Archives

Nyírponk

Ez az a magas­lat, ahol Vitéz Mező Ferenc kato­ná­i­val az utol­só töl­té­nyig és lehe­le­tig küz­dött sike­re­sen a hazánk­ra törő szov­je­tek ellen, hősi­e­sen fedez­ve a magyar csa­pa­tok vissza­vo­nu­lá­sát 1944. szep­tem­ber 3‑án. Az Úz völ­gyet áttör­te a 7. Ukrán Gár­da­had­se­reg, elég jelen­tős csa­pa­tok indul­tak meg Fel­ső-Három­szék felé, és itt fog­lalt állást a 24-es Szé­kely-Határ­va­dász zász­ló­alj egy gép­pus­kás sza­ka­sza, Mező Ferenc tar­ta­lé­kos zász­lós veze­té­sé­vel. Az utol­só töl­té­nyig küz­döt­tek. Az oro­szok, itt ezt a helyet nem tud­ták elfog­lal­ni, Mező Ferenc is elesett, és 17-én meg­kap­ta a magyar arany tisz­ti keresz­tet.

Titeli-fennsík

Titel, Ano­ny­mus sze­rint Zalán bol­gár vezér­nek volt szék­he­lye, aki a bol­gá­rok­tól és a görö­gök­től kért segít­sé­get Árpád magyar­jai elle­né­ben, de hiá­ba.

Aztán jött Szent Lász­ló király és öccsé­vel, Lam­bert her­ceg­gel káp­ta­lant ala­pí­tott itt. Várá­nak a török csa­ták­ban is nagy sze­re­pe volt, de a fenn­sí­kon heves har­cok dúl­tak az 1848–49-es sza­bad­ság­harc ide­jén is. A tite­li fenn­sík vidé­ke a török hódolt­ság után a 18. szá­zad ele­jé­től 1873-ig a Bécs­ből irá­nyí­tott kato­nai határ­őr­vi­dék Tite­li saj­kás kerü­le­te volt.

A szép fek­vé­sű teme­tő­be is ellá­to­ga­tunk, ahol Lei­nin­gen-Wes­ter­burg Károly ara­di vér­ta­nú fia, Lei­nin­gen Ármin a Tisza-Duna sza­bá­lyo­zá­sá­ért fele­lős minisz­te­ri biz­tos sír­em­lé­ke ros­ka­do­zik.

Glatz-fennsík

A hegy­ség leg­na­gyobb kiter­je­dé­sű mész­kő­pla­tó­ja a Gla­tz. A Gla­tz-utat a 18. szá­zad­ban az akko­ri tulaj­do­nos Csá­ky csa­lád épít­tet­te.

Pilis-tető

A „messzi­re­lá­tó kopasz Pilis-tető” az enye­di­ek idő­já­rás-muta­tó­ja: ha a csúcs köd­ben van, elrom­lik az idő.

Nyerges-tető

Mennyi hon­vé­dő hábo­rú és mennyi vér­ál­do­zat kötő­dik e rögök­höz. Por­lott a szé­kely 1849-ben is, ami­kor a sza­bad­ság­harc utol­só szé­kely­föl­di csa­tá­já­ban, a Nyerg­es­te­tőn Tuzson János marok­nyi csa­pa­ta élet-halál har­cát vív­ta az oszt­rák-orosz túl­erő­vel szem­ben.

A Nyer­ges-gerin­cét a Csí­ki-hava­sok déli nyúl­vá­nyá­hoz is sorol­ják. A kék jel­zé­sű sze­kér­úton halad­va a Len­kert után az első csúcs a Balázs-domb­ja.

Való­já­ban nem is iga­zi hegy­csú­csok ezek, inkább a lapos gerin­cek­ből kiemel­ke­dő kisebb púpok.

A feny­ves erdők a völ­gyek­be szo­rul­tak. Az irtás­ré­tek és lege­lők takar­ta hegy­há­tak ide­á­lis hely­szí­nei a legel­te­tés­nek.

Az erdők hiá­nya a kilá­tá­sok­nak is ked­vez. A Köpüs-tető­nél nyu­gat felé a Dél-Har­gi­ta vonu­la­ta és a Cso­mád össze­té­veszt­he­tet­len vul­ká­ni kúp­já­ra nyí­lik kilá­tás. Kelet­re a Kászo­ni-meden­cét a Csí­ki-hava­sok kere­te­zik.