A Kopácsi-rét mocsaras, erdős-mezős zuga az ősi pannon táj egyik utolsó apró emlékdarabkája, egyben Európa egyik legjobb természeti állapotban megőrzött ártéri területe.
A Dunai-puszta legelőin a természettel szerves összhangban gazdálkodnak. Ennek jelei az őshonos szürke marhák, amelyek minden évszakot a legelőn töltik.
A Kopácsi-rét Természetvédelmi Park, jól kiépített fahíd labirintusa az ártér rejtett kincseihez vezet. Nagyobb áradások idején hatalmas területeket áraszt el a víz, a holtágak és a lápterületek között kisebb-nagyobb talajszigetek emelkednek. A régi időkben ember volt a talpán, aki eligazodott az ingoványban. Persze ma már megváltozott a kép, az útvesztőkön kényelmes tanösvény vezet és sajnos az évtizedek vízszint csökkenése lassan elapasztja a tavakat és mocsarakat. A ritka és veszélyeztetett növény- és állatfajok miatt a Kopácsi-rét Európa egyik legjelentősebb vizes élőhelye. Főleg hatalmas halállományáról és madárvilágáról ismert. Amióta korlátozzák a halászatot, a kopácsiak elsősorban a természetvédelemre és a turizmusra építenek.
A víz mellett fekvő Kopács református temploma is a megújuló magyar közösség erejét hirdeti. A 1991-es háborút megszenvedett épület a magyarok összefogásával épült újjá.
Az évszázados elszigeteltségnek, a vízzel való sajátos kapcsolatának köszönhető természeti és néprajzi „ősállapot” megőrzéséről és átörökítéséről szól a falu legnagyobb ünnepe, a Kopácsi-halásznapok.
Évről-évre ezrek jönnek össze, hogy közösen ünnepeljenek és emlékezzenek a halászősökre.
A központban természetesen a halételek vannak, melyek közül a halpaprikás és a csiptetős ponty a legismertebbek.
Az Erdélyi Kárpát Egyesület hozta létre nemrégiben a Budvárra vezető Budvár-Csicser Tanösvényt, amely 10 kilométer hosszan 8 információs tábla segítségével vezeti végig a vándort a környék flóráját és faunáját, de a két csúcson, Budváron és Csicseren egy-egy legendával ismerkedhetünk meg.
Úgy regélik, Budvárat Attila testvére, Buda vezér építtette, aki itt is van eltemetve. Itt székelt a székelyek főrabonbánja, s amikor Árpád vezér bevonult keletről, véreire lelve, szerződést kötött velük, amelyben kőbe vésték, hogy a székelyek vezére továbbra is a főrabonbán marad. E helyen mondták ki a keresztény hitre való áttérést is. Aztán eljött az 1241-es esztendő, amikor irdatlan tatár sereg tört Erdély földjére. Háromszáz hős székely próbálta feltartóztatni a kutyafejűeket, de végül győzött a túlerő. Ekkor veszett az örök emlékezetbe a védőkkel együtt a vár is.
A tanösvény mellékútja a Budvár és a Csicser közötti mély szurdokvölgybe vezet. A szűk szurdokból felemelkedve egy tágas tisztásra, a Hodgyai-legelőre érünk. A piros jelzésen emelkedünk tovább a Fehér-Nyikó és a Nagy-Küküllő közötti hullámos dombvidéken. A legelő keleti pereme a Csicser lármafás tetejében végződik.
Az Öreghavas csúcsplatója oldalában érjük el a Zengő-köveket. Az „Éneklő köveknek” is hívott kristályos kőzetű sziklakibukkanás neve onnan ered, hogy erős szélben gyakran misztikus, sípoló hangot hallat.
A Bujor és a Sashegy között, a Podsági-szoroson keresztül érjük el Bélavárat. Innen csodás kilátás nyílik a környező hegyekre.
Az Aranyos mellékvölgye csodálatos szurdokvilággal rendelkezik. Az első szoros az Aranyosronk felett nyíló gigászi Ronki-szoros. A nagyszerű látvány az Aklos pataknak köszönhető, amely évmilliók munkájával fűrészelt magának szűk medret az 500 métert is elérő mészkőfalak között.
A Ronki-szoros pereme már egész magashegyi jellegű. Pedig ezek az ormok nem érik el az ezer métert. A merész kúpok és a szurdok mélységének kontrasztja mégis monumentálissá teszi a látványt.
A Polyána szabályos vulkáni kalderáját csak a Hucsava-patak volt képes átfűrészelni, így a kalderában lehulló csapadék a Horháti-völgyön keresztül távozik az egykori kráterből. A völgyön a kék jelzés vezet keresztül, amely látványos sziklaformációkat is érint. Felfelé haladva a völgyben, egy jobb kanyar után az agglomerátumos maradványokat képviselő sziklák egyik gigászi képviselője, a Bátovi-kőszikla állja utunkat. Még elképzelni is nehéz, milyen lehetett, amikor ez a közel 14 méter magas és 8 méter széles sziklatömb egyszer csak levált a hegyről és a völgybe zúdult. A völgyben zakatolt egykor a Véglesből Kyslinkybe közlekedő erdei kisvasút is.
(A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a szikla.)
Alsómicsinye szélén a vulkáni múlt ajándékai, a micsinyei travertínó források nyújtanak hűsítőt. Ezek az ásványokban gazdag szénsavas források és a környékükön kicsapódó mésztufa képződmények különleges természeti értéket képviselnek. Összesen 4 forrást találunk itt, melyek közül a főúthoz legközelebbi van kiépítve, viszont a többihez is pallósor visz. A forrásokat Alsómicsinye és Cserény közt találjuk a főút mentén, ahol le is tudunk parkolni.
(A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a “házikós” forrás.)
A Polyána egyik közismert ékessége, a külső vulkáni koszorú legnagyobb zuhatagja, a 23 méter magasból alázúduló Bisztra-vízesés, amely ezzel a magassággal az Északnyugati-Kárpátokban is az elsők között van. A 983 méter magasan alázúduló vízesés a lávafolyam egy részének lesüllyedésével keletkezett.
Aki a Polyána csúcsát érkezik meghódítani, az általában ezt a zuhatagot is felkeresi. A vízesést autóval Herencsvölgytől a Polyána Hotelhez vezető hegyi úton közelíthetjük meg. A parkolótól már a tanösvényen kell leereszkednünk a vízeséshez, amely mentén lépcsők és láncok segítik a turistát. Szintén a vízeséshez vezet a Gyetvát és a Polyána Hotelt összekötő zöld turistaút is.
(A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a vízesés.)
A Polyána déli oldalán számos nagyszerű andezit sziklaformációval találkozhatunk, melyek közül a leglátványosabb a Kalamárka sziklabirodalma. A nevezetes andezit sziklatornyok két csoportban tornyosulnak. A lenti, hosszan elhúzódó alakzat déli pereméről a Szalatnya-völgyére, Gyetvára és távolabb a Jávoros környéki hegyvidékre nyílik kilátás. Érdemes a tövébe is lemászni, hisz onnan mutatja igazán markáns arculatát. A kis vulkáni platót övező, több mint 10 méter magas sziklafalak, kémények és tornyok a lávafolyam elülső részének fagyeróziója során keletkeztek.
A Kalamárka sziklavilága nemcsak a geológusok paradicsoma, de kedvelt gyakorlóhelye a sziklamászóknak is, akik összesen több, mint 400 út közül válogathatnak.
A felső sziklacsoporthoz kitáblázott tanösvény vezet, amely segít eligazodni a Polyána vulkáni múltjában. A felső Kalamárkát érdemesebb a tövében körbejárni. Peremeiről a sűrű erdő miatt már korlátozottabb a kilátás. A Kalamárka egyébként jelentős régészeti lelőhely is, sziklái egy bronzkori vár maradványait őrzik.
A Kalamárkát a Rudna magistrala (az Aranyosmarótot a Stolicával összekötő Ércút) piros sávján közelíthetjük meg, de Gyetvából autóval is el lehet ide jutni.
(A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a felső Kalamárka szikláinál van.)
