A Béla és a Vág folyók találkozásánál egy igazi gyöngyszem dacol az idők árjával. Liptó legkisebb városa, Európa első erdészeti iskolájának színhelye, Stróbl Alajos szobrászművész szülőhelye, Liptóújvár. 

Egy apró tavacska, egy kiálló szikla, benne Nepomuki Szent János szobra: a kastély parkján nem sokat fogott az idő. Maga a várkastély is szépen megújult, belépve a szállóvá alakított épületébe, halljuk-lássuk, miről is mesélnek a százados falak.

Miután a Balassák őse, Dancs zólyomi ispán a 14. században – megtörve Csák Máté kiskirályságát – felszabadította Felső-Magyarország vidékét, hűségéért kapott liptói birtokán várat épített. A királyi vár sok gazdát megélt, míg a 16. században a Balassáké lett. A költő, Balassi Bálint többször is járt itt, sőt erős kőfallal vetette körül az erődítményt. A 17. században Zay Magdolna úrnő már kastélyt építtetett a vár köré. A kuruc harcokban megrongálódott várból már csak romok maradtak, de a környező kastélyt szépen felújították.

A Liptói-havasok nem akármilyen magyar történelmi eseménynek, a Rákóczi-szabadságharc egyik utolsó csatájának adott földrajzi keretet. Tudják ezt Vavrisó község vezetői is, akik, 300 évvel az ütközet után egy szép kis tájba illő emlékmúzeumot hoztak létre.

A kiállító teremben a csatához fűződő tárgyak, kuruc és labanc katona makettek és a csata domborzati térképe idézi meg az 1709 augusztusában lezajlott Vavrisói csatát.

A múzeumhoz tartozó kilátótoronyból a csata színtere, a Béla völgye tárul elénk.

A Racskó-patak völgyében fekszik Perbenye. Mellette idézi fel Liptó vidékének rég letűnt népi építészeti kultúráját a Liptói Falumúzeum.

Hogy az élő faluközösségek helyett ma már miért csak skanzenekben ismerkedhetünk Liptó népi kultúrájával? Erről a kommunista Csehszlovákia megalomán vezetőit kéne megkérdezni. A Vág folyó felduzzasztásával kialakított liptószentmáriai víztározó tizenegy archaikus falut temetett maga alá. Az 1970-es években, mielőtt elárasztották a községeket, a legértékesebb építészeti emlékeiket részekre szedték és ide helyezték át. Így váltak a felvidéki parasztság életének otthont adó szerves épületek egy csapásra egy skanzen üres díszleteivé.

Az elárasztott Liptószentmária közösségének és templomának is a száműzetés jutott osztályrészül. A XII. századi, román és gótikus jegyeket is őrző Szent Mária templomot 1974-ben lebontották, majd 25 év után, úgy ahogy volt, itt, a falumúzeumban rekonstruálták.

Kertjében régi sírfeliratok emlékeztetnek: volt idő, amikor magyarok és németek is éltek e vidéken. Belső berendezése, freskói, oltára szépen visszakerültek a helyükre, ám hívei helyett ma már turisták látogatják Isten házát.

Hasonló sorsra jutott Liptó egyik legrégebbi nemesi épülete, a középkori eredetű  kastély is, amit Párizsházából menekítettek át a skanzenbe.

A Szűk-völgyből a Racskó és a Jamniki patak torkolatához vezet utunk. Innen a Jamniki-völgyet követjük a kék jelzésen. Továbbhaldva érjük el a Pusztim kolibát, ami remek szálláshelyként szolgál túránk során. Ezek a menedékkunyhók főleg télen tesznek jó szolgálatot, de mindig jól jön, és garancia a nyugodt éjszakára, ha van tető a turista feje felett. A Jamniki-völgyben még 1930-ban épült az első turistaszállás. Ezt a turista menedéket már egy pásztorszállás helyére építették 2001-ben.

A völgy zárlatában, a Kerteknél útelágazáshoz érünk. A rövidebb, keletre tartó zöld jelzés lesz a mi utunk.

Nyugatról a Placslivó csúcsából déli irányban elágazó Baranyec gerince szegélyezi a völgyet.

Keletről az Osztredok, vagyis Kusza-gerinc választja el völgyünket a Racskói-völgytől.

A törpefenyves övezetet elhagyva kőtörmelékes, gyepes emelkedőn közelítjük meg a főgerincet.

Nem sokkal a csúcs alatt érjük el a főgerincet, ami egyben az ezeréves határt jelenti.

Előttünk a Vastag-hegy tornyosul, amelyre a piros jelzésen vezet az út. A Vastag-hegy három völgy, a Jarząbek-, a Racskó- és a Jamniki-völgy találkozási pontján magasodik. Alsó ormáról pazar kilátás nyílik a Liptói-havasok nyugati tömbjére.

A gerincen folytatódik tovább túránk a Koncsiszta, vagyis Ormos felé. Délkeleti irányban már a gyepes-sziklás lejtőkkel rendelkező Ék-hegy uralja a tájat, ami a Nyugati-Tátra lengyel részének legmagasabb csúcsa. Az Ék-hegy mesés körpanorámájáról híres.

Az Ék-hegy jellegzetes, kanyargós, törmelékes gerincén ereszkedünk le a Gábor-hágóba.

Ezt a viszonylag alacsonyabb átjárót már a 17. században használták pásztorok és kincskeresők.

Innen már elérhető távolságba kerül, mégis úgy tűnik, elég kemény mászást igényel a Bisztra robosztus tömbje. A Liptói-havasok legmagasabb koronája a magyarul Sebes-pataki-hegynek nevezett Bisztrán.