönbséget leküzdve.
Egyik felsőbb lépcsője mentén 1875-ben kilátó épült, ahonnan Ferenc József császár és felesége, Sissy királyné csodálták a Kerka habfürdőjét.
A folyón ma is működő vízimalmok a 19. században főleg gabonaőrlőként szolgáltak.
A monarchia korát idézi a Kerka vízerőmű is, amely 1895-ben kezdte meg működését, mindössze két nappal Tesla Niagara vízesésen található áramfejlesztőjének megnyitása után.
A felduzzasztott Kerka közepén található Visovac-sziget. Az 1440-es években építették a ferencesek a Kegyelmes Anya kolostort és a Szűzanya templomot. Azóta rendszeresek a zarándoklatok a szigetre.
A folyó eget verő mésztufa sziklafalak közé vájt kanyonjába emelkedünk felfelé. A hosszú falépcső egy kilátóhoz vezet. A kanyon e tölcsérként szétterülő részét a dalmát népnyelv csak Nyakláncnak nevezi.
Omis és a Cetina-szoros
Ki tudja, Béla király talán ezt a csodát is látta, ahogy Omisnál a Cetina folyó rést üt a hatalmas mészkőtömbön és szűk sziklaszoroson tör át a szirteken, hogy beleolvadjon a végtelen adriai tengerbe. Micsoda látvány ez. Ha tudnának mesélni a sziklaóriások és az omisi kalózok középkori fellegvárának romjai, talán elmondanák, mit érezhetett az üldözött uralkodó.