A Király-hegy északi oldalán ered a Hernád, hogy aztán 286 kilométeres kanyargós útja végén a Sajóba torkoljon.
Archives
Pogorului-csúcs
A Pogorului-csúcsra igyekezvén klasszikus érchegységi látkép szegélyezi az utat. Jellegzetes erdők, legelők és kúpok szabdalta tájak húzódnak mindenfelé. Elszórtan itt-ott elhagyatott bányák éktelenkednek. A Nagyalmás felett érjük el a csúcsot, ahonnan csodás panoráma nyílik. A Zalatnai-hegység kiterjedt, fennsík-szerű dombvidékes tájából jellegzetes kúpok emelkednek, ezek teszik markánssá a vonulatát. Közülük is kiemelkedik a Neagra hegyes csúcsa, ami mellett már a legmagasabb pont, az 1170 méter magas Fericsel emeli fel a fejét.
És amitől még különlegesek ezek a hegyek, azok a mélységeikben meghasadó méretes sziklaszorosok. Ilyen a Glódi-szoros is, hatalmas csillogó mészkőszikláival.
Vörös-szakadék
A Székásmenti-dombság nyugati szélén tátong a Vörös-szakadék. A jó 800 méter széles és 100 méter magas természeti ritkaság egy törmelékes-üledékes kőzetrétegben alakult ki, valószínűleg egy hatalmas földcsuszamlás következtében. Erodált felszíne már messziről ragyogtatja vörösagyag, homokkő, márga és mészkő öltözetét.
Szárkő-csúcs
A csúcson a panoráma magáért beszél. Innen egészen ellátni a Godján imponzás ormaira, a Retyezátra és a Páring vonulatára. Itt, a csúcson is található meteorológiai állomás, ahol mindig szívesen látják a vándort.
Bem-forrás
A Szárkő időjárását meghatározza, hogy a nyugati sík felől érkező légtömegeknek ez az első kétezer métert meghaladó akadálya. A hegységben erős szelek uralkodnak, egy évben jó, ha egy-két nap van, ami szélmentes, míg a fagyos napok száma eléri a 228-at. Ezért is épült itt több meteorológiai állomás, melyek a nyugatról érkező időjárási frontokról közvetítenek adatokat. A Kuntu állomást az 1960-as években építették. A ház mögött egy forrás bújuk meg, ami az 1848-49-es eseményekre emlékezteti a hazajáró vándort. A környéken sokan tették le a fegyvert, köztük Bem apó is. A forrás róla kapta a nevét, hiszen a legenda szerint ivott belőle.
Kis-havas
A Szárkő hegytömb középső részét képező Kis-havas tövében a múlt század elején kiépült üdülőtelep a bánsági természetbarátok és a téli sportokat kedvelők egyik legkedveltebb kirándulóhelye.
A Kis-havas népszerűségét a Magyar Turista Egyesület 1914-ben megalakult Szörénységi Osztályának köszönheti. Pedig alig 6 évük volt csak a hegyvidék megismertetésére, hisz Trianonnak még arra is volt gondja, hogy megszakítsa a havasok feltáró munkálatait.
Dél-hegy
A csomafalvi Dél-hegy csúcsa erdővel borított, de sziklapereméről így is rálátunk a Hagymásra, a Gyergyói-havasokra és távolabb még a Csalhó körvonalai is előtűnnek. Közvetlenül alattunk meg ott terpeszkedik a Gyergyói-medence.
Csudáló-kő
A kő tetején egy fakilátó segít a körpanoráma megcsudálásában. A monda szerint a tartárjárás idején ide menekültek fel az emberek a Gyergyói-medencéből, és innen „csudálták”.
Őrhegyi tanösvény
Az ősvulkáni múlt nyomai mentén emelkedjünk a környék jelképes magaslata, a nyéki Őr-hegy tetejére. A hegy és a palóc helység neve már a gyepűt őrző „Nyék“ törzsre emlékeztet. S az itt élők nem felejtenek. A „Természet nem ismer határokat” címszó jegyében alakították ki az Őrhegyi tanösvényt, hogy az ide látogatókban tudatosítsák a helyi értékeket. 2013 óta a csúcson kilátó várja az erre járót.