Sepsiszentgyörgy – Székely Nemzeti Múzeum

Sepsiszentgyörgy – Székely Nemzeti Múzeum

A Székely Nemzeti Múzeum 1875 óta látogatható. Mint tudományos intézmény a székelység és a székelyföldi regionális örökség kutatását, bemutatását tartja feladatának. A pecsétjében szereplő 1879-es évszám annak az emlékét őrzi, hogy ekkor került a székelység közös tulajdonába. Jelenleg a legnagyobb határon túli magyar közgyűjtemény. A romániai múzeumi hálózatban regionális besorolású, fenntartója Kovászna Megye Tanácsa.

A Kós Károly által tervezett sepsiszentgyörgyi épületegyüttesben jelenleg könyvtár, természettudományi, régészet-történelem és néprajzi osztály működik. Az intézményhez tartozik ezenkívül a sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenő Képtár, a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum, a csernátoni Haszmann Pál Múzeum, a baróti Erdővidék Múzeuma és a zabolai Csángó Néprajzi Múzeum.

 

Kronológia

1870-es évek: az özv. Cserey Jánosné Zathureczky Emília és Vasady Nagy Gyula alapította múzeum első részvétele nemzetközi tudományos rendezvényen (VIII. Nemzetközi Őstörténelmi és Embertani Kongresszus, Budapest); a terepkutatás és forrásközlés megkezdése; beköltözés Imecsfalváról Sepsiszentgyörgyre

1880-as évek: a Magyar Tudományos Akadémia kiadja a Vasady felfedezte Apor-kódexet (a negyedik legrégibb magyar irodalmi mű része); a székelyföldi szakszerű régészet kezdete

1890-es évek: a Székely Mikó Kollégium védnöksége; a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége kilenc vidéki magyar múzeumból csak itt talál néprajzi gyűjteményt

1900-as évek: Párizsi Világkiállítás; László Ferenc nemzetközi hírűvé váló ősrégészeti kutatásainak megkezdése

1910-es évek: a múzeum a Kós Károly tervezte saját épületcsoportba kerül; a székelyföldi szintű terepkutatások folytatása; a Székely Nemzeti Levéltár megalapozása

1920-as évek: a csonkaországon kívüli egyetlen magyar tudományos intézmény; genfi néprajzi kiállítás; az 1929-es Emlékkönyv egy Székelyföld-monográfia előmunkálataival; Benedek Elek utolsó, a múzeumhoz idézett mondata: „Fő, hogy dolgozzanak!”

1930-as évek: az első magyar skanzen; természettudományos súlypontú székelyföldi kutatóutak; a Székely Oklevéltár VIII. kötete

1940-es évek: átfogó néprajzi és levéltári kutatás; a néprajztudós Balassa Iván indulása; az első erdélyi oklevélszótár; súlyos világháborús veszteség Zalaegerszegen

1950-es évek: a legnagyobb vidéki magyar múzeumi gyűjtemény a Kárpát-medencében (félmillió tétel); úttörő szerep a román múzeumi rendszer újjászervezésében; első evolúció-központú természetrajzi kiállítás Romániában; első vidéki múzeumi évkönyvei (magyarul és románul)

1960–1970-es évek: természettudományos, történész, néprajzos, képzőművész múzeumi szakemberek munkássága; nemzetközi jelenlét a régészeti kutatások által; kora középkori magyar temetők feltárása Háromszéken

1970–1980-as évek: külső egységek alapítása (kézdivásárhelyi és csernátoni múzeum, kisbaconi emlékház; sepsiszentgyörgyi képtár); az Aluta évkönyvek a legnagyobb kisebbségi magyar szakperiodika

1990-es évek: alapkiállítások visszaállítása; visszaintegrálódás a magyar művészeti-kulturális-tudományos intézményrendszerbe; intézetszerű kutatásszervezési és kutatóprogramok

2000-es évek: infrastrukturális fejlesztés; új külső egységek Zabolán és Baróton; múzeumpedagógiai nyitás és intenzív könyvkiadói tevékenység; új, kortárs művészeti galéria (MAGMA-kiállítótér) életrehívása a sepsiszentgyörgyi képtár épületében.

Vasfüggöny Múzeum Felsőcsatár

Vasfüggöny Múzeum Felsőcsatár

A múzeum látogatói több nyelvű információs táblákon, a történelmi események kronológiai sorrendben történő leírásával, fotókkal, tárgyakkal nyerhetnek betekintést a vasfüggöny drasztikus és enyhébb időszakába. A múzeumban található egy számítógéppel vezérelt aknamező-szimuláció, és S-100-as elektromos jelzőrendszer egy működő darabja is.

A felsőcsatári múzeum a történelmi vasfüggöny fennállásának 3 időszakát mutatja be:

1948-1949-től 1956. szeptember 20-ig (Keményfa-, öntöttvas- illetve bokorakna)

1957-1959-től 1966-1971-ig (Bakelit-taposóakna, tányér- illetve bokorakna)

1966-1970-től 1989-ig (S-100-as elektromos jelzőrendszer)

Szántódpuszta Idegenforgalmi és Kulturális Központ

Szántódpuszta Idegenforgalmi és Kulturális Központ

Az 1986-ban építészeti nívódíjat, 1994-ben Európa Nostra díjat nyert SZÁNTÓDPUSZTA, a XVIII-XIX. századi páratlan majorsági műemlék-együttes, mely a Balaton déli partján, a 7-es számú főút mellett található.
A puszta mintegy harminc épülete eredeti állapotban őrzi egy majorság képét.

Szántódpusztán ma IDEGENFORGALMI ÉS KULTURÁLIS KÖZPONT működik, mely számos képzőművészeti, kultúrtörténeti és néprajzi kiállításnak ad otthont:

– Helytörténeti kiállítások
– Itt található a Balaton egyetlen akváriuma, mely a tó élővilágát mutatja be.
– Festménygaléria
– Lovascentrum
– Állatsimogató
– Lakosztályok

Célunk és feltett szándékunk a kapcsolatépítés, bemutatkozási lehetőséget kínáló, hagyományainkat felelevenítő, az ősi magyar értékeket mindenki számára megismertető és őrző közös tevékenység. Bemutatkozási alkalmat kívánunk teremteni nemcsak a somogyi, hanem dél- és nyugat dunántúli kézművesek, kovácsok számára. Ezt az ősi magyar emlékhelyet szeretnénk még jobban, több rendezvénnyel életre kelteni.
Ennek szellemében szeretettel várjuk azokat az alkotókat, résztvevőket, akik az általunk képviselt célt magukénak érzik és közös rendezvények keretein belül hagyományteremtő céllal, programokkal gazdagítanák ősi magyar értékeinket!

A szezon folyamán számos csoportot tudunk fogadni előre megbeszélt programokkal, ebéddel, borkóstolóval. Iskolás gyermekek részére kedvezményes belépő a területre. Kérésre megszervezzük a kézműves foglalkozásokat, íjászatot korhű viseletben, néptánc bemutatót. Nyáron lovas táborok működnek. Minden betérő vendég számára lovaglási, kocsikázási, pónizási lehetőség áll rendelkezésre. Megszervezzük esküvők, családi és céges rendezvények lebonyolítását.

 

Búcs

Búcs

Búcs határában egy gyönyörűséges fekszik. De nem ezért nevezetes a felvidéki település, hanem mert ezerszáz esztendővel ezelőtt a magyar törzsszövetség híres alakja, sok német győztes hadjárat vezére, aki Augsburgban, egy vesztes csata után halt kínhalált, Bulcsú vezér ősi földjén járunk. Nagy tiszteletnek örvend, ezt bizonyítja a faluban található bronzszobra is.

Az esztergomi érsekség ősi birtokát Csák Máté emberei és a törökök is dúlták, de poraiból mindig feltámadt. Hogy a búcsiak mennyire becsben tartják múltjukat, erre utal a harangláb melletti szoborcsoport is. A múlt őrzése mellett a jövőt is szolgálja a Népviseletes Babák Háza.

1945-ben Búcs és környéke a Garam-menti harcok frontvonalába került. Itt, a község határában zuhant a halhatatlanságba a Magyar Királyi Légierő hadnagya, Horváth György, miután repülőgépét Esztergom légterében találat érte.

Ez az a hely, ahol megemlékezünk arról a hét búcsi leventéről is, akiket 1945-ben a vörös hadsereg „hős felszabadító” katonái Zámoly határában agyonlőttek.

Vavrisó

Vavrisó

1709 augusztusában a Liptói-medence nem akármilyen történelmi eseménynek, a Rákóczi-szabadságharc egyik utolsó csatájának adott földrajzi keretet. Bár a szabadságharc kifulladóban volt, idefent Liptóban kuruc szempontból kedvezőnek mutatkozott a katonai helyzet. A jelentős kuruc létszámfölényre a császári parancsnokok szokatlan módon reagáltak: fasáncokkal és faerődítményekkel zárták le Vavrisó környékét. A kurucok azonban eleve Vavrisó községet célozták meg, így a liptószentpéteri és perbenyei sáncok nem igazán szolgálták a védelmet; az egész ütközet a vavrisói sánc környékén zajlott. Ide vetették be magukat a labancok, ám a kurucok nem tudták a győzelmet kicsikarni.

A csatában elpusztult falu hamarosan újjáépült, ám neoromán evangélikus temploma csak 1884-re készült el, tornyot pedig csak 1928-ban kapott. A kőfaragással foglalkozó vavrisóiak gyakorta tűntek fel a dualizmuskori Budapest építkezésein, de sokan foglalkoztak mezőgazdasággal és fafeldolgozással is. Vavrisó lakói ma már a liptói turizmusból is gyarapodnak, autóskemping, panziók várják a turistákat, sőt a falu szélén 2010 októbere óta már múzeuma is van a híres kuruc-labanc csatának. A múzeumban az ütközet domborzati térképe idézi elénk az 1709-es eseményeket, erőviszonyokat, de kuruc és labanc katonának öltöztetett bábukkal is találkozhatunk.

A múzeum feletti kilátótoronyból elénk tárul maga a táj is a Krivánnal és a Liptói-havasok ormaival. A múzeum július 1. és augusztus 31. között, hétfő kivételével minden nap 13:00 és 16:00 óra között várja a látogatókat. Szeptember 1. és június 30. között már be kell jelentkezni a +421904633244-es telefonszámon; ebben az időszakban hétfőtől péntekig, reggel 8-tól délután 1-ig nézhetjük meg a múzeumot, amelynek itt a honlapja.

(A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a vavrisói múzeum.)

Oroszka

Oroszka

A magyar többségű falu környékén a második világháború frontja iszonyatos pusztítással vonult végig. És hogy ne merüljenek feledésbe a heroikus harcok és hőseik, áldozataik, erre tette fel az életét az oroszkai Zsákovics László, aki valóságos Hadtörténeti Múzeumot rendezett be a két világháború emlékeiből.

Falusi Zöld Turizmus – Visk

Falusi Zöld Turizmus – Visk

A Viski Falusi Zöld Turizmus Szervezet 2000-ben alakult abból a célból, hogy ápolja és népszerűsítse Visk kulturális és szellemi örökségét, gasztronómiáját, népművészetét. Az egyesület a vidékünkre látogató turistákat szervezett keretek között fogadja, számukra tartalmas, változatos programot biztosít, valamint igyekszik feltárni az idelátogatók előtt Kárpátalja nevezetességeit. A szövetség története 1996-ban kezdődött, amikor Ötvös Ida és férje, Sándor pedagógusokként az akkori nehéz gazdasági helyzetben egy magyarországi kedves barátjuk által ismerkedtek meg a falusi turizmussal. A hivatalos beiktatást négy év komoly utánajárás és tanulmányozás előzte meg, Kárpátalján ez volt az első egyesület, mely falusi turizmussal kezdett el foglalkozni. A szövetség tagjai főként pedagógusok. Jelenleg 15 tagcsaládja van a Viski Zöld Falusi Turizmusnak, akik közel hatvan vendég elszállásolását tudják vállalni. Tágas, otthonos porták, lakrészek és vendégszobák várják az idelátogatókat. A helyi vendéglátó családok által az ideutazók bepillantást nyerhetnek a helyiek életmódjába is, megismerhetik a viskiek gazdag kultúráját, néphagyományait és életvitelét. Fontos szempont, hogy az idelátogatók megismerkedjenek a hazai ételekkel. Minden étel természetes módon, natúr alapanyagokból készül, saját készítésű lekvárokkal, helyben termelt zöldségekből és gyümölcsökből készült savanyúságokkal, befőttekkel, tipikus, a községre jellemző ételekkel és ízvilággal kedveskednek az ideérkezőknek. A Viski Zöld Falusi Turizmus igen változatos programokat kínál a hozzájuk látogatóknak. Ötvös Sándor idegenvezető Kárpátalja legnagyobb történelmi nevezetességeihez és leggyönyörűbb tájaira kalauzolja az utazni vágyókat. Vidékünk igen gazdag történelmi emlékhelyekben. Közismert a terület honfoglalás idején betöltött szerepe és jelentősége. Ezen a tájon szólalt meg legkorábban magyarul a Biblia, Bornemissza Péter és Balassi Bálint is otthonosan mozgott itt, s innen indult a világhírnév felé Munkácsy Mihály és Bartók Béla. Állandó látogatója volt Visknek Kölcsey Ferenc, aki a helység egykori várhegyi gyógyvízi fürdőjébe rendszeres kezelésekre járt. Épségben maradt várak, kastélyok, templomok, történelmünk megannyi emléke várja az idelátogató turistát. Az itt élő emberek sokat megőriztek a hagyományos gazdálkodásból, ma is űznek itt kismesterségeket. Aki úgy dönt, hogy ellátogat a vidékre, az nem csupán szemlélője, de részese is lehet a szüretnek (almaszüretnek is), a kukoricahántásnak, lekvárfőzésnek, tollfosztásnak, misányának (a juhok tavaszi befejése), majálisnak. Elevenen élnek a szövés, hímzés, csuhéfonás hagyományai is. A vendégeket Visken szállásolják el igényesen berendezett családi házakban, egy-, két- és háromágyas szobákban. A kárpátaljai körút végén hagyományosan igazi magyaros viski vacsorával zárnak, ahol a legfinomabb ételek mellett előtérbe kerül a jól ismert viski népzene és néptánc, hiszen az autentikus magyar népzene művelőinek nagyjai, Pál István Szalonna és családja is innen származnak. Az egyesület a turizmuson kívül rendezvények lebonyolításával és szervezésével is foglalkozik. Több nagyobb eseményt rendeznek, mint például a Felső-Tisza-vidéki Magyarok Találkozója, a FELTISZA vagy a Máramarosi Koronavárosok Találkozója, de rendszeres szervezői a viski népzenei és néptánctáboroknak is.
A Viski Falusi Zöld Turizmus szeretettel vár minden érdeklődőt és idelátogatót!