“A Liptói-havasok magasságuknál fogva hazánk legjelentékenyebb hegységei közé tartoznak. Gerinceik szélesebbek, kevésbé meredekek s könnyebben megmászhatók, mint a Tátráéi; völgyei tágabbak, az erdők gyakoriabbak, a legelők kiterjedtebbek s a sziklás gerincek kevésbé szaggatottak. Helyenként kisebb hegyi tavak is vannak. A hegység túlnyomóan gránitból van felépítve, csak a déli lejtőkön lép fel a gnájsz nagyobb kiterjedésben, reá pedig fiatal üledékes kőzetek települnek.”
Thirring Gusztáv: A Liptói-havasok (1887)
Nem tud szabadulni a Hazajáró az Északnyugati-Kárpátok egyik legvonzóbb hegységétől, a Magas Tátra szomszédvárától, a Liptói-havasoktól. De nem is akar, amíg meg nem mássza legtetejét. Ezúttal ugyanis a főgerinc ezeréves határt hordozó keleti részét célozzuk meg, melynek déli mellékágait koronázzák a hegység legmagasabb ormai. A havasok csodás alpesi természeti világa mellett a néprajzi és történelmi látnivalókban gazdag Liptói-medencében is van még keresnivalónk.