Kis hegyi szórványfalu Szencsed. A legendárium szerint Szencsed neve a tatár betörés idejéből ered, amikor a szentlélekiek ide menekültek, s magukkal hozták egyetlen bizodalmukat, az oltáriszentséget is. Az újkori időkben a bogárfalviak nyári szálláshelye volt. A ’30-as években beindult fűrészüzemnek köszönhetően 1966-ban már 152-en éltek itt. Aztán az államosítással jött a hanyatlás. A legutóbbi népszámlálás csupán 15 lakót talált Szencseden, így az apró fakápolna úgy tűnik elég is a maroknyi katolikus közösségnek.

A Gordon-tetején a Fényt hozó Krisztus nyújt védő kart a Nyikó-mente magyar népe felé. A hatalmas, 22 méteres acélszobor Zawaczky Walter ’udvarhelyi képzőművész alkotása. Anyaga megosztotta a székelyeket, de mi ne állunk be a fa és a vas küzdelmébe, nézzünk körbe inkább a kilátó fejrészéből: a dombvidék halmai között nem kevesebb, mint 15 falut számlálhatunk meg.

Itt, a Felső-Nyikó-mente központjában, Farkaslakán született Tamási Áron, és vele a gondolat: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!” Itthon volt szülőföldjén, a jellegzetes zsindelytetős portán. Itt ringott bölcsője, innen indult pályája, Udvarhelyen, majd Kolozsváron tanult, de valójában az életből vette történeteit, amiket az eredeti székely nyelv- és észjárással papírra is vetett, sokfelé elhintve a székely szellemiséget. 1944-ig alkotott Erdélyben, akkor el kellett hagynia szülőföldjét, Budapestre költözött, ott is halt meg 1966-ban. Szülőháza 1972 óta emlékmúzeum, a székely irodalom egyik zarándokhelye.

A falu névadó legendája szerint a Gordon oldalában élő Péterfalviak települtek le a völgybe, miután a Nyikó vizére malmot építettek. A közeli erdőkben élő farkasok néha a faluba is bemerészkedtek, aztán „a sok farkasokat lakokból elűzték és Farkaslakának a helyet nevezték.”

Még megvan a régi, katolikus elemi iskola is, ahol Tamási 1904 és ’10 között megismerte a betűvetés tudományát.

Az iskola mellett nézzünk fel az 1848-ban épült katolikus templomra is, ahol a hitét erősítette.

S végül, a templom mögött, a két hatalmas cserefa között álljunk meg a sírnál, ahol végrendelete szerint 1966-ban teste végső nyughelyre lelt.

A sír mögött ott van a Hargitáról származó emlékkő, melybe Szervátiusz Jenő szobrászművész és fia 1972-től két éven át faragta bele maradandó mementóul Tamási regénybeli hőseit.

A Csere tető és a Rez-tető között ül a völgyben az egyetlen település, amelyik felvette a folyó nevét: Nyikómalomfalva.

“Fehérnyikó három malma Falunk nevét arról kapta.”- szól az idézet, ami szerint a falu folyója hajdanán több vízimalmot is hajtott. Malom már nincs, de itt sorakoznak még a faluképet meghatározó faragott székelykapuk. Malomfalva ugyanis az udvarhelyszéki kapufaragás központja. A helyi mesteremberek akkor is faragtak, amikor a román állam rátette a kezét az erdőkre. Az anekdota szerint ebben a nehéz időben kérdezte az egyik székely a másiktól: „Hát ezután már miből csinálunk kaput? – mire a társa rámutatott a feliratra: „Isten segedelméből!”

A fafaragás tudománya apáról-fiúra szállt.

Kisfalud középkori kápolnájának helyére az 1600-as években épült temploma tényleg megéri a kitérőt.

Kisfalud fölött a dombon kukucskál ki a fák közül ikerfaluja, a fatornyos kis Kecset. A kisfaludihoz hasonlóan itt is egy középkori templom helyére épült a református templom, 1842-ben. Haranglába a felirata szerint 1795-ből származik. A harang otthona kilátóhelyül is szolgál a Nyikó-mentét körbeölelő Udvarhelyi-dombságra.

Farkaslaka szomszédja a Felső-Nyikómente egyik legősibb települése, Szentlélek. 1333-ban Sancto Spiritu néven említik először. És a név kötelez: a 17. században a tatárok kétszer is elpusztították, de mindig újjászületett, Árpád-kori eredetű templomával együtt.

Isten házához közel egy 150 éves parasztház díszlik. Ez az 1977-ben megnyílt néprajzi múzeum.

Régi szent neve dacára az első unitárius falu, Székelyszentmihály. Itt van a Nyikó-mente legnagyobb unitárius temploma, ami 1851-ben egy korábbi templom helyén épült.

A Gyarmati-kertben a falu 1848-as székely vértanúinak emlékoszlopa figyelmeztet: soha ne feledjük a négy fiatal hazafit, Sebestyén Józsefet, Bántó Sándort, Bedő Ferencet és Barabás Jánost, akiket 1848 novemberében az Ugron-kúria udvarán a császáriak legyilkoltak.

Az Alsó-Nyikó mente legnagyobb települése és községközpontja, Siménfalva. Határában állt egykor a legendás Kadicsa vára. Unitárius temploma Székely Mózes régi udvarházának köveiből épült, 1811-ben.

A Rez-tetőről madártávlatból is láthatjuk a Nyikó folyását. A távolban szülőatyja, a vén Hargita ügyeli útját: az eredés helyét a fennsíkján, aztán ahogy karimájáról lefolyva szépen végigszeli az udvarhelyi dombvidéket, s életteret ad az oldalain megtelepült székelyeknek.