Az első igazán markáns csúcs, a Nagy-Szetea. Innen már látható a Páring központi része. A cirkuszvölgyek aljában gyönyörű tengerszemek láthatók.
Archives
Királyok útja
A Lotru és a Páring-hegység közötti völgyben fekszik a Lotrufő-menedékház, ideális kiindulópont a gerinctúrához. Az Oltot kereső Lotru völgyében indulunk felfelé. Régi krónikák szerint a folyó és a szomszédos hegy a vidék egykori uráról, Lothar teuton vitézről kapta a nevét, akit II. Endre királyunk bízott meg a Vöröstoronyi-szoros felügyeletével.
Elhagyva a folyó völgyét, a Lotru-hegység füves hegyhátainak búcsúpillantásai kíséretében egyre magasabbra kapaszkodunk a Transzalpin aszfaltútján. A Kárpátok legmagasabb átjárója, a Királyok útja ez, amely 2000 méter fölötti magasságban kel át Erdélyből Olténiába. A ma már végig járható látványos autóút a motorizált turisták kedvelt célpontja.
A Muntinu alatti hágóról északra kitárulkozik előttünk a Páring szaggatott paravánja. Na, ez az a pont, ahonnan már nem lehet visszafordulni. Aki innen megpillantja a markáns kiemelkedéseket, a legközelebbi Mohort vagy éppen a Nagy-Szeteát, már nem tud ellenállni vonzerejüknek.
A főgerincre még az Urdele-hágó alatt kanyarodik fel a Papusa felől érkező piros sáv jelzés.
Szinnai-kő
A kaldera gerincívét nagy kőtömbök szabdalják. Közülük a legtekintélyesebb a Szinnai-kő sziklabérce. Fémlétrákon mászunk fel a bástya tetejére, ahonnan páratlan kilátás nyílik az egész vonulatra, Ung és Zemplén vidékeire.
Délen a zempléni síkság nyújtózik. Odafent az Északkeleti-Kárpátok vonulatai húzódnak. Alattunk a kaldera 400 méteres mélyedésében a Szinnai-tó tükröződik. Szemben a Vihorlát legmagasabb csúcsa is kikandikál.
Nagy-Csukár
A karsztfennsík lapos tetőszintjére, a Nagy-Kazán-szorost határoló Nagy-Csukár sziklás peremére érve nehéz eldönteni, hogy szemből a Mirocs-hegy sziklaormairól, vagy innen lenyűgözőbb-e az Al-dunai panoráma.
Mirocs-hegy (Nagy-Böglyös)
A Mirocs-hegy oldalában megbújó apró szerb falvakban, dacolva a változó időkkel, az emberek ma is főként gazdálkodással foglalkoznak.
A vegyes erdőben jelzett ösvény a Mirocs-hegy karsztfennsíkjának peremére vezet.
A Nagy-Böglyös mészkőszirtjéről egy klasszikusnak mondható kárpáti kép tárul elénk: a Duna szalagja a Kazánok fehérlő hegyeinek szűk rései között kanyarog. A szirtek mögött a Kárpátok legdélibb hegye, az Almás-hegység vonulatai hullámoznak. Északkeletre halványabban már a Mehádia-hegység is feltűnik.
Kazán-szorosok
Az Al-Duna leglátványosabb szakasza a 150 méter széles, és több, mint 70 méter mély vizű szurdok, a Nagy-Kazán-szoros. A Kazánok között a Duna egy rövid szakaszon kiszélesedik. Éppen itt, a dunatölgyesi öblözetben van a meder legmélyebb pontja, több mint 80 méterrel a víz alatt.
Aztán újra közelebb hajolnak egymáshoz a sziklafalak: és már hömpölyög is tovább a folyam a következő szűkületen, a nem kevésbé látványos Kis-Kazán-szoroson.
A Vaskapu áttörhetetlen roppant bérctömegén az első rést a rómaiak ütötték. A hajók vontatását is biztosító hadiút építését kiteljesítő Traianus császár művét örökítette meg a Miroc falában egy emléktábla. Ám a munkálatok már Tiberius idején elkezdődtek. Abban az évben, amikor a rómaiak épp a szoros jobb parti sziklafalába vájt út építésével foglalatoskodtak, pár ezer kilométerrel odébb, a jeruzsálemi Golgota hegyen épp egy Jézus nevű férfit feszítettek keresztre.
Az Alacsony-Tátra gerince
A Praszivá és a Szalatin tövében, a Lúzsnai-katlanban hosszan elnyúló hegyi falu Lúzsna. A falu közepén álló kőkereszt különösen kedves számunkra. Felirata néma tanújele a Tátra-vidék magyar múltjának. A települést 1669-ben Thököly István árvai főispán alapította felső-árvai gorálok betelepítésével. A bányászat hanyatlása után lakói főként állattartással és erdei munkákkal foglalkoztak, ma már a turizmus is fejlődő iparág errefelé.
A község ideális északi kiindulópont az Alacsony-Tátra főgerincére. Csak egy-egy komolyabb csúcsra kell meredekebben kapaszkodni, mint például a Latibori-hegyre. Innen keletre már egész szépen kirajzolódik a Chabenyec súlyos tömbje. A sűrűsödő sziklakibukkanások, az erősödő szél és hűvösebb levegő jelzi, hogy a Chabenyec hatalmas gyephavas jellegű gránit tömbje már közel 2000 méterrel emelkedik a tengerszint fölé. A magashegyi élményt erősíti, hogy a csúcs északi oldalait sziklás szakadékok és katlanok szegélyezik. A Chabenyecről azonban csodálatos körkilátás tárul elénk. Észak-nyugatra a Kis- és a Nagy-Fátra vonulatai sejlenek elő. Északra alattunk a Liptói-medence terpeszkedik, felette a Liptói-havasok paravánjával. Keletre a mellékgerinc kiemelkedése, a Szkalka, mögötte a főgerincéből kinövő legmagasabb csúcsok, a Deres, a Chopok és a Gyömbér sorakoznak.
Vit-havas környéke
A Vit-havas nyakáról remek kilátás nyílik mészkőszirtjére.
A Lapos-kapun lépünk be a Hagymás újabb tömbje, a Lapos-havas világába. Virágokkal tarkított havasi legelőjéről elénk tárul a Békás-szoros és környéke szurdokvölgyeinek, mészkőfalainak különleges tájképe: A Kupás-havas, és a Cohárd tömbjei mellett a Lapos-kanyon sziklája is ott tátong meghasadva.
A Lapos-havas délkeleti végét a Csurgó csúcsa koronázza. Tetejéről északra is átlátunk, a szomszédos Zsedán-havas tömbjének sziklavilágára, ami mögött már a Csalhó bércei is előbukkannak.
Javorina-csúcs
Ha az időjárás engedi, csodálatos kilátás nyílik a Javorina-csúcsról a környező hegyekre.