Kéz­di­vá­sár­he­lyen az 1930-as évek­re vissza­te­kin­tő előz­mé­nyek után 1972-ben a Szé­kely Nem­ze­ti Múze­um rész­le­ge­ként az egy­ko­ri váro­si Tanács­házb­nan nyílt meg a Céh­tör­té­ne­ti Múze­um. A múze­um cél­ja a helyi kéz­mű­ves­ség emlék­anya­gá­nak bemu­ta­tá­sa, vala­mint az ebben gyö­ke­re­ző pol­gá­ri kul­tú­ra és épí­tett örök­ség ápo­lá­sa, kuta­tá­sa. Az intéz­mény fon­tos­nak tar­ja az 1848–49-es sza­bad­ság­harc szel­le­mi­sé­gé­nek és emlék­he­lye­i­nek meg­őr­zé­sét. Vise­let­tör­té­ne­ti szem­pont­ból lénye­ges fel­adat a baba­mé­re­tű nép­vi­se­le­ti gyűj­te­mény gon­do­zá­sa és bemu­ta­tá­sa.

A múze­um­szer­ve­zés Kéz­di­vá­sár­he­lyen jelen­tős hagyo­má­nyok­ra tekint vissza. Az első múze­u­mot Ika­fal­vi Dié­nes Ödön kéz­di­vá­sár­he­lyi ügy­véd hoz­ta lét­re a két világ­há­bo­rú között. Ez a múze­um azon­ban csak kilenc évig műkö­dött. 1941-ben a több mint 20.000 tár­gyat szám­lá­ló múze­um fel­szá­mo­ló­dott.

A hábo­rú utá­ni idő­szak soká­ig nem ked­ve­zett a múze­um­szer­ve­zés­nek. Újabb múze­um­ala­kí­tás­ra csak 1969-ben kerül­he­tett sor. Akkor, Gábor Áron halá­lá­nak 120. évfor­du­ló­ja alkal­má­ból, a Kovász­na Megyei Műve­lő­dé­si Tanács és a Kovász­na Megyei Múze­um (ma újra Szé­kely Nem­ze­ti Múze­um) kez­de­mé­nye­zé­sé­re az egy­ko­ri ágyú­ön­tő műhely tel­kén álló Turóczi-ház két ter­mé­ben állan­dó kiál­lí­tást nyi­tot­tak. Az egyik­ben a megyei múze­um anya­gá­ból 1848–49-es kiál­lí­tást ren­dez­tek be, a másik­ban kéz­di­vá­sár­he­lyi céhes és ipar­tár­su­la­ti emlé­ke­ket állí­tot­tak ki. Ez a két kiál­lí­tás lett a mai múze­um alap­ja. A kiál­lí­tás meg­nyi­tá­sa után tűnt ki, hogy a kéz­di­vá­sár­he­lyi mes­ter­em­be­rek és leszár­ma­zot­ta­ik tulaj­do­ná­ban még jelen­tős emlék­anyag talál­ha­tó. Ennek begyűj­té­sét és kiál­lí­tá­sát Inc­ze Lász­ló tör­té­ne­lem­ta­nár vál­lal­ta fel. 1970 őszén őt bíz­ták meg a Turóczi-ház­ban léte­sí­tett állan­dó kiál­lí­tás muzeo­ló­gu­si és rész­leg­ve­ze­tői teen­dő­i­vel. 1971-ben az egy­ko­ri Tanács­ház épü­le­tét (épült 1857-ben) átad­ták az újon­nan léte­sí­ten­dő múze­um­nak, így a gyűj­tő­mun­ka jelen­tő­sen fel­gyor­sult. A gyűj­tés­sel pár­hu­za­mo­san az épü­le­tet a múze­u­mi köve­tel­mé­nyek­nek meg­fe­le­lő­en ala­kí­tot­ták át.

Kéz­di­vá­sár­hely jelen­le­gi múze­u­ma 1972. már­ci­us 3‑án nyílt meg mint a Kovász­na Megyei Múze­um rész­le­ge. Az új múze­um alap­ki­ál­lí­tá­sai Kéz­di­vá­sár­hely kéz­mű­ves múlt­ját, vala­mint a város tör­té­nel­mét, ezen belül az 1848–49-es sza­bad­ság­harc helyi emlé­ke­it hiva­tot­tak bemu­tat­ni.