Az Árpád-kori erődtemplomáról ismert Nógrádszentpéteren keresztül visz tovább utunk Alsósztregova, Madács Imre szülőhelye felé.

A Széchenyiek után a 15. századtól a Madách család lett a birtokos Alsósztregován. Ősi kastélyaik leégtek. Az evangélikus templom mellett ma is látható családi székhely a 18. században épült. Itt született, alkotott és hunyt el Madách Imre. A kastély eredeti bútorokkal és az író életét és munkásságát felvonultató személyes tárgyaival van berendezve. Ez az a híres “oroszlánbarlang”, ahol megszületett a magyar, sőt a világirodalom egyik legnagyobb és legismertebb drámai költeménye, az „Ember tragédiája.” A mű, amely egyetemes, örök érvényű kérdéseket feszegetve, látnoki erővel vonultatja fel az első ember, Ádám és a soha nem alvó Lucifer szemével a világ történelmét.

Szklabonya felé indulunk tovább, de Mikszáthfalvára érkezünk meg. 1847-ben itt, a tót atyafiak és jó palócok földjén született, és ma is itthon van halhatatlan lelke a magyar széppróza mesterének, Mikszáth Kálmánnak.

A ház, ahol a nagy palóc nevelkedett, ma emlékház, az író életéről és munkásságáról szóló kiállítással. Ifjúkori élményei, a hely szelleme köszön vissza műveiből. Tájak, falvak, emberek elevenednek meg írásaiban.

Egy olyan világ, amitől az író, ha el is szólították az élet kihívásai, lélekben soha nem tudott, de nem is akart elszakadni. Ahogy Csáky Károly néprajzkutató fogalmazott: A szülőföldjéhez mérte a világot, a világhoz önmagát.

Szinte nincs már magyar szó a zegzugos kis faluban. De itt vannak még azok az emlékhelyek, amelyek képesek életre kelteni és halhatatlanná tenni Mikszáth írásait.

Mikszáth szülőháza már nem áll, helyén emlékoszlopot állítottak. És ott őrzi a rendet a volt szülőház előtt a Szűz Mária szobor is.

A Kürtös-patak völgyében az Árpádok kora óta ücsürög Zsély. Ez a vidék már a Zichyek ősi uradalma volt. Ezt jelzi birtokuk központja, a 18. századi kastélyuk címere is. A középkori eredetű templom helyén 1771-ben gróf Zichy Ferenc győri püspök építtetett új templomot Szent Imre herceg tiszteletére.

Itt is a Széchenyiek, majd a Forgáchok tették le a névjegyüket, de a legnagyobb hatással a 18. századtól birtokos Szentiványi család volt a falura. Aztán az országgal elveszett birtokuk és kastélyuk is. Amikor olyan győztesek írták a történelmet, akiknek csak térkép volt-e táj; talán nem gondolták, hogy lesznek az Ipoly mentén hazafiak, akik ellenállnak az igazságtalan diktátumnak. Amikor 1919-ben Varbót megszállták a csehek, a helyiek Gyarmathoz hasonlóan innen is kiverték a megszállókat. Akkor még volt nemzeti ellenállás. Nézzük, mi maradt mára. A tengerré duzzadt Ipolyon egy recsegő gyaloghíd, partján egy Trianon emlékkereszt hirdeti az Ipoly-menti falvak lelki kötelékét.

Szécsénykovácsi a Krúdyk ősi fészke. Az író, Krúdy Gyula dédszülei hagyták el a falut, így ő már nem itt élt, se többször visszatért ide, a vidéket több művében is említi.