Piliske-tető

A Bodzafordulói hegyek legmagasabbja a Piliske-tető. A túra kiindulópontja Dobolló. Innen Enyhén emelkedő úton kanyargunk felfelé a Piliske erdő borította bérce felé.

A fáradalmakért fenséges kilátás kárpótol: A Háromszéki-medencén túl felsejlik a Feketehalom fölé magasodó Kotla-hegy és a horizontba vesző Baróti-hegység.

Délnyugat felé a Keresztény- és a Nagykő-havas, mögöttük pedig a Bucsecs őrködik.

Nyírponk

Ez az a magaslat, ahol Vitéz Mező Ferenc katonáival az utolsó töltényig és leheletig küzdött sikeresen a hazánkra törő szovjetek ellen, hősiesen fedezve a magyar csapatok visszavonulását 1944. szeptember 3-án. Az Úz völgyet áttörte a 7. Ukrán Gárdahadsereg, elég jelentős csapatok indultak meg Felső-Háromszék felé, és itt foglalt állást a 24-es Székely-Határvadász zászlóalj egy géppuskás szakasza, Mező Ferenc tartalékos zászlós vezetésével. Az utolsó töltényig küzdöttek. Az oroszok, itt ezt a helyet nem tudták elfoglalni, Mező Ferenc is elesett, és 17-én megkapta a magyar arany tiszti keresztet.

Titeli-fennsík

Titel, Anonymus szerint Zalán bolgár vezérnek volt székhelye, aki a bolgároktól és a görögöktől kért segítséget Árpád magyarjai ellenében, de hiába.

Aztán jött Szent László király és öccsével, Lambert herceggel káptalant alapított itt. Várának a török csatákban is nagy szerepe volt, de a fennsíkon heves harcok dúltak az 1848–49-es szabadságharc idején is. A titeli fennsík vidéke a török hódoltság után a 18. század elejétől 1873-ig a Bécsből irányított katonai határőrvidék Titeli sajkás kerülete volt.

A szép fekvésű temetőbe is ellátogatunk, ahol Leiningen-Westerburg Károly aradi vértanú fia, Leiningen Ármin a Tisza-Duna szabályozásáért felelős miniszteri biztos síremléke roskadozik.

Glatz-fennsík

A hegység legnagyobb kiterjedésű mészkőplatója a Glatz. A Glatz-utat a 18. században az akkori tulajdonos Csáky család építtette.

Pilis-tető

A „messzirelátó kopasz Pilis-tető” az enyediek időjárás-mutatója: ha a csúcs ködben van, elromlik az idő.

Nyerges-tető

Mennyi honvédő háború és mennyi véráldozat kötődik e rögökhöz. Porlott a székely 1849-ben is, amikor a szabadságharc utolsó székelyföldi csatájában, a Nyergestetőn Tuzson János maroknyi csapata élet-halál harcát vívta az osztrák-orosz túlerővel szemben.

A Nyerges-gerincét a Csíki-havasok déli nyúlványához is sorolják. A kék jelzésű szekérúton haladva a Lenkert után az első csúcs a Balázs-dombja.

Valójában nem is igazi hegycsúcsok ezek, inkább a lapos gerincekből kiemelkedő kisebb púpok.

A fenyves erdők a völgyekbe szorultak. Az irtásrétek és legelők takarta hegyhátak ideális helyszínei a legeltetésnek.

Az erdők hiánya a kilátásoknak is kedvez. A Köpüs-tetőnél nyugat felé a Dél-Hargita vonulata és a Csomád összetéveszthetetlen vulkáni kúpjára nyílik kilátás. Keletre a Kászoni-medencét a Csíki-havasok keretezik.

Tászok-tető

A Tászok-tető ősi kultikus hely, az úgynevezett „írott kövekről” nevezetes. A 20. század elején nyolc darab rovott kőtömböt találtak itt. A 6. századra datált feliratokat kutatók, régészek és történészek is tanulmányozták, ám jelentéstartalmukat máig nem sikerült megfejteni. A román kommunisták persze mindent megtettek, hogy eltüntessék a nyomokat; egy részüket felrobbantották, és a salamási iskola alapjába is került belőlük. De a székelyek tudatából nem lehetett kitörölni őseik egykori szent helye, a Tászok-tető szellemét.

Zichy-határ

A Királyerdő északkeleti peremén kiterjedt karsztfennsík, a Zichy-határ terül el, amit sokan tévesen tízfalusi-fennsíknak nevezik, pedig nem árt tudni, hogy a „Zichy határ” román neve az impérium váltáskor lett „Zece hotare”, amit aztán később, elfeledve az eredeti elnevezést magyarra visszafordítva neveztek „Tízfalusi-határnak.”

Ilia-tető

Az Ilia-tető a Gyimesből a Békás-szorosba vezető régi szekérút egyik nevezetes hágója.

Innen a Keleti-Kárpátok számtalan vonulatát szemügyre vehetjük. Szemben a Fekete-Hagymás jellegzetes piramis-tömbje magasodik.