A Ragács kúpját a környék egyik legfiatalabb vulkánjából 2 km hosszan kifolyó bazalt lávafolyam építette meg jellegzetes sziklás gerincét, amit előszeretettel látogatnak a turisták.
A csúcs vulkáni salak és összesült bombák alkotta sziklabérceiről pompás kilátás nyílik.
A Pogányvár lávatakarós táblahegye páratlanul gazdag vulkáni formakincsével Közép-Európa egyik legértékesebb védett területe. Sok monda kapcsolódik a rejtélyes helyhez. Az Ördög János-szikla például úgy keletkezett, hogy Ördög Jánost annyira lenyűgözte a vidék szépsége, hogy menten kővé dermedt.
Vessünk egy pillantást a misztikus varázslatot sugárzó különleges bazalttömbökre, a kétágú sziklára és megmerevedett társaira.
A Talabor völgye felé emelkedve, bükkös erdőn át vezet az út a gerincre. Volt idő, amikor a szélesen elnyúló tömb leszállópályaként működött. 1943-ban ezen a hegyen szállt le repülőgépen egy Moszkvában kiképzett, és magyarul beszélő Pataki Ferenc vezette kommunista partizán csoport, akik a magyar honvédség elleni terrorakciókra készültek a visszatért Kárpátalján. Szerencsére a hazaárulók sok kárt nem okozhattak honvédeinknek, mert a csendőrök hatékonyan felléptek ellenük.
Továbbmenve érjük el a kereszttel jelölt Mencsely csúcsát. Gerince pazar kilátóhely. Szemben a Kraszna-havas főgerince húzódik a Rózsa és a Kelemen-havasokkal. Nyugati végén a tornyos Topasz áll, ahova kőkemény szintkülönbségeket legyőzve lehet feljutni.
A Nagy-Milic Natúrpark célja, hogy a természeti értékekben gazdag hegycsoportban és települései környezetében serkentsék a fenntartható tájhasználatot és az ökoturizmust, hogy megőrződjön a vidék sajátos tájképi arculata.
Volt idő, amikor a hegycsúcson országzászló és fakilátó is állt. 2006-ban határátlépési pontot létesítettek itt, így zavartalanul kelhetünk át a hegy felvidéki oldalára.
A Rónahavas és az Éles-kő közötti hágón a Preluka réten egy mostoha időket átvészelt emlékkő található az 1896-os évszámmal. A Millenium évében emlék facsoportokat ültettek szerte a Kárpátokban. Ez a kő az ültetés emlékét őrzi.
Az Éles-kő, vagyis Osztra-hora csúcsán még közelebb kerülünk a Keleti-Beszkidek gerincéhez, az Uzsoki-hágótól a már karnyújtásnyira magasodó Pikuj csúcsáig húzódó, rozsdabarna színbe öltözött hegylánchoz. Aljában, a Szarvas patak völgyében apró archaikus ruszin települések hánynak fittyet a haladó időre.
Megerőltető mászás nélkül érhetjük el a Rónahavas csúcsát, ami valójában egy fennsíkszerű lapos tető, ragyogó kilátással a hegység további tömbjei és a Kárpátok főgerince felé.
A közelben már nyomát sem találjuk a Rónahavasi menedékháznak, amelyet még a megszállás előtti évtizedekben a Magyar Turista Egyesület Ungvári Osztálya gondozott.
A Hargita északnyugati részén fekszik a Kicsi-Ponk dűlő. Meredek ösvény vezet fel az Osztorosra. Útközben a legelőn belebotlunk egy neves andezit sziklába, ami egy bizonyos Tatár Sándor emlékét őrzi, aki, miután megszökött a katonaság elől az első világháborúban, fosztogatásból, lopásból élt. A helyiek ezt megelégelték, és kivégezték.
Az Osztoros kúpja 400 méterrel magasodik a vulkáni plató fölé. 2 és fél km átmérőjű kráterét az Osztoros mellett a Veres-bükk és a Vigyázó-kő jelöli ki. Keletről a Lok patak vágta át, tovább mélyítve és szélesítve a kráter belsejét.
A Carja-csúcs a Páring központi tömbjének utolsó csúcsa. Az első nagy háborúban még véres harcok helyszíne volt a hegység, ahol rendre magyar csapatok arattak győzelmet az oláhok felett.
A sziklák közötti horpadások egyikében düledező védkunyhót látunk. Ez a Rudolf-menedék, vagy más néven Rudolfshütte, amit az Erdélyi Szász Kárpát Egyesület épített a Kecske-nyeregben, még a 19. század végén. Rudolf trónörökös páringi zerge-vadászatai emlékezetére nevezték el Rudolf menedéknek.
A Nagy-Páringról tiszta időben a kilátás elragadó. Alant a Zsil völgye és Havasalföld. Északon a Krsia és az ebből húzódó éles sziklagerincek uralják a látképet.