Nedec vára

Nedec vára

Uticélok / Felvidék / Szepesség
Nehézségi szint:
3/10

Kevesen tudják, hogy Trianon bizony még lengyel szomszédainknak is szakított egy-két darabkát ősi földünkből. Pedig ez a Dunajec-parti csinos uradalom, Nedec ősi vára ma már a Pieninek lengyel oldalát gazdagítja. A közel százméteres mészkőszirten emelkedő lengyel-magyar határvár annak a Kárpátok kőszirtjein kiépített erődítmény rendszernek a része, amit a tatárdúlást követően IV. Béla királyunk kezdeményezett. A magyar-lengyel kapcsolatokban jelentős szerepet játszó várat, – mint oly sok mindent a környéken – a Berzeviczyek építették az 1300-as években. Fénykorában a Dunajec menti és magurántúli uradalmak központjaként működött és hosszú évszázadokon keresztül olyan magyar családok váltották itt egymást, mint a Drugethek, a Szapolyaiak vagy a Palocsay Horváthok. Aztán jött a nagy háború, majd a vörösök, akik annak rendje és módja szerint, a végső harc jegyében elüldözték innen a magyar tulajdonosokat. Ma már a környék néprajzi értékeit bemutató múzeumnak adnak otthont a sokat látott falak. A felső vár teraszáról, a négyszögletes öregtornyony árnyékából körültekintve megállapíthatjuk, mennyi minden megváltozott itt 100 év alatt. Hogy múlt el a világ és benne hazánk dicsősége: az egykori sekély határfolyót erőmű céljából hatalmas tározóvá duzzasztották. A tó túloldalán a lengyelek határvára, a csorsztini vár köszön ránk. De a szomszédvárak ma már nem a határ két oldalát jelölik, azt ugyanis a kíméletlen történelem uszkve 200 kilométerrel délebbre tolta. Nedecen Alapi Salamon Andor magyar királyi honvéd tüzérőrnagy síremléke, a Szent Rozália kápolna és a Nedeci tűzvészek emlékműve is a magyar vonatkozásokat gyarapítja.

A vár nyitvatartásáról és a jegyárakról itt olvashatsz.

Hazajáró epizódban szerepelt: