Pieninek – A Magurán túl a gorálok földjén
Hazajáró műsorok

Pieninek – A Magurán túl a gorálok földjén

2. rész

Vannak vidékek legbelül, de bizony vannak legkívül is. A Hazajáró ezúttal a régi Szepes vármegye Magurán túli végeit, a lengyel határvidéken húzódó Pienineket látogatja meg, hogy a szemrevaló bércek között járva még itt is régi magyar emlékekbe botoljon. A Pieninek a Központi-Kárpátok legkeletibb bástyájaként a Szepesség és Galícia határán emelkedik. A merész sziklalakzatok díszítette különleges geológiai képződmény a Kárpátok egyik legkiterjedtebb mészkőszirtje. Közel 1000 méteres ormait a Vöröskolostornál éri el a Dunajec folyó, hogy éles kanyarulatokkal áttörve a szűk szurdokban, meredek, sziklás hegyoldalakkal ékesített hasadékvölgyet képezzen. Éppen ide, a Dunajec áttörés bejáratához, történelmi hazánk ezeréves határához érkezik a hazajáró, hogy a legendás történelmi kolostortól indulva fedezze fel a Pieninek mesevilágát.

Látnivalók

Látnivalók / Felvidék / Szepesség

A karthauzi szerzetesrend középkori kolostora nevét a piros színű cseréppel befedett tetejéről kapta. Az erődített klastrom falai között a karthauziak szigorú regula szerint éltek. Többszöri tulajdonosváltás után az épület 1711-ben a kamalduli rendé lett. Legendás szerzetesük, Ciprián fráter idején érte virágkorát. 1782-ben a kolostort felszámolták, a 19. században a görögkatolikus püspökségé lett, majd a II. világháború után államosították. A múzeumi kiállítótermekben a kolostor történetét és a környék néprajzát ismerhetjük meg.

Bővebben...

A Dunajec a Poprádon kívül az egyetlen kárpáti folyó, mely nem a Dunán keresztül a Fekete-tengerbe ömlik, hanem a lengyel Visztulába torkollva a Balti-tengernek tart. A Dunajec-áttörésen tanösvény vezet végig, de tutajjal is érdemes végigjárni. A tutajozás mesterségét űző gorálok korábban még fát szállítottak ladikjaikon, ma már turistákat. A szorosban szinte minden sziklának nevet adtak. Itt van többek között az öngyilkosok sziklája, az anyós szája és a hét kővé vált szerzetes sziklája is. A szurdok legszűkebb része, az alig 12 méter széles Rablóugrás. A szurdok lengyel oldalán magasodik a Pieninek anyjának is nevezett Sólyom szikla. A Dunajec mellékága, az Erdős patak látványos kis szurdokon áttörve torkollik a folyóba. Az Erdősi-hágó kiváló panorámát kínál, többek között a Kis-Pieninek jellegzetes mészkőormára, a Holló-kőre.

Bővebben...

Helivágása falu szélétől érhető el a Pieninek egyik nevezetes mészkőkomplexuma, a Haligóci sziklatornyok. A természetvédelmi területen a mészkőomlások között meredek ösvény vezet az egyik legismertebb barlanghoz, a vörös-sziklai Axamitkához. A haligóci barlangokat a különleges denevérfajok védelme érdekében a természetvédelmi hatóságok lezárták.

Bővebben...

A Dunajec-partján, egy közel százméteres mészkőszirten emelkedő lengyel-magyar határvár annak a Kárpátok kőszirtjein kiépített erődítmény rendszernek a része, amit a tatárdúlást követően IV. Béla királyunk kezdeményezett. Nedec várát a Berzeviczyek építették, az 1300-as években. Jelentős szerepet játszott a magyar-lengyel kapcsolatokban, fénykorában a Dunajec menti és magurántúli uradalmak központjaként működött. A Drugethek, Szapolyaiak és Palocsay Horváthok ősi fészke ma már a környék néprajzi értékeit bemutató múzeumnak ad otthont. A tározóvá duzzasztott Dunajec túloldalán a lengyelek határvára, a Czorstyni vár látható.

Bővebben...

A Dunajec áttörést őrző öt sziklatorony alkotta Korona-hegy hordozza a Pieninek legmagasabb csúcsait. A 982 m magas Okraglicán kiépített kilátóteraszáról pazar kilátás nyílik a Dunajec-áttörésre. A legenda szerint a Vöröskolostor híres polihisztor szerzetese, Cyprián barát szárnyakat eszkábált magának és a csúcsról leugorva egészen a Tátráig repült, ahol kővé vált. A Korona-hegy tömbjének másik éke, Kunigunda vára az 1200-as években épült a környék védelmére. Lengyelország legmagasabban fekvő vára a tatárjárás idején a vár IV. Béla lányának, a lengyelek hőn szeretett királynéjének, Szent Kingának nyújtott menedéket.

Bővebben...